Prága egyik szimbóluma, a Károly-híd

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Németországból átlibbenünk Csehországba, mégpedig annak is a fővárosába, amit neveznek az Arany városnak, városok anyjának, de hívják száztornyú Prágának is, ugyanis mintegy 500 torony található itt. Ezeken kívül nevezik sokszor a városok királynőjének és varázslatos városnak is.
A legenda szerint Libuše hercegnő, látomásában egy a csillagoknál is ragyogóbb várost látott. A történet szerint ott épült Prága, ahol egy férfit látnak, aki éppen házának küszöbét (práh) készíti. Egy másik látomásában Libuše egy földművest (přemysl) fedez fel, aki feleségül veszi őt, hogy uralkodjanak. Az első történelmileg is igazolt Přemysl-házi uralkodó I. Bořijov herceg. Az első írásos emlékek a IX. századból valók. Ekkor jelentek meg Prágában a város későbbi életében igen fontos szerepet játszó zsidó csoportok is. Az első említés róluk Ibrahim ibn Ya'qub zsidó kereskedőtől és utazótól származik 965-ből. A város mindemellett vallási élet központja is lett, 973-ban püspökséget alapítottak Prágában. I. Bořijov fejedelem uralkodása alatt kezdődik a Hradzsin (Várnegyed) építése.

Vencel, Bořijov fejedelem unokája Szent Vitus tiszteletére emelteti az első templomot, amely eredetileg fából épült, átalakítása I. Szobeszláv uralkodása alatt indult. Ekkor kezdték meg a királyi palota és a Szent György bazilika építését is. 1085-ben II. Vratislavot Csehország első királyává koronázzák. 1257-ben II. Ottokár király megalapította a Malá Stranát (Kisoldal). A városrészbe német ajkúak települtek be. Az új negyed a Staré Mĕstoval (Óváros) szemközt és a Hradzsintól délre, a Moldva bal partján jött létre, Prága harmadik városrészeként.
1346-ban a Přemysl-dinasztia kihalása után 40 évvel Luxemburgi I. Károly (1355-től német-római császár IV. Károly néven) került trónra, akinek uralkodása alatt élte Prága fénykorát. Korának kiemelkedő alakja, aki tanulmányait a párizsi egyetemen végezte. 1348-ban itt alapította meg Közép-Európa első egyetemét (Karolinum). IV. Károly idején épül a Szent Vitus-székesegyház, a Karlštejn és a Tyn templom, valamint a II. Ulászló által építtetett, 1342-ben árvíz által elsodort Judit-híd alapjaira, kontinensünk egyik legrégebbi hídja, a Károly-híd. Új városrész, a Nové Město (Újváros) jött létre. Uralkodása alatt IV. Károly a fontos vallási központtá vált Prágát a Német-római Birodalom fővárosává tette. Az ütemes fejlődés és a népesség gyors növekedése következtében Prága Európa három legnagyobb és legfontosabb városának egyikévé vált.

IV. Károly császár halála (1378) után csak a gond jött az országba. Először is megtörtént a nagy egyházszakadás, majd ennek egyik következménye lett, hogy az ország Habsburg kézre került, és 400 évig ők uralkodtak Csehországban. Az első és második világháború sem jött éppen jól a cseheknek sem, hiszen 1938-ban a németek szállták meg az országot, és ettől kezdve a város történetében fontos szerepet játszó zsidóságot folyamatosan kitelepítették. A háború végére a prágai gettó lakosainak 90%-a halt meg megsemmisítő táborokban. Közben fokozatosan kialakult a Sztálinhoz hű totalitariánus rendszer, amelyben a szovjet vezetőt a Letnán épített, 45 méter magas szoborral tisztelték meg. Az emlékművet csak 1962-ben bontották el. A prágai tavasznak nevezett viszonylagos szabadságot, a cenzúra eltörlésének felvetését, a párt vezető szerepének megítélését Moszkvából nem nézték jó szemmel, s 1968 augusztusában a Varsói Szerződés országainak csapatai (köztük Magyarország is) szovjet parancsra megszállták Csehszlovákiát.

A rendszerváltás után a város történelmi emlékei, régi negyedei az intenzív rekonstrukciós programnak köszönhetően megújultak, elősegítve, hogy mára az új Cseh Köztársaság fővárosa, Prága a turisták egyik legnépszerűbb célpontja legyen.

A Moldva fölött átívelő Károly-híd Prága egyik szimbóluma. IV. Károly nagy építkezési vállalkozásainak egyike, az általános vélekedéssel ellentétben nem a Moldva első állandó hídja. A helyén először egy fahíd állt, majd a Türingiai Juditról, II. Ulászló német származású feleségéről elnevezett kőhíd, a Judit-híd. A királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágai lakosságnak, mert német származása miatt nem kedvelték őt a város lakói. Az 1342-es prágai árvíz azonban elsodorta a Judit-hidat, amelynek alapjait felhasználva építették meg a Károly-hidat.  Az 516 méter hosszú és közel 10 méter széles 16 boltívű híd mészkőből épült. A legendák szerint a habarcshoz az építők tojást kevertek, hogy így erősítsék meg a kövek közti kötést, ám néhány településről főtt tojást küldtek nehezítve ezzel az építkezést.

A hídon döntően 1683 és 1714 között, barokk szobrokat helyeztek el. Ma a számuk eléri a 30-at, amely egyedülálló a világon. A híd két végét gótikus tornyok zárják le. A Judit-híd kisoldali tornya a Károly-híd tornya mellett épen megmaradt. Az óvárosi oldalon áll a Petr Parler, a híd építője által tervezett torony. A keleti homlokzaton látható Szent Vitus portréja, baloldalon IV. Károlyé, jobbra pedig Szent Vencelé. Felettük Csehország két védőszentje Szent Zsigmond és Szent Adalbert van, alattuk a Cseh királyság címerei és egy palásttal fedett jégmadár, IV. Vencel címerszimbóluma található.

Az első jelentős történelmi esemény 1393-ban történt amikor, az akkor még félkész hídról Nepomuki Szent Jánost a Moldvába vetette IV. Vencel akkori cseh király, ugyanis Nepomuki nem volt hajlandó kiadni Zsófia királyné, a király feleségének gyónási titkait. Prága mélyen tisztelt szentévé vált Nepomuki halálának feltételezett helyén ötágú kereszt emlékmű őrzi a szent emlékét.

Az elkészülés után hamarosan a város központjává vált a híd. Kereskedtek és ítélkeztek is rajta, de szolgált lovagi tornák színhelyéül is. A középkorban a tisztességtelen kereskedőket a hídról lógatták le. 1621-ben Habsburg ellenes lázadás résztvevőit fejezték le a hídon és a felkelésben résztvevő két cseh nemes fejét a híd tornyaira tűzték ki. A Károly-híd szolgált a harmincéves háborút lezáró prágai béke színhelyéül is.

Napjainkban is fontos események színhelye; a számítások szerint átlagosan naponta 30 ezer turista fordul meg a hídon, ezért napközben szinte lehetetlen elkerülni a tömeget. Ezen kívül rendezvények, vásárok és kiállítások, zenészek, bábosok és karikatúrarajzolók színhelye.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?