Főoldal » „Szambaváros” legnagyobb ünnepe – Riói karnevál 2013

„Szambaváros” legnagyobb ünnepe – Riói karnevál 2013

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Erotikus, vad, gyönyörű, félelmetes és még ki tudja miféle jelzőket aggattak e fiestára, és be kell ismerni, hogy egyik sem túlzó. A szamba fővárosának a Copacabana és a híres Krisztus szoborral koronázott Cukorsüveg-hegy mellett a minden év február hónapjában megrendezésre kerülő híres-hírhedt fesztivál a „Rio Carnival” a fő attrakciója.

Ebben az évben február 8-án indul az „össznépi őrület” és az eufória tart egészen február 11-ig. Egész Rio szambázó, ünneplő várossá válik, melyben az utcai bandáknak nevezett, részben spontán szerveződéseknek főszerep jut. Különböző környékekről verbuválódnak, és már a januári hétvégéken is láthatjuk őket az utcán zenélni, szambázni. Felvonul, táncol, énekel, vigad, őrjöngve boldog itt mindenki, bennszülött és turista, folyik az alkohol, és nem ritkán a vér is.

A Riói karnevál portugál őse az Entrudo. Ennek résztvevői eredetileg szagos vízzel (kölni víz), vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a „fiatalok karneváli baráti társaságát”. Ők zeneszóval, színes kosztümökbe öltözött résztvevőkkel szervezett felvonulásokat a „cidade maravilhosát” csinálták meg. Lényegében ma is ezek a társaságok rendezik a karneválokat. Rio első jelmezbálját 1840-ben szervezték, és a jelmezbál nemsokára átvette a csintalan szórakozás helyét. Nagyjából egy évtized múlva már lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, és 1855-ben már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a karneválon a gazdagabbak. Kezdetben – furcsa még elképzelni is – európai zene, polka, keringő, mazurka dívott, a szamba csak a múlt század elején tűnt fel, és lett 1917-től a karnevál aláfestő zenéje.

Először 1928-ban változott a jelmezes mulatság hatalmasat, amikor a szambaiskolák felvették a versenyt egymással. Ma a karnevál fő látványossága az iskolák versenye, amelyek csak nevükben iskolák, voltaképpen több ezer tagot számláló óriási klubok, amelyekben egész évben mást sem tesznek, mint a karneválra készülnek. Évente új témát választanak, általában a brazil történelemből, kultúrából, ennek jegyében találják ki a koreográfiát, írják a zenét, tervezik a kosztümöket, díszítik fel a kocsikat. A tét nem csak a dicsőség, hiszen a nyertes számára így térül meg a befektetett pénz.

A fesztivál nyitónapját megelőző napon szokás szerint bevonul a karnevál királya, Momo, és ünnepélyes ceremónia során átveszi a polgármestertől a város kulcsait. Ezen az estén zajlik a gyerek szambaiskola versenye.

A karnevál királyát és királynőjét már tavaly novemberben megválasztották. A király sorozatban ötödik alkalommal a 160 kilogrammos Milton Junior, a királynő pedig a 19 éves Evelyn Bastos lett, aki Rio legrégebbi szambaiskolája nevében jelentkezett a sokak által vágyott cím betöltésére. Bastos szerint ő „száz százalékig természetes”, utalva ezzel versenytársnőire, akik mell- és fenékimplantátumokkal hívják fel magukra a figyelmet. A király és a királynő munkáját tíz-tízezer dollárral jutalmazzák.

Az igazi parádé szombat-vasárnap este van, amikor az 1,7 km hosszú utcán a „Sambadron”-on, majd a Sambodrome stadionban – amit e rendezvény számára építettek – hatvanezer néző előtt vonulnak fel a szambaiskolák. Minden iskola élén az iskola vezetői haladnak, legelöl a zászlójukat vivő hölggyel, őket követik az emeletes, elképesztő fantáziával feldíszített allegorikus kocsik, rajtuk az iskola „sztárjai”, a legszebb jelmezekbe öltözött „szambisták”. Száz őrjítően csinos női táncos képezi a menet „szárnyát”.

Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel, a parádé napi 10-12 órán át tart. A bírák évtizedek óta meghatározott kritériumok alapján pontozzák a résztvevőket, melyek közül a legfontosabb az ütősök és a táncosok közötti harmónia, valamint a valódi tánctudás és csak utolsó sorban a jelmezek dekoratívsága.

A karneválon nem csupán a szambaiskolák növendékei táncolhatnak – bárki táncra perdülhet az utcán, akinek kedve szottyan rá. Rio minden körzetének megvan a saját zenekara és táncosai, akik jelmezeket, utcai ruhákat, karneválos pólókat, vagy akár fürdőruhákat öltenek magukra, majd miután a helyiek összegyűltek egy bárban vagy téren, a zenekar elindul egy előre eltervezett útvonalon. Az összejövetelek általában késő délután kezdődnek. A gyerekektől az idősebbekig mindenki csatlakozik a vidámsághoz, és van olyan zenekar is, amelyik több mint 10.000 résztvevőt vonz.

Rio kétarcú metropolis, gazdag és szegény. Míg a Copacabana strandján zajlik az édes élet, a favelákban, ahol a szamba született, a nyomor életveszélyes gettóiban, drogháború folyik. Ám a fesztivál napjaiban eltűnik a különbség, megállás nélkül szólnak a dobok, és a táncosok úgy táncolnak, ahogyan mi, fehér emberek álmunkban sem tudnánk.

A részletes programot itt találod:

http://www.rio-carnival.net/rio_carnival/rio_carnival_programs.php

Képek: 1.,4.-16. Riói karnevál, 2. Milton Junior, 3. Evelyn Bastos

Képek forrásai: pictrary.blogspot.com, ws.blancspot.com, diversao.terra.com.br, skyscrapercity.com, blog.outgoing.co.uk, famouswonders.com, infotravel.com, onthegotours.com, overseastravel.gr, avaxnews.net, bt.dk, 500px.com, frendz4m.com, escapedtolatinamerica.com, caspost.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?