Főoldal » Február…

Február…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mindennapi teendőimet intézve mostanában ott van velem a golyós puskám, na,meg a kamerám is.
Ma két termelőbrigád meglátogatása közben egy “piszkosul jó nyomú” (széles nyom, rövid, kopott körmök – v.színű, hogy öreg disznó a gazdája) disznó nyomára bukkantam az erdő alatt. Tegnap még este is esett a hó, így minden bizonnyal éjszakai, vagy hajnali lehet a nyom, gondoltam utánanézek egy kicsit…
http://www.youtube.com/watch?v=_E_otwY5ruI
A nyom egyértelműen a bortó-fenyves felé vezet, afelett van egy végvágás előtt álló tölgyes, egy nagy katlan, ahova ilyenkor besüt a nap, van egy halvány megérzésem, hogy abba igyekezett a disznóm…
http://www.youtube.com/watch?v=TF1OzohVSS4

Megkerülöm az erdőszegélyt alkotó kökényt, majd hamar rátalálok a kökényből kivezető nyomra. Náha túr egyet, de egyenesen halad a fenyves irányába, közben úgy vélem, mintha lenne körülötte egy másik is. Jóval kisebb nyom, mintha laza kötelékben haladnának – biztos Nagykan a mellékkannal – ugrik be, de aztán el is mosolyodom rajta, hisz olyan csak a “mesében van”… Aztán lehet, hogy nem is egy időben volt ott a két disznó, de nekem olyan, mintha a kisebbik disznó 8-asokat leírva kerülgetné a nagyobbikat.
Közben azért szépen haladnak, elhaladok a nyomon(nyomokon) a fenyves mellett…

http://www.youtube.com/watch?v=AcWgkkLYGw8
…egy kisebb kaptató következik, az él mögött a napsütéses katlan. Ahogy felérek a katlan peremére, bent a katlan közepén feketeség üti meg a szemem…
http://www.youtube.com/watch?v=aHEFXcP5UAM
…előttem kb. 100 méterre ott van a két disznó, úgy veszem ki a viselkedésükből, hogy a kisebbik molesztálja a nagyot, de az odaver amannak, aki hamar odébbál… A Nagynak tisztán látszik, hogy méretes agyarak vannak a szájában…
A puskám után nyúlok, leveszem a vállamról, és letámasztom egy gyertyán mellé…
http://www.youtube.com/watch?v=Gf2Isfeuk8o
…leülök nézegetem a Kant. Gyönyörű disznó, olyan igazi téli kan. Egy darabig szöszmötöl, aztán lefekszik a vackába (valószínű, hogy inkább visszafekszik, a kisebbik zargathatta fel onnan)…
http://www.youtube.com/watch?v=_bkwF-8QYQU
Várok egy jó fél órát, had’ aludjon el, aztán egy kis kerülővel igyekszem alulról a disznóhoz kerülni… Nem volt nehéz, megjegyeztem a helyet, ahol lefeküdt, nameg nem is nagyon bújt el, élvezi a napsütést… Ollyannyira, hogy jó 40 méterről tisztán hallom a horkolását is…
http://www.youtube.com/watch?v=b5owh54YXjc
Itt van előttem. Nézem, szépen “fülön” lehetne lőni…  Minek? Élmény ez így is… Áhh, megvan mire fogok vadászni a következő nyáron…
Aztán szépen óvatosan elosonok a horkoló mellől.
Mégegyszer visszanézek a katlanra…
http://www.youtube.com/watch?v=vfu58wBbNmQ
….majd élményekkel megrakodva elindulok visszafelé az úton, ami mellett egy nagy disznó, egy kisebb disznó és egy bakancs nyom halad velem szembe…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Február

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Február a Gergely  naptár második hónapja. Régies neve februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava. A 18. századi nyelvújítók enyheges névre keresztelték, a népi kalendáriumban pedig böjtelő vagy böjt előhava-ként találjuk.

Az amerikai indiánoknál – kik az esztendőt Nap-nak, a hónapokat pedig Hold-nak hívták (hét ismeretlen fogalom volt náluk) az év második hónapját „Éhes” Holdnak nevezték el.

Sőt, érdekességképpen: februárt az 1793. október 5-én életbe lépett, francia forradalmi naptárban (melyet aztán Napóleon szüntetett meg) Pulvioseesős hónapként említették és január 20. – február 18. közötti időre tették.

Február nevét Februusról (innen az ősi magyar  neve is), a megtisztulás római istenéről kapta és hozzá kötődik Februa római ünnep is, melyet e hónap 15-én tartották anno.

Február szabályos években 28, szökőévekben – mint az idén – 29 napos.

Az eredeti julián naptár szerint az év utolsó hónapja volt február, mely akkor még 29 napos, a szökőévek pedig 30 napos volt. Augustus császárnak köszönhetően rövidült le ez a hónap, amikor elnevezte magáról az akkori hatodik hónapot (és ugyanolyan hosszúvá tette (31 napossá), mint az előtte lévő július (nehogymár a Julius császárról elnevezett hónapban több nap legyen, mint az övében) és a hiba korrigálására elvett egy napot februárból. Így lett február 29, illetve 28 napos.

De az időszámításunk utáni történelemben is előfordult háromszor február 30-a is, egy Svédországban és kettő a régi Szovjetunióban.

