Főoldal » A telepirányító rendszerek eredményre gyakorolt hatása a tejtermelés folyamatában

A telepirányító rendszerek eredményre gyakorolt hatása a tejtermelés folyamatában

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az elektronika használata az állattartásban a szarvasmarhatartás területén jutott a legmagasabb szintre. Ennek oka részben az állatok magas egyedi értékében, részben a gépesítés magas szintjében kereshető. Az állatok egyedi kezelésére éppen a tejtermelő tehenészetekben jelentkezett először igény az eltérő és napi szinten értékelhető tejelőteljesítmény miatt (TAKÁTSY, 2000). A naprakész telepi állomány nyilvántartás egyre nehezebben képzelhető el a modern informatikai alapokra épülő számítógépes telepirányítási programok nélkül. A szarvasmarha ágazat nehéz gazdasági helyzete megköveteli a pontos tervezést és a költség-hatékony munkavégzést (MIHÁLYI, 2004a). A gazdasági folyamatok irányításához sokoldalú és összetett információ igényt kell kielégíteni (SZÉKELY, 2004). A modern telepirányító rendszerek a rendszerprocesszor köré épülnek, amely csatlakozik az etetőállásokhoz, a fejőházhoz, az azonosító- és válogatórendszerhez (MIHÁLYI, 2004a).

A számítógépes adatbázis rendszerrel az állatállomány jól áttekinthető és ellenőrizhető, továbbá, amikor átfogó tevékenység (pl. adatelemzés) elvégzésére van szükség, mindenféleképpen előnyben részesíthető.

Mivel a fejés a tejgazdaság egyik nagyon fontos és időigényes művelete, az informatika a gazdaság számára sok olyan lehetőséget kínál, amellyel javítható a termelési eredmény és növelhető a fejőházban végzendő műveletek hatékonysága. Az így rendelkezésre álló funkciók használatával lehetőség van a tejhozam növelésére, a minőség javításra, a tehén egészségügyi állapotának feljavítására és tekintélyes munkaidő mennyiség megtakarítására.

A különböző biológiai paraméterek mérésének célja, hogy a számítógép segítségével igen nagy biztonságú prognózist lehessen készíteni az egyes biológiai események időpontjáról (ERÉNYI és TÓTH, 1998).

            A naponként végzett tej-hozam mérés az egyik legfontosabb segítség a tehénállomány rendszeres ellenőrzéséhez. A számítógépes rendszerrel ez automatikusan történik minden egyes fejési fázisban és az adatokat a rendszer a processzorban tárolja.

Ma már minden telepirányítási rendszerben alapkövetelmény a pontos, szakmai irányelveknek megfelelő adatrögzítés és tárolás, éppen ezért a gyakorlatban jól használható szoftverek egyik legfontosabb értékmérője az, hogy az általa tárolt vagy számított adathalmazból mennyire tudja visszaadni azt az információt a szakembernek, amire szüksége van a hatékony tenyésztői munkához (MIHÁLYI, 2004b). 

Az összegyűjtött és feldolgozott információkat meg lehet tekinteni a központi processzoron vagy pedig a személyi számítógépen keresztül, így könnyűszerrel összehasonlítható az aktuális és az előző napi tejhozam, valamint az utolsó hét napon lefejt tejmennyiség átlagos értéke. Ha valamelyik tehén a vártnál kevesebb tejet ad (az előre beállított riasztási szinttől függően), akkor azt a fejőházban elhelyezett egység automatikusan kijelzi. Ha a gazdaság vezetője ellenőrizni szeretné, hogy történt-e valami érdekes vagy fontos az adott fejési szakaszban, akkor azt bármikor megteheti, mivel a processzorban mindig rendelkezésére állnak az információk.

A telepirányítás eredményre gyakorolt hatása

 A telepi információk feldolgozása informatikai rendszerek segítségével, az alábbi előnyöket nyújtja a gazdálkodó számára:

    Biztosítható az intézkedések kellő időben való meghozatala.

   A fejést végző személy teljesítménye kiértékelhető.

   Kiszámítható és kiértékelhető az egyes tehenek vagy tehéncsoportok takarmányadagja, így a tejtermelés maximalizálható és elkerülhető az alul- vagy túltáplálás.

   Azonosítható az ivarzás alatt álló tehén. A kutatási eredmények szerint a reggeli tejleadás csökkenése az ivarzás jele lehet.

   Korán azonosíthatók a potenciális egészségügyi problémával küszködő tehenek a tejhozam, a takarmányfelvétel, a csúcsfolyás mérésével. Például a ketózis betegséget a tejtermelés fokozott csökkenése jellemezheti a tényleges diagnózis felállítása előtt.

