Főoldal » Az EU pénzek jövője…

Az EU pénzek jövője…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Lényegesen hatékonyabban kívánja felhasználni a következő hétéves uniós költségvetési időszak forrásait a kormány.A 2007-2013-as időszakban Magyarország 8200 milliárd forintnak megfelelő euróra tarthatott igényt a közös EU-büdzséből, súlyos milliárdok kifizetése azonban bő egy hónappal a hétéves keret lejárta előtt is folyamatban van. Ez önmagában nem probléma, a hétéves periódusok között kétéves átfedés van, azaz 2015-ig még az előző időszak forrásaiból (is) lehet a kifizetéseket finanszírozni. Azok a források viszont, amelyeket ez év végéig nem sikerül lekötni, elvesztek Magyarország számára.

A kifizetések lassúságát, a különböző projektmenedzsment-problémákat, illetve az önerő előteremtésének nehézségét, továbbá az új EU-célok megfogalmazását látva (utóbbiakat az ún. EU2020-as program rögzíti) a kormányzat részben már most módosított némileg a rendszeren (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával például Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízták meg a nyáron, új önerő alapokat hoztak létre), részben új alapokra helyezte a következő ciklus forráslehívásának lehetőségét.

Fontos újdonság, hogy míg 2007-13-ban 14+1 nagy operatív program (OP) futott, addig 2014-2020-ban 7+2 OP lesz. Kevesebb pályázatot támogatnak tehát, de azok a tervek szerint koncentráltabbak, integráltabbak és programalapúak lesznek. Újítás az is, hogy a következő hétéves ciklusban a mostaninál sokkal nagyobb arányban lesznek visszatérítendő támogatások.

Változik az intézményrendszer is. 2014. január 1-jétől megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a regionális fejlesztési ügynökségek a megyei központ irányítása alá kerülnek, a közreműködő szervezetek pedig a szaktárcák irányítása alá.

Az új, mindennél fontosabb rendezőelv: a hazánknak járó nagyjából 6 ezer milliárd forint 60 százalékát a gazdaságra fordítják, 40 százalékát pedig a humán- és reálinfrastruktúrára. (Az előző ciklusban ez épp ellentétes arányú volt.)

A 60 százalékon belül 39,4 százalékot, összesen nagyjából 3 ezer milliárd forintot tesz ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Ebben olyan prioritások szerepelnek, mint a vállalatok versenyképességének javítása (erre hozzávetőleg 1000 milliárd forint fordítható majd), a tudásgazdaság fejlesztése, vagyis a kutatás+fejlesztés+innováció (1,827 millió euró), infokommunikációs fejlesztések (1,004 millió euró), természeti és kulturális erőforrások megőrzése címszó alatt a turizmus támogatása, a foglalkoztatás bővítése (kiemelt szempont a 25 évnél fiatalabbak munkához segítése), valamint a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése.

Miközben a közös büdzsé a következő évben összességében 3,5 százalékkal csökken, Magyarország agrártámogatása 20 százalékkal nő, összesen  12,3 milliárd euróra pályázhat az agrárium. Tematikus programokat indítanak a fiatal, 40 év alatti gazdák támogatására (a keret maximum 2 százaléka fordítható erre), és a rövid élelmiszerellátási-láncok kialakítására (azaz a helyi termelés és feldolgozás erősítésére).A mintegy félmillió, néhány hektáron gazdálkodó családi vállalkozás mentesül a zöldítés (környezetbarát technológiák kötelező használata) előírásai alól, és kiemelt forrásokat szánnak az agrárkutatás fejlesztésére is.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.