Főoldal » A tenyészállatok hasznos élettartama és maradványértéke

A tenyészállatok hasznos élettartama és maradványértéke

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A maradványérték fogalmát a Szt. 3. § (4) bekezdés 6. pontja fogalmazza meg: „A rendeltetésszerű használatba vétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.”

A tenyészállatok esetében a maradványérték sajátos kategória. A sajátosság abban jelentkezik, hogy a tenyészállatok maradványértéke egy élő állat, amely a bekerülési értékhez viszonyítva jelentős értéket képvisel. Nyugodtan kizárhatjuk annak lehetőségét, hogy a tenyészállatok esetében nulla maradványérték lehetne.

A Szt. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerint: hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítmény arányosan az eredmény terhére elszámolja;”

Az egyes állatfajok tenyészállatainak hasznos élettartamára vonatkozóan a szakirodalomban az alábbi irányszám ajánlások találhatók:

szarvasmarha (tehén): 6, 7, 8 év

sertés (anyakoca) 3, 4 év

juh (anyajuh) 4 év

ló (igás és tenyész) 7 év

Ezek az irányszámok a fajtától függően változhatnak, ez különösen a szarvasmarhák esetében szembetűnő. Például a húshasznú magyar szürke marhánál a hasznos élettartam akár 12-15 év is lehet.

A szakirodalom a tenyész baromfiak elvárható hasznos élettartamát az alábbiakban adja meg:

Állatfaj

Tojó

       Hím

Tyúk, gyöngyös, pulyka

1-2 év

9 hónaptól 2 évig

Lúd

1-5 év

9 hónaptól 4 évig

Kacsa

1-3 év

9 hónaptól 2 évig

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.