Főoldal » A magyar lótenyésztés története – 2. Az arab ló hatása

A magyar lótenyésztés története – 2. Az arab ló hatása

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Folytassuk tehát a következő korszakkal, nézzük meg, milyen hatást is gyakorolt a keleti vér hazai lótenyésztésünkre.

Az arab ló korszakát a mohácsi vésztől, 1526-tól számítjuk, a végét 1711-re, III. Károly uralkodásának kezdetére tehetjük.

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése sok pusztítással járt, de emellett egyben a legjobb keleti lovak megjelenését is jelentette.  Olyan jelzőkkel illették ezeket az állatokat, mint “főúrnak való ló”, “főló”. A “szerecsen (szaracén) ló” kifejezés is a török lovakra utal.

A 16-17. században a tenyésztés sebes tempóban fejlődött, Szapolyai János “tüzes magyar paripával” ajándékozta meg a szultánt, aki a figyelmességet keleti lovakkal honorálta.

A székelyek szaktudásának és különleges érzékének köszönhetően az erdélyi ménesek messze földön híresek voltak a kiváló lovakról. A Thököly-család például a lókereskedelemből nőtte ki magát, híresek voltak a Wesselényiek, Bánffyak ménesei, II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós pedig keletről importálták a méneket, hogy saját lovaikat nemesítsék.  Az erdélyi ló ára – több fennmaradt írásos emlék szerint – messze kimagaslott a többi közül.

Összességében a keleti vér hatására  lóállományunk szebb, nemesebb, gyorsabb lett.

Források:

Győrffy-Villám, A.-Hecker, W.-Jankovics, M.-Szelestey, L. (2004): Lovas Nemzet. Helikon Kiadó.

Horn, P. (szerk.)-Bodó, I.-Hecker, W.-Bucsy, L.-Mihók, S. (1995): Állattenyésztés I. Mezőgazda Kiadó.

Vezérkép: http://horsebreedslist.com/horse-breeds/97/arabian

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.