Főoldal » EU állatvédelem – sertés 1.

EU állatvédelem – sertés 1.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Sertéstartás

Jogszabály szabályozza a sertések területigényét, a testtömeg függvényében.

 

Testtömeg (kg) Szabad terület (m)
<10
10-20
30-50
50-85
85-110
>110
0,15
0,20
0,40
0,55
0,65
1,00

Ha az ún. harmadik országokból az Európai Unió tagországaiba élő sertést importálnak, a származási hely illetékes hatóságának igazolnia kell, hogy az állatok tartása során legalább olyan szigorú volt az állatvédelem, mint amilyen a tagországokra nézve kötelező.

Általános rendelkezések

    • A sertéstartó épületek, berendezések, tárgyak anyaga nem lehet az állatok egészségére ártalmas. További követelmény a jó tisztíthatóság és fertőtleníthetőség.
    • Ameddig az arra vonatkozó közösségi rendelkezések megszületnek, az elektromos berendezéseket úgy kell fölszerelni, hogy az áramütés elkerülhető legyen.
    • Az épület hőszigetelése, fűtése és szellőzése segítse elő a légmozgás, a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a gáz- és porkoncentráció szabályozását, hogy egyik se legyen káros az állatok egészségére.
    • Minden, a sertések egészségének és jóllétének fenntartásához elengedhetetlen berendezést legalább naponta egyszer ellenőrizni kell. Az esetleges hibákat azonnal ki kell javítani. Ha erre nincs mód, a hiba elhárításáig a sertések egészségének és jóllétének megőrzését szolgáló lépéseket kell tenni a megfelelő etetési és a környezetet fenntartó módszerek alkalmazásával. Tartalék szellőztetési rendszerről is gondoskodni kell, egyúttal az állattartót a hibára figyelmeztető riasztó rendszert kell felszerelni.
    • A sertést nem szabad állandóan sötétben tartani, hanem igényeinek megfelelő természetes vagy mesterséges világításról kell gondoskodni. A mesterséges világítás legalább ugyanolyan fényerejű legyen reggel 9 óra és 17 között, mint a természetes fény. Ezen kívül szükséges olyan (rögzített vagy hordozható) fényforrás, melynek segítségével a sertések bármikor ellenőrizhetők.
    • Az állattartó (tulajdonos vagy az állatokért felelős személy) legalább naponta egyszer köteles ellenőrizni az állományt. A beteg vagy sérült egyedeket késedelem nélkül megfelelő gyógykezelésben kell részesíteni. Elkülönítésükre száraz és kényelmes, almozott helyről, egyúttal állatorvosi vizsgálatról kell gondoskodni.
    • A csoportosan tartott sertések verekedését meg kell akadályozni. A folyamatosan agresszíven viselkedő vagy az agressziónak áldozatul eső állatokat el kell különíteni.
    • Az állatok tartózkodási helyét úgy kell kialakítani, hogy minden egyes sertésnek módja legyen nehézség nélkül lefeküdni, felállni és pihenni; tiszta pihenőtér álljon rendelkezésére, valamint láthassa a többi sertést.
    • Lekötött tartás esetén a lekötésre használt eszköz nem okozhat sérülést a sertésnek. Rendszeresen ellenőrizni kell és igazítani rajta, hogy kényelmes legyen. Minden lekötésre használt eszköz legyen elegendő hosszúságú ahhoz, hogy a mozgásszabadságot ne korlátozza.
    • A sertések tartása során használt istállókat, kutricákat, berendezéseket, eszközöket rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell. A bélsarat, vizeletet és takarmánymaradékot megfelelő gyakorisággal el kell távolítani.
    • A padozatnak simának és csúszásmentesnek kell lennie. Úgy kell kialakítani, hogy ne okozzon sérülést a sertésnek, és rajta az állatok sérülés vagy szenvedés nélkül, kényelmesen állhassanak vagy fekhessenek. A padozat anyaga legyen szilárd, egyenletes és tartós felületű; mérete a sertés méretéhez igazodjék. A pihenőtér legyen kényelmes, tiszta és vízelvezető. Az alomanyagnak tisztának, száraznak és a sertésekre ártalmatlannak kell lennie.
    • Minden sertést az életkorának, testtömegének és viselkedési, valamint élettani igényeinek megfelelő takarmánnyal kell ellátni.
    • Minden sertést naponta legalább egyszer meg kell etetni. Csoportosan tartott állatoknál, ha az etetés nem ad libitum módon történik, valamint az automatikus etetőrendszerben minden egyes sertésnek hozzá kell férnie a takarmányhoz.
    • Minden két hétnél idősebb sertés jusson elegendő friss ivóvízhez.
    • Az etető- és itatóberendezéseket úgy kell tervezni, elkészíteni és elhelyezni, hogy a takarmány és ivóvíz ne szennyeződjék.
    • A farokrágás és egyéb rossz szokás általános megelőzésére, továbbá az állatok viselkedési szokásaiból eredő szükségletek kielégítése céljából tett intézkedéseken túl minden sertés számára – a környezeti hatások és az egyedsűrűség figyelembevételével – szalmát vagy egyéb anyagot, tárgyat kell elhelyezni.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.