Szulejmán szultán és hódításai

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

I. Szulejmán a Fekete-tenger partján Trabzonban született 1494-ben, vagy 1495-ben. A Nagy, ill. Törvényhozó szultán névvel illeték, törökül Muhtesem ill. Kanuna. 1520-ban lett az Oszmán birodalom szultánja, miután az apja meghalt. Ő volt az Oszmán Birodalom tizedik szultánja. De miért „oszmán” birodalom?  A birodalom egy Oszmán nevű uralkodó idején kezdett terjeszkedni, innen a név.

Apja I. Szelim szultán, anyja Ajse Hafsa. 46 évig tartó uralma alatt az Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését érte el.  1509-ben Kaffa, majd négy év múlva Magnézia helytartója lett. Apja már 1514-ben gondoskodott arról, hogy Szulejmán kerüljön a trónra, ugyanis fiait, vagyis Szulejmán testvéreit Muradot, Mahmudot és  Abdullahot megölte. A szultánfiknak is szorgalmasan kellett tanulniuk. Szulejmán az aranyművességet tanulta ki és beszélt több nyelven is. Nagyszabású terjeszkedési politikájának első állomása Magyarország lett. 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárat, ahol 65 évvel előtte oly hősiesen harcoltak a magyarok Hunyadi János vezetésével. De hol volt már a régi dicsőség? A várat a törökök könnyű szerrel bevették. Ezzel török kézre kerültek a legjelentősebb dél-vidéki erősségeinket (Szabács, Zimony).

A szultán 1522-ben megtámadta Rodosz szigetét, ahol a Johannita lovagok éltek. Rodosz a birodalom része lett, a lovagok szabadon elvonulhattak a szigetről, ekkor telepedtek le Málta szigetén, s ekkor kezdődött a Máltai lovagrend története.

Mohácsi vész – 1526. augusztus 29. dátuma minden magyar számára ismert. Történelmünk egyik legszörnyűbb dátuma, amelyről már nagyon sok és alapos történelmi kutatási eredményt megjelenítettek. A török hadak nem egészen két óra leforgása alatt megsemisítették a magyar hadakat. Szinte mindenki ott maradt a csatamezőn. A vereség hatására Buda is megnyílt a törökök előtt. A város kulcsát a törökök Dunaföldvárnál vették át egy küldöttségtől. Szulejmán Budát kincsekkel megrakodva hagyta el, amelynek nagy része az Ayasofya mecsetbe került. (Adat a Nagy Magyarország Magazin, 2013. tavaszi kiadása alapján.)

Az 1529-es Bécs elleni török hadjárat hamar kudarcot vallott. 1532. nyarán Szulejmán már a negyedik hadjáratát vezette Magyarország ellen, amikor Kőszegen egy lelkes várvédő csapat megállította. Ekkor már Ausztria volt a támadás fő célja.

Az 1530-as években Perzsia ellen vezetett hadjáratot, 1534-ben harc nélkül foglalta el Bagdadot.

1537-ben Itália volt a célpont, majd egy évvel később Moldva.

A mohácsi csata után pontosan 15 évvel később 1541. augsuztus 29-én Szulejmán Budán vendégül látta Izabella királynét, annak fiát és magyar főurakat, miközben a török janicsárok elfoglalták Budát. A vendégek között volt Török Bálint, akire ezt követően szomorú sors várt. Szulejmán magával vitte Isztambulba, ahol a Héttoronyban tartották haláláig fogságban. Török Bálint Enyingen született és emlékét őrzi Törökbálint települése fővárosunk mellett.

Törökbálint névadójának Török Bálintnak története, élete jelképszerű. Ez a rendkívül ügyes ember addig állt egyik oldalról a másikra, egyik király szolgálatától a másikéig, amíg az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb ura lett az országnak – hogy aztán a Héttoronyban végezze. Volt magas rangú bán, kegyvesztett száműzetett, “jól nősült” birtokos, mohácsi túlélő hős, király- és ellenkirály párti szövetséges, hódító és hódoló úr, roppant hatalommal bíró gróf és kormányzó. Kortársai leírása alapján is indulatos, ingatag jellemű, de büszke és lovagias ember volt, akit végül a török szultán csellel elfogatott, majd az isztambuli Héttorony közé záratott. Itt halt meg Török Bálint az 1550-es évek környékén. Hogy Törökbálint hogy kapcsolódik névadójához, arra ma nem tudunk egyértelmű választ adni.” http://www.torokbalint.hu/app/cms/Torokbalint/Torokbalint/tortenelem.html

Török Bálintra emlékezik Bessenyei József regénye, A héttorony fogja.

A Buda elfoglalását követő években sorra foglalták el a jelentősebb magyar városokat, vidékeket.
Az 1552-es egri várostrom a kőszegi dicsőséget követve a hazaszeretet és a hősiesség jelképe.

Az 1540-es majd később az 50-es években újra Perzsia ellen fordultak Szulejmán hadai.

1566-ban elérkezett az utolsó hadjárat, amelynek szomorú, de hősies állomása volt Szigetvár. Szulejmán „Zrinyi kirohanása előtt” két nappal betegségben és előrehaladott kora miatt meghalt, amit a törökök nagy titokban tartottak. 1566. szeptember 6-án halt meg.

Szulejmán tizenhárom hadjáratát személyesen vezette, ebből tíz irányult Európa felé három pedig Ázsiába. ehhez jönnek még a Földközi-tengeri csaták. A hadjáratok során a szultán naplót írt.

Fia II. Szelim követte a trónon (Hurrem 3. fia), aki nem bizonyult jó szultánnak.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?