Főoldal » A vadkárbecslési eljárás…

A vadkárbecslési eljárás…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az 1996. LV. Tv. (a továbbiakban Vtv.) V. fejezete rendelkezik a kárbecslés eljárásról. A jogszabály 2010. 03. 12-ével újra a területileg illetékes jegyzőt nevezi meg, mint az ügyben eljáró hatóságot.

A 81. § (1) rögzíti, hogy a károsultnak a kár bekövetkeztétől, vagy folyamatos kártétel esetén az utolsó károkozástól számított 30 napon belül kell bejelentést tennie a kárért felelős személy felé. Gyakori eset, hogy ezen bejelentés csupán szóban, telefonon történik, így annak megtétele, valamint a határidő betartása nem igazolható. Miért is fontos ez a momentum? A nevezett jogszabályi hely 81. § (2) rendelkezik arról, hogy amennyiben a felek között a 81. § (1) szerinti bejelentést követően 8 napon belül nem születik egyezség, úgy a károsult, ha kárának megtérítését nem közvetlenül a Bíróságtól kéri, 8 napon belül kérheti az illetékes települési Önkormányzat Jegyzőjét a vadkárbecslési közigazgatási eljárás lefolytatására. Fontos tényező, hogy csak és kizárólag a károsult fordulhat a Jegyzőhöz az eljárás megindítása céljából. Amennyiben a károsult nem tudja igazolni, hogy a károkért felelős személyt értesítette, vagy a 8 napos egyezségi határidő még nem telt le, úgy az eljárás megindítását a Jegyző elutasíthatja. Ha a 81. § (1) bekezdés szerinti értesítéstől számítva több mint 16 nap telt el, akkor a károsult igazolási kérelmet nyújthat be, a hatósági eljárás szabályairól szóló törvény szerint.

A vadkárbecslési eljárás keretébe tartoznak az alábbi kárbecslések, melyet a Vtv 75. § (1) pontosan meghatároz: mezőgazdasági vadkár (szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen), erdei vadkár (erdő és külterületi fásítás, csemetekert), vad-gépjármű ütközése, vadászati kár (vadászati tevékenységgel okozott kár), vadban okozott kár (vad elpusztítása). A mezőgazdasági károk esetében a 79/2004 (V.4.) FVM rendelet (a továbbiakban Vhr.) 82. § (3) bekezdésében szereplő időszakokat is figyelembe kell venni. A repce, káposztarepce haszonnövények esetében az őszi gabonákra vonatkozó időkorlátot alkalmazzuk.

A Vtv. 81. § (3) rendelkezik arról, hogy a kár megállapítását szakértő végzi, akit a Jegyző 5 napon belül rendel ki. A vadkárbecslési eljárás speciális hatósági eljárás, amelyet külön jogszabály szabályoz. A szakértő kirendelésénél ezért fontos a Ket. 58.§ (1) b,) és a Vtv. 81. § (3), jogszabályokra együttesen hivatkozni. A szakértő személyét illetőleg is eltérő a két jogszabály rendelkezése. A Ket. 58.§ (3): Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A hatóság egyéb esetben az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki. A Vtv. 81. § (3): a kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A Vhr. mint a Vtv. végrehajtási rendelete 83. § (1) és (3) bekezdése szerint kárbecslést legalább középfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet. A kirendelhető szakértőkről a területileg illetékes MGSZH Vadászati hatósága nyilvántartást vezet, melyet a Jegyző rendelkezésére bocsát.

A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget – ha törvény másként nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál. Ezzel talán a további egyezséget is elősegíthetjük.

A Vtv. 81. § (4) értelmében a szakértő köteles a kárfelmérést 5 napon belül megtenni, amelyről az elkészült jegyzőkönyvet (Vhr. 19. sz. mell.) haladéktalanul köteles a Jegyző rendelkezésére bocsátani. Az egyezség megkötésére megfelelő a Vhr. mellékletében szereplő jegyzőkönyv, melyet a szakértőnek a helyszínen kell elkészítenie. Ha nem jön létre egyezség akkor részletesebb szakvéleményt kérhetnek a felek, amely az érdemi megállapításokban nem térhet el az egyszerűsített jegyzőkönyvtől.

A szakvélemény tartalmazza a felek és a szakértő megnevezését, címét, a károsított ingatlan helyrajzi számát, területét, a károsított haszonnövényt, tárgyi eszközt, fajt, a kárt okozó megnevezését, a kár mértékét, a kár értékét, a kármegosztás arányát, a kármegelőzési tevékenység felek részéről, megállapításokat, javaslatokat.

A felek egyezségének alapja, hogy elfogadják a szakvélemény tartalmát és megállapításait a Vtv. 81. § (6) szerinti formában. Fontos tájékoztatni a feleket, hogy egyezség hiányában csak a károsult félnek van joga a jegyzői határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül keresettel Bírósághoz fordulni, kárának megtérítéséért. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár (Vtv. 81. § (8)). Az esetek nagy részében egyezséggel zárul a vadkárbecslési eljárás, azonban ez megyénként, településenként is különböző. Az egyezséget legtöbbször személyi tényezők gátolják. Akár a károsult termelő, akár a vadászatra jogosult viseltetik ellenérzésekkel a másik fél iránt.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.