Főoldal » A zöldtrágyázás szerepe

A zöldtrágyázás szerepe

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Zöldtrágyázás alatt a szervestrágyázásnak azt a módját értjük, amikor az erre a célra vetett növény teljes zöld (bimbós vagy virágzó) tömegét talajba dolgozzuk annak érdekében, hogy a talaj termékenységét megőrizzük, illetve fokozzuk.

A zöldtrágyázás hatásai (zöldtrágyázási módtól, helytől és növénytől függően) a következőkben foglalhatók össze:

Kedvező hatások: 

– elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását, kötött talajon javítja a talaj rossz fizikai tulajdonságait, csökkenti a kötöttséget, mivel gyökérzetével behálózza a talaj felső rétegét;

– a mélyebben gyökerező növények az altalajt fellazítják, elősegítik az utónövény gyökereinek a mélyebbre hatolását;

– a mélyre ható gyökérzet révén az altalajban egyébként nehezen hozzáférhető tápanyagokat felvehetik, ami a zöldtrágyanövény elbomlása után, a következő növény tápanyag-ellátottságát javíthatja;

– utóhatásként javítja a talaj vízgazdálkodását, az altalajt mélyen lehatoló gyökérzetükkel vízátjárhatóbbá teszik;

– a szerves maradványok lebomlásakor CO2 és szerves savak keletkeznek, amelyek feltárólag hatnak a talaj nyers tápanyagaira, a talaj tápelemeit mozgósítják;

– a két fő növény között válaszfalat húznak, a talajt mintegy biológiailag áthangolják, ezért előveteményeknek is tekinthetők, amelyekre érvényesek az elővetemény-hatásokra vonatkozó törvényszerűségek

– csökken a művelt rétegből a könnyen oldódó tápanyagok kimosódása (pl. nitrátok), mivel a tápelemek szerves kötésbe kerülnek;

– pillangós zöldtrágya növények termesztésekor javul a talaj N ellátottsága;

– gyarapszik a talaj szervesanyag tartalma;

– védi a talajt az erózióval, deflációval és beiszapolódással szemben;

– egyes zöldtrágya növényeknek (olajretek, mustár) nematicid hatásuk van;

– megfelelő állománysűrűség és fejlettség mellett gyomirtó hatású (pillangósok, repce, mustár), mivel jó árnyékolók, elősegítik a talaj beárnyékolási érettségét.

A zöldtrágyázás sikerét alapvetően meghatározza a gazdálkodás körülményeinek megfelelő zöldtrágyázási mód és a megfelelő zöldtrágyanövény kiválasztása, az időjárási viszonyok, valamint a zöldtrágyázandó terület kultúrállapota, elsősorban gyomossági viszonyai.

A virágzás előtti, bimbós állapotban alászántott növények hatása kedvezőbb, mint a virágzás utániaké. A zöldtrágya szerves anyaga sokkal könnyebben bomlik el, ezért hatása a talajban rövidebb ideig tart (1-2 év) mint az istállótrágyáé (3-4 év).

GH7Zöldtrágya növénynek leginkább a dúsan gyökerező, jó tápanyagfeltáró, a csírázáshoz, kezdeti fejlődéshez mérsékelt mennyiségű vizet igénylő növényfajok felelnek meg. Fontos szempont, hogy a vetőmagjuk olcsón és nagy mennyiségben álljon rendelkezésre. Hazánkban a legfontosabb zöldtrágyanövény-fajok a következők: fehér mustár (Sinapis alba), olajretek (Raphanus sativus), facélia (Phacelia tanacetifolia), takarmányrepce (Brassica oleracea), pohánka (Fagopyrum esculentum), tavaszi- és szöszösbükköny(Vicia sativa, Vicia villosa), fehérvirágú somkóró (Melilotus albus), csillagfürt (Lupinus albus), bíborhere(Trifolium incarnatum). Ezek közül leggyakrabban a facéliát, mustárt, olajretket és ezek keverékeit használják zöldtrágyázásra. A mustár és az olajretek száraz körülmények között is elvethető, mert olajos magjuk károsodás nélkül elfekszik a talajban a csapadék érkezéséig.

Másodvetésre az augusztus a legalkalmasabb hónap. A túl korán, már júliusban elvetett növények csapadékhiányában nem tudnak megfelelően fejlődni. További probléma, hogy a keresztesvirágúak, mint például a fehér mustár és az olajretek rövid nappalos növények, ezért korai vetésnél gyorsan magszárba mennek, így csak kis zöld-tömeget kapunk. A túl kései, szeptemberre csúszott vetés szintén kis biomasszát eredményez. Augusztusi vetésnél a csökkenő fényviszonyok miatt már kevésbé intenzív a generatív fejlődés, és a hónap második felében gyakoribb esők hatására biztosított az egyenletes csírázás és fejlődés, így a növényállomány jó biomasszát ad. További pozitív hatás, hogy augusztusra az esetlegesen a területen hagyott szalma egy része is elbomlott, így az esetlegesen fellépő pentozán hatás kisebb lesz. Ha a vetéskor nagy mennyiségű szármaradvány található a területen, célszerű 50 kg/ha N kijuttatása. Nagy szármaradvány esetén, ha a vetés gabonavetőgépekkel nehezen kivitelezhető, alkalmazhatunk szórva vetést is. Ebben az esetben a műtrágyát és a vetőmagot gondosan elkeverve műtrágyaszóróval is kijuttathatjuk a területre, amit utána sekélyen munkálunk a talajba.

fdok...A helyes gazdálkodási gyakorlat sok új alkalmazást követel meg a termelőktől a szántóföldi növénytermesztésben. A talajok termőképességének fenntartása, a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartása, a talajok szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése, a jó talajszerkezetről való gondoskodás mind megoldható a zöldtrágyanövényekkel. Számolni kell velük a művelés minimális szintjének megtartása terén és a gazdaság területeinek rendben tartása érdekében is. A zöldtrágyázásnak valamennyi talajtípuson nagy jelentősége van a talajtermékenység fenntartásában.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.