Főoldal » EU – KAP vita

EU – KAP vita

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Szerteágazó tagállami álláspontokat fedett fel az első átfogó nyilvános miniszteri vita az Európai Bizottság októberben közzétett javaslatairól a közös agrárpolitika 2014 utáni reformját illetően. A 27 tárcavezető és Dacian Ciolos biztos felszólalásából leszűrhető, hogy miközben a javaslat egy-két elemét (így a kisgazdálkodók és a fiatal termelők helyzetbe hozását) széles körű konszenzus övezi, addig a legtöbb kérdésben olykor homlokegyenest ellentétesek az álláspontok.

A legtöbb bírálatot azért kapta a kormányok képviselőitől a Bizottság, mert ahelyett, hogy egyszerűsítené, javaslataival úgymond még bonyolultabbá tenné azokat a szabályokat, amelyekhez az agrártermelőknek a támogatások fejében tartaniuk kell magukat.

Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára is felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság hatástanulmánya szerint a magyar gazdák 87 százaléka számára jelenete többletköltségeket a zöldítéssel összefüggő követelményeknek való megfelelés. Elfogadhatatlannak nevezte azt az elképzelést, hogy az előírások sorozatos vagy szándékos be nem tartása esetén a gazdálkodók nem csupán a 30 százalékos zöld támogatási komponensre veszítenék el a jogosultságukat, de a büntetésként kiszabott szankciók az alaptámogatásuk csökkentésével is együtt járna.

A direkt támogatások kizöldítéséhez hasonlóan sok bírálatot söpört be Dacian Ciolos a közvetlen kifizetések tagállamok közötti újraelosztását célzó javaslatával. Miközben a balti országok, Bulgária és Románia a támogatások kiegyensúlyozásának igen szerény mértéke miatt elégedetlenek, Hollandia, Dánia és Franciaország még azt a kicsi, a legszélsőségesebb esetben is mindössze 6%-os elvonást is sokallta, amivel termelőik pénzének rovására hozzá kellene járulniuk a támogatások igazságosabb elosztásához.

Közös francia-német kezdeményezésre ugyanakkor sikerült 2012-re és 2013-ra is biztosítani annak a programnak a fennmaradását, amelynek köszönhetően évi 500 millió euró erejéig a legrászorultabbak között ingyen élelmiszersegélyt osztanak ki.

A tojótyúkok ügyében körvonalazódik egy megoldás, miután a Bizottság kompromisszumként azt javasolta, hogy a 2011. december 31-i határidő lejárta után még hét hónapig, 2012. július 31-ig is fel lehessen használni, ha nem is étkezési, de ipari célokra azokat a tojásokat, amelyek hagyományos ketrecekben nevelt tojótyúkoktól származnak.

Tizenegy tagállam ugyanakkor nem lesz képes határidőre teljesíteni az előírásokat, ami összesen 51 millió tojótyúkot érint. Magyarországon szám szerint 1 millió tojótyúkot, és a tojótyúk tartó telepek körülbelül 30 százaléka nem lesz képes átállni a tágasabb és modernebb ketrecekre az előírt határidőre.

Magyar javaslatra az is felmerült, hogy 2015-ig mégse vezessék ki a cukorkvótát, hanem a kivezetés időszakát hosszabbítsák meg 2020-ig. A magyar államtitkár szerint a javaslatot vagy egy tucat ország támogatásáról biztosította, a kérdést szakértői szinten vitatják meg a következő hetekben és hónapokban.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.