Főoldal » Nagyváradi Állami Színház

Nagyváradi Állami Színház

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Szigligeti Ede Társulatnak is otthont adó Nagyváradi Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte) a város emblematikus épületei közé tartozik, és meghatározó eleme a Sebes-Körös szomszédságában kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer (Ferdinand) térnek. A XX. század legelején nyerte el végső képét, miután lebontották a korábbi, többnyire földszintes házakat. A reprezentatív kőszínház felépítésének gondolata a XIX. század utolsó évtizedében körvonalazódott véglegesen. A Városrendezési és Közlekedési Bizottság 1891-ben határozta el a tervezett új művelődési intézmény épületének a Bémer térre helyezését, a kiszemelt helyszínen álló házak kisajátítása pedig 1891. július 10-én kezdődött el. A Városi Tanács a színházépítésben nagy múltra tekintő bécsi Fellner és Helmer céget bízta meg mind a tervezéssel, mind a kivitelezéssel. Miután úgy tűnt, hogy az anyagi természetű akadályok megakaszthatják a bécsi építésziroda nagyívű tervének megvalósulását, ifj. Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész felajánlotta, hogy a megálmodott színház mellett a bontásokból származó építőanyagból egy további épületet is felépít – a mai Bazárt – , hogy annak jövedelme bérbeadás esetén kiegészíthesse a város bevételeit. Végül egy megegyezés értelmében három, a pályázaton is részt vevő kivitelező építész: ifj. Rimanóczy Kálmán, Rendes Vilmos és Guttmann József együtt vállalta a kivitelezést. Az alapkövet 1899. július 21-én tették le és már október 15-én megnyílt a színház, amelyben először Somogyi Károly társulata lépett fel.

A színházépület a nagyváradi eklektikus építészet legkiemelkedőbb alkotásai közt tartható számon. A homlokzatok a neoklasszicizmus jegyeit hordozzák, míg az épületbelsőt a neorokkokó elemek uralják. Mind alaprajzilag, mind a térszervezés és a homlokzatkialakítás szempontjából teljes a XIX. század végének klasszikus színházterveire jellemző szimmetria.

Az épület téglalap alaprajzú, méretei 35,4 m x 47,3 m, az első és a hátsó épülettömbök rizalitszerűen ugranak ki kissé a mozgalmas tömegből.
A tér felőli tömb egyemeletes, a középső, bazilikaszerűen kialakított rész kétemeletes, a hátsó szárny szintén, fölötte emelkedik a színpadtorony. A főhomlokzat hangsúlyos eleme a neoklasszicizmus szellemében, az antik görög templomok mintájára kialakított nyitott portikusz. A főpárkányt 2+1+1+2, lábazattal és ión fejezettel ellátott oszlop tartja, fölötte háromszögű oromzat emelkedik. Az ezt lezáró profilozott párkány alatt fogsor fut végig. Az oromzat közepét a nagyváradi Peller Ferenc által készített allegorikus szoboralakok foglalják el: a főalak, Hunnia köré, a zenét, az éneklést, a komédiát, és a tragédiát megszemélyesítő alakokat helyeztek.

A portikusz mögötti főbejárathoz kétoldalt szimmetrikusan elhelyezett, íveltvonalú feljáró vezet, előtte pedig lépcsősor emelkedik. Innen léphetünk be a díszes földszinti előcsarnokba, három egyforma, egyenes szemöldökű ajtón keresztül. Fölöttük egy-egy áttört mellvédű, volutaszerű konzolokra helyezett erkély található. Az ezekre nyíló, félkörívesen záródó, vállpárkányos-záróköves emeleti ajtók a falmezők teljes szélességét áttörik, megvilágítva a tágas előcsarnokot. A portikusz mögötti homlokzatot magas posztamensekre állított, ión oszlopfőkkel ellátott pilaszterek tagolják három egyforma falmezőre. A portikuszt lezáró kazettás mennyezet a görög templomok hasonló elemeit imitálja.

Az épület szimmetrikus oldalsó homlokzatai a három falszakasznak megfelelően differenciált kiképzésűek. A tér felőli, rizalitszerűen kiugró részt négy, magas lábazatról emelkedő, ión fejezetes pilaszter tagolja, köztük egy-egy mellékbejárattal, melyek közül a középsőt konzolos szemöldökpárkány hangsúlyozza, fölötte félkörívesen záródó ablak nyílik, ezt kétoldalt kisebb, négyzetes ablakok veszik közre. A főpárkány a főhomlokzat megfelelő elemét folytatja. A középső, a nézőtér fölött bazilikálisan kialakított épületrész földszintje rusztikázott, ablakai négyzetesek, míg az emeletiek timpanonos záródásúak. Másik két oldalbejárat a hátsó, négytengelyes, rizalittömb homlokzatán nyílik.
A második emeleti félköríves oldalsó ablakok által megvilágított előadóterem 1200 főt fogad be és kiemelkedő akusztikája révén szimfonikus hangversenyek számára is ideális. A két szinten elhelyezett páholysorok kagylószerűen ívelve veszik körül a nézőteret, mellvédjeiket gipszből készült, aranyozott felületű fesztonok, medalionok és maszkok díszítik. A mozgalmas kialakítású tér boltozatát, a közepén elhelyezett rácsot és peremét, a színpad keretelő architektúráját meg a hatalmas csillárt gazdagon aranyozott díszítések valóságos erdeje borítja be, rendkívüli ünnepélyességet kölcsönözve neki.

A belterek megvilágítását már kezdetektől fogva elektromos árammal működtették, mely akkor még nem volt bevezetve a városba, ahol a közterek zömét még gázlámpákkal világították meg. A szalonok falait különböző árnyalatú és motívumkincsű kárpitokkal borították be, melyeken a zöld dominált, míg az ülőbútorzat bordó brokáttal volt bevonva. Négy gobelinpannót Bouchernek a Louvreban őrzött festményei alapján készült reprodukciók díszítettek.

A színház előtt található Szigligeti Ede színműíró mellszobra, mely Margó Ede alkotása, amit1912 december 15-én avattak fel. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére.

A színház pénztára keddtől szombatig 10-13 és 17-19 óra között, vasárnap 17 és 19 óra között tart nyitva. Aranybérlet 5 előadásra 150 lejbe, Szigligeti-bérlet 5 előadásra 80 lejbe, Felnőtt bérlet 5 előadásra 50 lejbe, Nyugdíjas bérlet 35 lejbe kerül, míg az 5-8. osztályos bérlet 3 előadásra 25 lejbe, a Gimnazista- bérlet 4 előadásra 30 lejbe, az Egyetemista-bérlet 5 előadásra 35 lejbe kerül.

Március 26-án, szombaton 19 órától mutatja be a Szigligeti Társulat Csehov két egyfelvonásos bohózatát, a Medvét és a Jubileumot a bábszínházban. Március 27-én, vasárnap, a színház világnapján is műsorra tűzik az előadást szintén 19 órától. A bérletek nem érvényesek az előadásokra, jegyeket teljes áron 15, kedvezményesen 10 lejért lehet váltani a színház pénztárában. Csoportok számára kedvezményt biztosítanak: legkevesebb 10 fő esetén teljes áron 10, kedvezménnyel 7 lejbe kerül a belépő. Aki jegyet vált az említett két előadásra, ingyen vehet részt a 26-án, szombaton a Bihoreana vendéglőben (a Fő utca színház felőli végén) 21.30 órától sorra kerülő színházzenei koncerten, ahol Cári Tibor lép fel.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?