Főoldal » Az öntözés célja…

Az öntözés célja…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A gyakorlati termesztésben többféle öntözési cél fogalmazható meg. Ezek:
– vízpótló öntözés,
– kelesztő öntözés,
– frissítő öntözés,
– párásító öntözés,
– nedvességtároló öntözés,
– talajművelést könnyítő előöntözés.

Ezek mellett a víz fizikai, mechanikai hatását hasznosító öntözési módok:
Ilyenek:
-talajátmosó öntözés,
-trágyázó öntözés,
-fagy elleni öntözés,
-beiszapoló öntözés.

• A talaj vízhiányának megszüntetésére a tenyészidőszak folyamán végzett öntözéseket vízpótló öntözésnek nevezzük. Feladata a gyökérzettel átszőtt talajréteg létesítése, ezért a vízadagot a növények növekedésével arányosan növelni kell (20–40 mm).

• A magvetés után kiszáradó felső talajréteg vízzel telítését kelesztő öntözésnek hívjuk. Fedett területeken folyó palántaneveléskor a magvetéseket rendszeresen öntözni kell. Szabadföldi, állandó helyre vetett növények magvetéseit csak rendkívüli esetekben (aszályos, meleg időjárás) szabad kelesztő öntözésben részesíteni. Kelesztő öntözés csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5–10 mm) végezhető.

• Frissítő öntözéskor a növény lankadásának megszüntetése és a levelek hőmérsékletének csökkentése a cél, ehhez esőszerű öntözéssel kis öntözővíz adagokat (2–4 mm) juttatunk a növényekre (részben a talaj felszínére).

• A párásító öntözést a levegő páratartalmával szemben különösen igényes zöldségfajoknál (pl. csiperkegomba) naponként végzik. Az öntözővizet permet¬szerű elosztással a gombatermő felületre, utakra, esetleg a termesztőhely falára juttatják. a vízadag nagysága 1–2 mm.

• A nedvességtároló öntözés időszaka a tenyészidőn kívül van. Aszályos években – amikor az őszi és a téli csapadék is elmarad – a talaj víztartalékának feltöltésére tavasz kezdetén, nagy adagú (100–120 mm) öntözést végeznek.

• Talajművelést könnyítő előöntözésre leggyakrabban a zöldségnövények kettős termesztésekor kerül sor. Kötött, rögösödésre hajlamos talajon csak rögös szántás végezhető, ezért a másodnövény számára szükséges jó vetőágy sem készíthető

• A talajátmosó öntözés a talaj túlzott sótartalmának a gyökérzónából való eltávolítására szolgál. Zöldséghajtatásban a nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákkal való feltöltődés gyakran nagy sótartalomhoz vezet. Sóérzékeny növény (pl. saláta) számára talajátmosást kell végezni. Talajátmosó öntözés főként homokos és szerves anyagban gazdag, laza talajokon végezhető. A kimosáshoz nagy vízadag (150–200 mm) szükséges.

• A trágyázó öntözés fogalmán a vízben oldható fejtrágyák öntözővízzel való kijuttatását és talajba mosását értjük. Tápoldatos öntözésnek is nevezik. Alkalmazásakor egyenletes a tápanyageloszlás, jobban hasznosul a vízben oldott tápanyag. A gyökérzóna átáztatásához szükséges vízadag nagysága 20–30 mm.

• A fagy elleni öntözésnek a fűtés nélküli fóliás hajtatásban és a szabadföldi korai termesztésben van nagy jelentősége. Késő tavaszi fagyveszély idején a beöntözött talaj a napsütés hatására fölmelegszik, sok hőt tárol, amelynek éjszakai kisugárzásával mérsékli a levegő talaj menti rétegének lehűlését.

• A beiszapoló öntözést a palánták kiültetésekor alkalmazzák, ezzel jobb eredést és begyökerezést érnek el. Száraz talaj esetén a vízpótlás feladatát is betölti, de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.