Főoldal » A környezeti feltételek szabályozása a zöldségtermesztésben

A környezeti feltételek szabályozása a zöldségtermesztésben

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Fény
A fény az egyik legfontosabb élettényező. Ha kevés, ha sok, egyaránt káros.
Mesterséges megvilágítással a hiányzó fényt pótoljuk. Erre azonban csak hajtató-, palántanevelő létesítményekben van lehetőség. Eszközei a különböző elektromos izzók, a fénycsövek. Mivel az elektromos energia drága.
Árnyékolással a fényerősséget szabályozzuk. A cél az erős besugárzás elleni védelem. Sok növény nem tűri a közvetlen erős fényt, ezért árnyékolni kell. Ez történhet festéssel vagy különféle árnyékoló anyagok felhasználásával. A nád¬vagy szalmatakarók, a különböző papírok, a műanyag hálók és a fóliák a gyakorlatban is használt árnyékolók.
A sötétítés szintén fontos fényszabályozó módszer. Akkor használjuk, ha egy rövidnappalos növényt hosszú nappalok mellett termesztünk, de virágzását időzíteni akarjuk. A zöldségtermesztésben ritkán – csak halványításra – használják, inkább a dísznövények ápolási munkája.

Hőmérséklet
A talán a legfontosabb élettényező, amely meghatározza a növények fejlődését és növekedését. A sok és kevés hő egyaránt káros. A kevés hő következménye mindig a lassú fejlődés és a lassú növekedés. Szélsőséges hatásai a különböző fagyások.
A megfagyás általában tavaszi jelenség, ősszel ritkán fordul elő. Jellemzője, hogy csak a növények egyes részei (pl. levél) fagynak meg, és a károsodás olyan mérvű, hogy lassú kiengedés esetén a fagyott növényi részek tovább élnek.
A létesítményekben fűtéssel (vészfűtés), a szellőzők napi korábbi bezárásával lehet megelőzni. A vészfűtés inkább háztáji módszer, ahol egyszerű fűtőberendezést (különféle kályhákat) és a legtöbbször olcsó tüzelőanyagot használnak
Szabad földön szintén számtalan módja van a fagy elleni védelemnek. Ezek: a fagyvédelmi öntözés, a füstölés és a takarás.
 
A fagyvédelmi öntözés nagyüzemi módszer. Alkalmazására csak ott van lehetőség, ahol van esőztető öntözőberendezés
A füstölés hagyományos módszer, a legtöbbször csak kis felületek védelmére szolgál. A füstfelhőt korábban nedves szerves anyagok (falomb, szalma, kukoricaszár stb.) elégetésével, ma ködgyertyákkal állítják elő.
A fagyvédelmi takarás különböző anyagokkal történhet. Legegyszerűbb, amikor földdel takarunk. E módszert azonban csak olyan növényekhez alkalmazzuk, amelyeknek ápolási munkája a töltögetés. Ilyen a burgonya és korábban a csemegekukorica. Kisebb felületen a növények különféle anyagokból készült búrákkal is védhetők.

A levegő
Szintén fontos élettényező. A termesztés során gondot okozhat összetételének változása és mozgása.
A szél, a levegő mozgása szintén káros lehet. A károsítás mértéke függ a szél sebességétől. Az enyhe szél még hasznos. Segíti a megporzást.
A közepes erősségű szél már káros. Szárítja a talajfelszínt, és zavarja az esőztető öntözést. A nagyobb sebességű szelek, viharok már kimondottan károsak. Kártételük a talajrombolás, a homokverés, a szélverés, de kárt tehet a termesztőlétesítményekben is.
Ellene szélfogókkal védekezhetünk. Laza homokon segíthet még az öntözés, ugyanis a nedves homokot a szél nehezebben mozgatja.
Termesztő-berendezésekben szellőztetéssel történhet a levegő szabályozása, mert a nedves párás helyen könnyebben elszaporodnak egyes kórokozók és kártevők. Por ellen esőszerű öntözéssel lehet védekezni. Huzat ne legyen!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.