Főoldal » Stonehenge – a kőkorszaki obszervatórium

Stonehenge – a kőkorszaki obszervatórium

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Stonehenge láttán az a benyomásunk támad, mintha a titánok, akik e hatalmas, súlyos köveket idehordták, végül félbehagyták volna a munkát. A Stonehenge körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Salisbury síkságon. A tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja a kövek múltja, és bár a lelőhely misztikus vonatkozásait senki nem vitatja, a valódi rendeltetése máig tisztázatlan. 1986 óta a Világörökség részét képezi.

Korát ötezer évre becsülik. Sajnos mára állóköveinek több mint fele eltűnt, ledőlt vagy betemetődött, de nagysága és misztikuma így is néma csodálatra kényszeríti látogatóit. A körkörösen elhelyezett köveket 1666-ban John Aubrey fedezte fel.

Átmérője több, mint 30 méter, a legnagyobb elemei pedig 4,5 méter magasak. A dísztelen kövekből sugárzó egyszerűség erőtől duzzadó. A kövek a távoli Wales-ből, a Prescelly hegyekből kerültek jelenlegi helyükre. Szállításuk, megmunkálásuk és felállításuk daru, csigasor illetve egyéb mechanikus segédeszköz hiányában kézi erővel történt.

Már a 12. században Geoffry of Monmounth, egy krónikás úgy vélte, hogy a köveket Merlin a nagy varázsló mágiáihoz szállították ide Írországból és állították fel itt. 1620-ban I. Jakab király utasítására Inigo Jones elkészítette a kőkör alaprajzát és úgy vélte, hogy egy római templom volt. Az első valódi terepmunkát, 40 évvel később John Aubrey végezte el. Ő fedezte fel a töltésen belül lévő, később róla elnevezett lyukakat.

Feltételezése az volt, hogy a Stonehenge nem lehet más, mint egy druida templom. Sokan gondolták azt, hogy korai bronzkori emberek építették. Ezek az elméletek az ún. mükénéi aknasírokban talált leletekkel hozták összefüggésbe. A 19. században már több régész is állította, hogy ez az eredeti konstrukció még a vaskori druidáknák is sokkal korábbi periódushoz kell, hogy tartozzon. A radiokarbon vizsgálatokkal kapott dátumok viszont jóval a mükénéi civilizáció felemelkedése elé helyezték a masszív építmény keletkezését. Az 1960-as években kezdték meg feltárni a Stonehenge építésének különböző fázisait.

Az elemzések során kiderült, hogy a Stonehenge-et három fázisban építették.

Az első szakaszban épületfákból álló kört alakítottak ki, amit vizesárok és földsánc vett körül. A vizesárkot valószínűleg kézzel ásták ki, állati csontokból készült szerszámokkal. A körön kívül 56 lyuk található, ezeket ma “Aubrey Holes”-nak nevezik, felfedezőjük, John Aubrey után. Ezekben a mélyedésekben sírokat találtak, ezért látott napvilágot az elképzelés, miszerint vallási célzattal építhették az “objektumot”.

Az építkezés második szakasza 4500 évvel ezelőtt zajlott. Ezúttal kisebb, kékkövet használtak, melyek ma is láthatók. A köveket a közel 400 kilométerre található Prescelli-hegyekben bányászták.

Az építés harmadik, végső fázisa nagyjából 4300 évvel ezelőttre tehető. A kékköveknek lyukakat ástak és elrendezték őket. A köveket ezúttal Marlborough Downs bányájából hozták, mintegy 32 kilométeres távolságból. A köveket párosával állították fel.

Azt már tudjuk, mekkora erőfeszítéssel alakították ki a helyet, de a kérdés még mindig adott: vajon mi célból építették a Stonehenge-t? Lehetséges funkciójára néhány apró jel utal. A legérdekesebb és legtöbb hívet maga mellé álltó nézetek közül ismeretünk néhányat.
Nyári napforduló idején a Nap a Sarokkő és egy másik kő között kel fel. Elképzelhető, hogy az első Stonehenge arra szolgált, hogy meghatározzák őseik maradványainak az éltető Naphoz viszonyított helyzetét.

Gerald Hawkins, amerikai csillagász arra jutott, hogy a Stonehenge olyan megfigyelőállomás lehetett, ahonnan az égbolton lezajló eseményeket nyomon követhették, és a kövek elrendezése közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával, illetve szüntelenül változó konstellációikkal.

Timothy Darvill professzor Bournemouth Egyetem régészeti tanszékének vezetője szerint a Stonehenge maga volt az élet. A hiedelem szerint ezek a kövek ugyanis gyógyító erővel bírtak, mert a Preseli-hegyen rengeteg szent forrás található. Még a 18. században is tömegesen zarándokoltak az emberek a Stonehenge-hez, hogy letörjenek a mágikus kövekből egy-egy darabot, amit aztán különböző módokon használtak fel a gyógyulás érdekében.

Egészen más nézetet vall Julian Thomas, a Manchester Egyetem régészeti tanszékének vezetője. Szerinte a Stonehenge lakóhely is lehetett, ugyanis munkatársaival kilenc újkőkori lakásra emlékezettő épületet tárt fel a területen.

Úgy tűnik, minden viszonyítás kérdése. A hatalmas kőkolosszusok évezredek óta némán őrzik rejtélyüket, és néha, időről időre nagy kegyesen megengedik, hogy a kíváncsi ember megtalálja a valóság egy-egy fontos mozaikját, hogy végül összeállhasson a teljes kép. Addig pedig nekünk marad a találgatás.

Felhasznált irodalom: 

Colin Renfrew: A civilizáció előtt, Osiris Kiadó, Bp., 1995
Fred Hoyle: Stonehenge-től a modern kozmológiáig, Magvető Kiadó, Bp., 1978
http://www.hengeworld.co.uk/
http://www.bluffton.edu/~sullivanm/stonehenge/stonehenge.html
http://www.mysteriousplaces.com

Képek: www.enjoyourholiday.com,www.tripadvisor.com, www.news.nationalgeographic.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?