Svédországban 1699-ben döntöttek úgy, hogy a julián naptárról áttérnek a Gergely-naptárra úgy, hogy 1700-tól negyven éven át elhagyják a szökőnapokat. Ennek ellenére egyedül 1700 nem volt szökőév náluk, de 1704-et és 1708-at szökőévként kezelték, így ebben az időszakban a svéd naptár egy nappal előbbre járt a julián naptárnál és tíz nap hátránya volt a Gergely-naptárhoz képest. Aztán – hogy a dolgot tovább bonyolítsák :) – 1711-ben úgy döntöttek, hogy visszatérnek a julián naptárhoz és ennek érdekében a következő 1712-es évben a naptárban februárhoz hozzá adtak egy napot, így az ekkor 30 napos lett (ez a nap a julián naptárban február 29-nek, a Gergely naptárban március 11-nek felelt meg – remélem követkető! :)). Svédországban a Gergely-naptárt véglegesen 1753-ban vezették be.

Szovjetunióban 1929-ben forradalmi naptárt vezettek be, melyben a hónapok 30  naposak voltak és a fennmaradó 5, illetve (szökőévben) 6 pótnapot pihenő napnak tartották – hasonlóan a fent említett francai forradalmi naptárhoz. Így az 1930. és 1931. évek februárjai 30 naposak voltak, mígnem 1932-ben visszatértek az eredeti hónaphosszúságokhoz.

Februárra nálunk sok hagyomány esik: jellemzően a farsang, valamint a disznóvágások ideje és ilyenkor járnak a busók Mohácson.

Azért külföldön is sok világhírű eseményt tartanak ebben a hónapban – ekkor kerül megrendezésre a velencei és a riói karnevál.

A horoszkóp csillagjegyei közül a Vízöntő (január 20. – február 19.) és a Halak (február 20. – március 20.) esik ebbe a hónapba.

Szabályos években február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év márciusa, szökőévekben pedig mint az adott év augusztusa.

Februárban tartják négyévenként a téli olimpiai játékokat (a legközelebbi, a XXII. téli olimpia 2014-ben Oroszországban, Szocsiban kerül megrendezésre február 7-23. közt).

Jeles napok februárban:

Február 1. – A Tisza élővilágának napja

Örökre emlékezetes marad 2000. január 31-e, mikor a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában, mely szennyeződés február 1-12. között vonult le hazánkban a Tiszán, ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának napjának nyilvánította.

Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony, a „medveelőbújás napja” és a Vizesl élőhelyek napja

A hagyományos néphit szerint az ezen a  napon a pap által megszentelt gyertya megvéd a gonosz, ártó szelleme ellen. A legenda úgy tartja, hogy Szűz Mária e napon mutatta be az akkor 40 napos csecsemő KisJézust a templomban ahol az előírt áldozat fölajánlásakor a jelenlévő agg Simeon a gyermeket a nemzetek megvilágosításra szolgáló fényességnek nevezte.

A medve ezen a napon jön elő a barlangjából, hogy megnézze milyen az idő – erről bővebben a Medve monda bejegyzésemben írtam.

Illetve a Vizes élőhelyek napja.

Február 3. – Szent Balázs Napja

Ezen a napon szokás Magyarországon a balázsolás, ez volt a gyermekek iskolába verbuválása, a diákok adománygyűjtő balázsjárása. Szent Balázs a gyerekek védőszentje, aki nemcsak megvédte őket a betegségektől, hanem tanította is őket. Az iskolás korú gyerekek házról-házra jártak, adományt gyűjtöttek, iskolába toboroztak, köszöntőt mondtak. 
Azt tartották, hogy ha ezen a napon esik az eső, jégverés lesz a határban.

Február 6. – Dorottya napja

Ha Dorottya hideg, tíz nap múlva is az lesz: ,,Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja.” (Julianna napja febr. 16.)

Február 11. – Elek napja

A csíki székely hegyi parasztok – ősi tavaszkezdő szokásként- a kígyók ünnepét tartják. A kígyó alakját a mesebeli sárkánnyal vetik össze a kutatók.

Február 14. – Bálint napja (nem szabad összekeverni az Amerikából átvett Valentin nappal)

A tyúkültetés ideje és a régiek szerint ezen a napon kezdenek fészket rakni a verebek. A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés.

Február 19. – Zsuzsanna napja

Zsuzsanna elviszi a havat, megszólaltatja a pacsirtát.

Február 22. – Üszögös Péter napja

Ezen a napon tavaszi vetést nem jó kezdeni, nehogy az üszög (gabonák gombabetegsége) és a rozsda ártson a vetésnek.

Február 24. – Jégtörő Mátyás napja

Ahol nem Zsuzsanna, ott Mátyás viszi el a havat
“Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.” 
“Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.”
“Mátyás, Gergely, két rossz ember.” (vagyis február 24-én és március 12 -én visszatérhet még a hideg).
Ha a lúd Mátyás napján tojik, elvész a tojás.

Zimankós, de vidám februárt kívánok! Már csak 28 nap és itt a Kikelet Hava! :) 

Források:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/02

http://www.tyukanyo.hu/articles/0/72/jeles_napok_feb-1.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r

http://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r_30.

http://derulato.blogger.hu/2012/02/02/februar-2-medve-monda

Ifj. Xantus János: A természet kalendáriuma

Vezérkép innen: http://indafoto.hu/avarjozsef/image/14235465-f2b5b624/details/l/gyujtemeny/1861

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.