Főoldal » A hústermelés céljából tartott csirkék tartásának minimális követelményei 3. rész

A hústermelés céljából tartott csirkék tartásának minimális követelményei 3. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az EU területén található gazdaságokban körülbelül kétmilliárd madár (hústermelés céljából tartott csirke, tojótyúk, pulyka, kacsa és liba) és háromszázmillió emlős (tehén, sertés, juh stb.) él. A kedvtelésből tartott állatok száma is meglehetősen magas az Európai Unióban, az uniós kutya- és macskaállomány mintegy százmillióra tehető. Az uniós haszonállattartás éves értéke körülbelül 150 milliárd euróra becsülhető. Becslések szerint az Unió évente 70 millió eurót fordít az állatjólét támogatására. Ennek egy része – vidékfejlesztési programok keretében nyújtott állatjóléti kifizetések formájában – a termelőkhöz kerül, más részük pedig az egyéb állatjóléti tevékenységek, például gazdasági tanulmányok, valamint kutatási, kommunikációs, képzési és oktatási tevékenységek finanszírozását szolgálja.

3. Az állománysűrűség növelésének feltételei

3.1. A gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománysűrűség teljes nevelési ciklusra vonatkozó legmagasabb értéke legfeljebb 39 kg/m  EQ \s\up5(2)-ig emelhető, amennyiben az állattartó megfelel a 3.2., 3.3., 3.4. pontokban meghatározott követelményeknek.

3.2. Az állattartó az állomány ólban való elhelyezését megelőzően legalább 15 nappal tájékoztatja a kerületi hivatalt az állománysűrűséggel kapcsolatos változtatási szándékáról, az állománysűrűség kívánt értékét pontosan megjelölve. Ha a kerületi hivatal kéri, az értesítést olyan dokumentumnak kell kísérnie, amely összefoglalja a 3.3. pont szerint szükséges dokumentáció tartalmát képező információkat.

3.3. Az állattartónak a termelési rendszert részletesen leíró, folyamatosan rendelkezésre álló dokumentációcsomagot kell tartania az ólban.

3.3.1. A dokumentációnak tartalmaznia kell az ólnak és berendezéseinek az alábbi technikai adatait:

a)  az ól tervrajza, beleértve a csirkék által hasznosítható terület méreteit;

b)  a szellőző-, és adott esetben hűtő- és fűtőrendszer, beleértve azok elhelyezkedését; szellőzési terv, amely részletezi a levegőminőség olyan paramétereit, mint például, a légáramlás, a légsebesség és lég hőmérséklet;

c)  etető- és itatórendszerek és azok elhelyezkedése;

d)  riasztóberendezések és tartalék berendezések az állatok egészségéhez és jólétéhez elengedhetetlen automatikus vagy mechanikus berendezések üzemzavara esetére;

e)  a padozat típusa és az általában használt alom.

3.3.2. A dokumentációt naprakészen kell tartani, különösen a szellőzőrendszer és a riasztóberendezés műszaki ellenőrzése tekintetében. Az ólban, berendezéseiben vagy az alkalmazott eljárásokban bekövetkező bármilyen változást, amely hatással lehet az állatok jólétére, az állattartónak késedelem nélkül közölnie kell a kerületi hivatallal.

3.4. Az állattartó biztosítja, hogy a gazdaság minden egyes ólja fel legyen szerelve olyan szellőző-, és szükség esetén fűtő-és hűtőrendszerrel, amelyet úgy terveztek meg, alakítottak ki és működtetnek, hogy

a)  a csirkék fejmagasságában mérve az ammónia (NH3) koncentrációja ne haladja meg a 20 mg/kg-ot és a szén-dioxid (CO2) koncentrációja ne haladja meg a 3000 mg/kg-ot;

b)  árnyékban mért 30  EQ \s\up5(o)C feletti külső hőmérséklet esetén a belső hőmérséklet legfeljebb 3  EQ \s\up5(o)C-kal haladja meg a külső hőmérsékletet;

c)  10 EQ \s\up5(o)C alatti külső hőmérséklet esetén az ólban 48 órán keresztül mért átlagos relatív páratartalom ne haladja meg a 70%-ot.

3.5. A gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománysűrűség teljes nevelési ciklusra vonatkozó legmagasabb értéke további legfeljebb 3 kg/m  EQ \s\up5(2)-rel, 42 kg/m EQ \s\up5(2)-ig emelhető, amennyiben a 3.2., 3.3., 3.4. pontokban meghatározott követelmények teljesítésén túl

a)  az utóbbi két évben a gazdaság hatósági ellenőrzése során nem került megállapításra e melléklet előírásaival kapcsolatos hiányosság;

b)  az állattartó által végzett ellenőrzés az MgSzH Központ által összeállított helyes állattartási gyakorlatra vonatkozó útmutató szerint történik;

c)  az adott ólban az utolsó legalább hét egymást követő, ellenőrzött állományban az elhullási arány százalékos értéke nem haladta meg az alábbi értéket: az állomány napokban megadott várható vágási életkorának és 0,06-nak a szorzata +1.

3.6. Amennyiben az utóbbi két évben a kerületi hivatal nem végzett ellenőrzést a gazdaságban, a 3.5. pont a) alpontjában írt követelménynek való megfeleléshez hatósági ellenőrzést kell végezni.

3.7. A kerületi hivatal határozhat úgy, hogy a 3.5. pont c) alpontjától eltekintve is 42 kg/m  EQ \s\up5(2)-ig növelhető az állománysűrűség, amennyiben az állattartó kielégítő szakmai magyarázattal szolgált a magasabb összesített napi elhullási arány rendkívüli jellegét illetően, vagy ha bizonyította, hogy az okok a saját tevékenységi és felelősségi körén kívül esnek.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.