Főoldal » A lomtár feltöltése

A lomtár feltöltése

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

(azaz egy illegális hulladéklerakó igaz története)

A bejegyzés igaz történet alapján íródott, de a személyeskedést most elkerülném, nem utalok hollétre, sem résztvevőkre. Időben az 1980-as évekig nyúlnak vissza a gyökerek, azokkal az évekkel kezdődött meg a lakosság általi illegális hulladék elhelyezés a település szélén, a lakóházaktól mindegy 30-40 m-re, közvetlenül egy patak partján. A következő bekezdésekben ennek a lerakónak a felszámolását és rekultiválását szeretném bemutatni, hogyan is zajlott mindez.
A panaszt 2003-ban nyújtották be a település önkormányzatánál, tehát közel 20 év telt el úgy, hogy ez senkit nem zavart. Az önkormányzat tájékoztatta a megfelelő Környezetvédelmi Felügyelőséget, akik felülvizsgálatra kötelezték az önkormányzatot, mint tulajdonost, a területen található elhagyott kommunális hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásainak feltárása érdekében. Nyilván egy ilyen probléma esetében az önkormányzat nem küldhet ki szociális munkásokat, mondván: „Szedjétek össze!”
Egy mérnökirodát bíztak meg a munka elvégzésével, akik vállalták is, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok, iratok, a helyszínen tett vizsgálatok, valamint az elvégzett talajfúrások és laborvizsgálatok alapján elkészítik a jogszabályi előírásoknak megfelelő részleges környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentációját, de a felülvizsgálaton túlmenő egyéb engedélyeztetéseket már nem vállalták.
A mérnökiroda szerint a hulladéklerakással érintett területek nagyága közel 600 m2, a lerakott hulladék becsült mennyisége pedig 1.100, azaz ezeregyszáz m3. Ezt érdemes átgondolni, mennyi hulladékról beszélünk most! Aztán megállapították, hogy a hulladéklerakó műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel nem rendelkezett, sem övárok, sem kerítés nem volt a lerakó körül, biogáz gyűjtés és elvezetés szintén nem volt. A lerakott hulladék mennyiségét nem mérték, nyilvántartást nem vezettek róla, a telephelyen őrbódé nem üzemelt, a telep őrzése a hulladéklerakás időszakában nem volt biztosított. Mily meglepő egy illegális hulladéklerakó esetében…
Az első komolyabb probléma a hulladéktest kiterjedésének felmérése volt, mivel a lerakóhely lerakás előtti pontos felszíni formájáról nem álltak rendelkezésre adatok. A hulladéktestben lemélyített talajvizsgálati fúrások rétegsoraiból vett minták alapján állapították meg, hogy 2,6 – 3,7 m mélységben található a hulladék, mely salakkal, hamuval kevert, valamint hogy a felszín eredeti záró rétege homoklisztes-, homokos iszap.
A továbbiakban az Iroda részletes helyszínrajzokat közölt a Földhivatal nyilvántartási térképeinek segítségével, bemutatta az üzemeltetésre rendelkezésre álló erőforrásokat, rövid leírást adott az illegális hulladéklerakó helyszínéről és az ingatlanokról. Ezek minket most nem érdekelnek, térjünk át a fellépő környezetterhelésekre!
A vizsgálat során megállapították, hogy az 1980-as évek elejétől 2003-ig a lakosság által termelt összes hulladék itt került elhelyezésre, ipari tevékenységből eredő hulladékok elhelyezése szerencsére egyáltalán nem valósult meg. A hulladéklerakás árokfeltöltéssel történt.
A hulladéklerakón korábban nem került működtetésre semmilyen gépi eszköz, amely lég-, vagy zajszennyezést okozott volna, az enyhe bűzhatáson túl semmilyen más légszennyező anyag kibocsátása nem volt mérhető.
Mint említettem, a lerakó közvetlen közelében folyik egy patak. Mért adatok táblázatban összefoglalt eredményeiről leolvasható, hogy a távozó patakvízben a B és Se komponensek koncentrációját illetően 22%-os, a Mo esetében 37%-os emelkedés volt kimutatható a hulladéklerakó előtti ponton mért eredményekhez képest. Szerencsére a lerakóhelyen nem volt semmilyen vízfelhasználás, sem vezetékes, sem természetes, sem felszín alatti vizekre vonatkozóan. A felülvizsgálat során a lerakónál négy talajfeltáró fúrás került lemélyítésre, sajnos többet nem tudtak létesíteni, mivel a megközelítés nem volt lehetséges a rézsű meredeksége miatt. A minták elemzése után megállapították, hogy Mo, NH4, B, Se és szervesanyag szennyezés történt. A talajminták a talajvíz felett kerültek vételezésre. Minden talajmintában határérték feletti volt a Se, valamint az alifás klórozott szénhidrogén, ami főleg hajtógázokban és oldószerekben volt jelen.
A felmérések után került sor a hulladék elszállítására. A lakosság által felállított bódék, garázsok lebontása után a terület jól megközelíthetővé vált, a hulladékot homlokrakodóval, markoló gépekkel szállító járművekre kanalazták, a lerakott törmelékből pedig egyfajta védőpillért hagytak.
Ezek után következtek a Felügyelőség előírásai:
•  A területen a hulladéklerakást megtiltották, jól látható helyen tiltó táblákat kellett elhelyezni, a hulladéklerakás tiltását a lakosság tudomására kellett hozni.
• A területen deponált hulladék teljes mennyiségét el kellett szállítani, az elszállítás tényét a felügyelőség felé igazolni.
• A patak rézsűjének hajlásszögét úgy kellett kialakítani, hogy alkalmas legyen növények telepítésére.
•  A finomtereprendezés során min. 30 cm humuszos fedőréteg terítése volt szükséges.
• A rekultivációt és a tájba illesztést szolgáló növénytelepítéshez a tájra jellemző, a vízparti vegetációt reprezentáló fa- és cserjefajok telepítése volt szükséges.
•  A fák és cserjék kiültetését nem szabályos rendszerben kellett elvégezni.
•  A gyepesítéshez a hazai flórára jellemző fűféléket kellett alkalmazni.
• És végül a hulladék elszállítását követően a területen a talajvíz áramlási irányának figyelembe vételével 2 db monitoring kutat kellett kialakítani és üzemeltetni.
A felszín alatti víz szintjének megállapítását félévente, a felszín alatti víz minőségének vizsgálatát évente kell elvégezni. Az első mérés 2007.-ben történt, a monitoring rendszer üzemeltetésére 5 évet állapítottak meg. Mind az analizálást, mind a kiértékelést egy környezetvédelmi Kft. végzi, az önkormányzatnak erre nincs jogosultsága. A vizsgálatok eredményeit a Kft. az önkormányzatnak küldi el, de itt már semmilyen munkálat nem zajlik, csak adatrögzítés, ahogy kapják, úgy küldik tovább a Felügyelőségnek.
Az adatok alapján mára már mindegyik vizsgálandó paraméter határérték alatti, vagy ahhoz nagyon közeli, így újabb intézkedésekre nincs szükség, valamint a területen élők számára egy hulladékelszállítással foglalkozó Kft biztosít konténeres hulladék elszállítást. Személyes meggyőződésem, hogy szerencsére a patak partján azóta csak csekély mennyiségű hulladék elhelyezés történt.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.