Matrakos – Szulejmán sokoldalú tudósa

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Matrakos a “matrak” játék feltalálója

Matrakos a Szulejmán c. filmsorozat egyik mellékszereplője fontos szerepet játszott a szultáni udvarban. Teljes neve Nasûh b. Karagöz al-Bosnawî or Nasûh b. Abdullah al-Silahî al-Matrakî, röviden Matrakçi Nasuh bég. Bosnyák családból származott. A 16. sz. nagy tudósa volt, matematikus, történész, földrajztudós, térképész, topográfus, testőr, kitűnő lovag, kalligráfus, tanár és mérnök. Könyveket írt, s művész volt. A Matrakos nevet azután kapta, hogy megalkotta a „matrak” nevű harci játékot. II. Bajazid (1481-1512) uralkodása alatt a palota iskolájában tanult. 1520-ban Egyiptomba ment, hogy tanulmányozza a katonai játékokat, amelyben páratlan tehetséggé vált.

A “matrak” játék lényege a háborúkra való felkészülés, edzés volt. Könyvet is írt róla és tanította a katonáknak.

Mérnöki tehetségét is megmutatta, amikor két mozgatható erődöt épített kartonból Szulejmán fiainak Musztafának, Mehmednek és Selimnek körülmetélésének az ünnepére. Az erődöknek öt tornya és négy kapuja volt. Fegyvereket szerelt a falakra és minden erődben 60 fegyveres volt. A várak az aréna különböző oldalain helyezkedtek el. Amikor az első kapu megnyílt karddal felfegyverkezett katonák jöttek ki rajta, őket követték a második kapun át a buzogányosok, majd a harmadik kapuból fehér sapkás lándzsások, végül a negyedik kapun keresztül megjelentek az íjászok.

A sikert követően Matracki Nasuh 5 részes könyvet jelentetett meg a fegyverek készítéséről és használatáról. Képekkel illusztrált könyvében írt nyilakról, buzogányokról, kardokról és hadászati technikákról, valamint a lovagiasságról.

Festőként is megmutatta tehetségét más művészekkel együtt dolgozva. Részt vett több expedíción. Térképeket, domborzati térképeket készített. Leírta a városokat, amerre megfordult és a távolságokat nem órában, hanem mérföldben adta meg.

Több nyelven beszélt. Arabról fordított könyvet török nyelvre és történetíróként leírta az Oszmán Birodalom történetét a kezdetektől 1551-ig. Sajnos nem maradt fenn a teljes műve az utókor számára. Írt Siklósról és Esztergomról, amely az 1542-es és 1543-as éveket foglalja magában, valamint Szulejmán uralkodásáról. Ta’rikh-i Feth-i Shiklos wa Estergon wa Istolnibelgrad c. könyvében lerajzolta az Isztambul és Buda között található fogadókat.

 Jelentős művet alkotott a matematika területén belül is. Két könyve évszázadokon keresztül meghatározta a matematika oktatását a török iskolákban.

Földrajz tudósként is jelentőset alkotott. Miniatúráin térképként ábrázolta az egyes városokat, Isztambult, Tabrizt és Bagdadot. Részt vett Szulejmán hadjárataiban és mindenütt rajzokat készített a városokról, kikötőkről. Részt vett a Mohácsi csatában is 1526-ban.

1564. április 28-án halt meg. A Török Rádió és Televízió 1979-ben dokumentumfilmet készített róla, amelyben Matrakcit Leonardo da Vincihez hasonlítják.

Forrás: http://muslimheritage.com/topics/default.cfm?ArticleID=853

Címfotó: http://bum.ba/wp-content/uploads/2013/04/Nasuh-efendija.jpg

Képek:

1. Matrakci Nasuh

2. Mozgatható papírerődítmény illusztrációja

3. Esztergom

4. Bagdad (tér)képe

5. Isztambul

6. Tabriz

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?