Főoldal » A lótenyésztés és környezeti hatásai III. – Nitrogén, foszfor és metán kibocsátás

A lótenyésztés és környezeti hatásai III. – Nitrogén, foszfor és metán kibocsátás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A nitrogén és a foszfor nagy mennyiségben környezetterhelő hatású. Ezért az állattenyésztés szempontjából érdemes egy kicsit körüljárni a témát, és figyelembe venni a csökkentés lehetőségeit.

Első sorban az ésszerű takarmányozással lehet elérni az alacsonyabb N- és P-kibocsátást. A fázisos takarmányozás az első és legfontosabb lehetőség mind a két szervesanyag esetében. Emellett az ideális fehérje-ellátás elvét érdemes alkalmazni, azaz a limitáló aminosav (ló esetében a LYS és MET) mennyiségét szükséges megadni, és a többi esszenciális aminosavat a limitáló aminosav arányában kell adagolni (a Magyar Takarmánykódexben minden korcsoportra lebontva megtalálhatók a szükségleti értékek). Schmidt Professzor vezetésével egy 1990-es kísérletben sertésekkel végeztek vizsgálatokat, melynek során a nyersfehérje tartalmat csökkentették a takarmányadagban, de szintetikus lizin kiegészítést alkalmazva csökkenteni tudták a N-ürítést (Fébel, 2013). Az eljárás lovak esetében is sikeres lehet.

A hasznosítható foszfor a vékonybélen keresztül szívódik fel monogasztrikus állatoknál. Megjegyzendő, hogy az egyes növényekben rendkívül változó mértékben jelenik meg a hasznosítható foszfor. A foszfor egy része fitin formájában található meg – amely a fitáz enzim segítségével bontható fel -, így a P-emészthetőség korlátozott. Kísérletekkel bizonyították, hogy exogén fitáz etetése mellett más monogasztrikus állatoknál csökkenteni tudták a kibocsátott P-mennyiséget. Érdemes volna ezt az eljárást lovaknál is megvizsgálni.

A légkörbe jutó metán 53%-a mezőgazdasági tevékenységekből származik. Ennek 53%-a az emésztési folyamatok számlájára róható. Itt elsősorban az egyoldalú környezetvédők a kérődzőket ’ültetik a vádlottak padjára’, de természetesen itt is elő lehet venni a többi állattenyésztési ágazatot, így a lótenyésztést is. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy mennyi metán termelődik. Próbálkozások vannak a metán-kibocsátás csökkentésére, de tulajdonképpeni, bizonyított megoldással még senki nem tudott előállni. Ha egy környezetvédővel a témában elmélyednénk, akkor azt mindenképpen meg kell említeni neki, hogy ha csak az amerikai kontinenst nézzük, akkor Kolumbusz előtt nagyjából 70 millió bölény legelt és termelt metánt a vadnyugaton, amivel a ma ott élő 25 milliós egyedszámú szarvasmarha-állomány nem versenyezhet. Ennek tudatában merész kijelentés az, hogy az állattenyésztés az egyik fő oka a klímaváltozás kialakulásának.

Nemsokára folytatás!

Források:

Dr. Fébel Hedvig előadása (2013. 12. 02.)

Dr. Tóth Tamás előadássorozata (2008/2009)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.