   A fejőház áteresztési teljesítménye (tehén/ kezelő személy munkaóra) 25%-kal növelhető. A fejési időtartam megállapítása lehetővé teszi a tehenek csoportosítását.

   Az egyes teheneknél kiértékelhető a hosszú távra jellemző tejtermelés, tejhozam, átlagos tejfolyási sebesség, takarmányfogyasztás alapján. Ezek az adatok felhasználhatók a gazdaságos szaporítási és selejtezési döntések meghozatalára.

 A telepirányítási rendszerek nélkül egy telep komplett irányítása igen nehéz és költséges feladat. A jövőben csak azok a tejelő szarvasmarhatelepek lesznek életképesek, amelyek költséghatékonyan tudnak extra minőségű tejet termelni, ehhez a unkához kiváló eszközök a számítógépes telepirányító rendszerek.

A jövőben ezen rendszerek elterjedése segíti a hatékony gazdálkodás megvalósítását a tejtermelő telepeken. Elsőre nem látszik nagy különbség két olyan telep között, amely használ, illetve amely nem alkalmaz számítógépes telepirányítást. Azonban a számítógép és a megfelelő szakember segítségével literenként néhány forintot takaríthatunk meg, mely éves szinten milliókat jelenthet. Ezen költség csökkentés jelentheti versenyhelyzetben az adott telep túlélését. Az informatika használatával elérhető előnyök a munkaidő és költség megtakarítás, tejtermelés lehetőségeinek jobb kihasználása, mindezek olyan pozitív hatások, melyek segítenek a nyereség és a versenyképesség növelésében.

Irodalomjegyzék

 Balogh J. 2003): A magyar mezőgazdaság számokban 2003. FVM kiadvány, Magyar Mezőgazdaság Kiadó, Budapest

Borbély Cs. – Heinrich I. –  Széles Gy. (1998): Az eredményes tejtermelés kritériumai. Gazdálkodás, XLII. évfolyam, 6. szám, pp. 33-37

EUROSTAT (2007): Adatbázis lekérdezés változó kritériumok alapján, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=0,1136206,0_45570467&_dad=portal&_schema=PORTAL

Kovács G. – Udovecz G. (2005): A magyar mezőgazdaság első éve az Európai Unióban. Gazdálkodás, Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat, Budapest, 2005.5, XLIX.évf. 3.p.

KSH (1992): Mezőgazdasági élelmiszeripari statisztikai zsebkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

KSH (1996): Mezőgazdasági élelmiszeripari statisztikai zsebkönyv ’95, , Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

KSH (1998): Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 1997, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

KSH (2005): Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2004, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

Nábrádi A. – Béri B. (2006): A tej ágazat aktualitásai és kilátásai, Szaktanácsadási füzetek 5., Debreceni Egyetem Kiadó, Debrecen

Novák E. (2006): Az árversennyel küzd a magyar tejágazat, Origo, Üzleti Negyed http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060314versenyhatranyban.html

Szabó G. (2006): Az EU- csatlakozás hatása a magyar mezőgazdaságra. DAB előadás anyag, Debrecen

Szakály Z et al. (1994): Consumption frequency of milk products in Hungary. Znan. Prak. Poljopr. Technol. (Research and Practice in Agriculture and Food Technology) Osijek, Rujan  191-195 p.

Sznajder N. (2000): Dairy industry in central and Eastern Europe, IDF World dairy Summit, Dresden, Germany, 16-20. September

Szűcs I. (2005.): A szarvasmarha-ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest

Tej Teméktanács (2003): Tejpiaci szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon, Tanulmány, Budapest 2003. Tejterméktanács Kereskedelempolitikai és Integrációs Bizottság 13.p

 Boldizsár P. 2003.: Professzionális telepirányítás, DeLaval Kft. Budaörs

Erényi A. – Tóth L. 1998.: Állattartó telepek automatizált irányítása, Állattartási technika könyv Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

Mihályi I. 2004a.: Gyakorlati megközelítésű, többlépcsős, testreszabott elemzések a szarvasmarha telepek-tenyészetek vezetőinek, Holstein Magazin XII. évf. 2.szám 46. oldal

Mihályi I. 2004b.: A hatékony esemény-alapú telepirányítás új alternatívája a szarvasmarha tenyésztők számára, Holstein Magazin XI. évf. 3. szám 29. oldal

Székely Cs. 2004.: Versenyképes családi modellgazdaság Józsefmajor, Agroinform Kiadó, Gödöllő

Takátsy T. 2000.: Elektronika, mérés, mérnöki pontosság, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Budapest

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.