Főoldal » Fogynak a sertések!Meddig tart a válság?Hogyan vészeljük át?

Fogynak a sertések!Meddig tart a válság?Hogyan vészeljük át?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

A takarmányárak emelkedését az átvevők még nem kívánják ellentételezni, nem csoda, hogy erőteljes állománycsökkenésnek vagyunk tanúi a magyar sertéságazatban. A húsipar a most még olcsó húst a tartalékok feltöltéséhez használja fel, úgyhogy a várva várt termelői áremelkedés egészen áprilisig kitolódhat. Miközben Hollandiában és Dániában a kibocsátott sertések száma néhány százalékkal emelkedett, a válság egész Közép-Európában érezhető.

Nem kell ide hivatali statisztika, látom én ezt a saját szememmel: szinte naponta gurulnak itt az állatszállító kamionok, viszik vágóhídra nem csak a hízókat, hanem a kocákat is ? mondja Kovács Béla, a 4-es út Törökszentmiklós és Karcag közötti szakaszán élő gazda. 2007 augusztusában Magyarországon még 4,1 millió sertést tartottak számon. A piac elemzői abból indulnak ki, hogy ez a szám 2008. tavaszig hárommillió alá esik. A takarmány és a tenyésztők tartalékai egyaránt­ fogynak. Szinte napi rendszerességgel hallani telepek felszámolásáról.

Az elmúlt évek kisebb hazai sertésválságaival ellentétben most egész Európát érinti a krízis. A csillagászati magasságokba szökött euró megnehezíti a távol-keleti országokba irányuló exportot. Ott most az amerikaiaké és a braziloké a piac, az el nem adott sertés pedig az európai vágóhidakra kerül. A kiviteli gondok és a telepek felszámolásának együttes hatása még több hónapig rányomja a bélyegét az árakra. Aki most kitart, az vagy nagyon tőkeerős, vagy saját bázissal rendelkezik. Persze kérdés, hogy ésszerű-e a mostani magas takarmányárak mellet az állatok etetését választani az eladásuk helyett.

Egy hagyományos magyar telepen az összköltségek 65?70 százalékát teszi ki a takarmány költsége, szemben a holland és dán telepek 35?40 százalékos hányadával, azaz ott 2,4 kiló takarmányból állítanak elő egy kiló húst. A hatékonyabb takarmány-felhasználással dolgozó észak-európai telepeken a modern gépek és épületek amortizációja viszont több mint 30 százalékkal esik a latba. Még a német sertésfrontról érkező beszámolók is ritkán mellőzik a ?katasztrofális? jelzőt. Miközben a takarmányárak 80 százalékkal emelkedtek, a Központi Piac- és Árfigyelő Hivatal számításai szerint egy családi vállalkozásban működő, 250 kocás telep jelenleg havonta 12 ezer eurót (3,06 millió) forintot veszít. Malaconként 20 euró (3100 forint) és hízónként 10?15 euró a veszteség (2550?3825 forint). Magyarországon ugyanez 5500?6000 forint körül mozog. Hasonló hírek érkeznek Csehországból, ahol a tenyésztők 329 forintos önköltséggel kalkulálva minden egyes leadott kilóval 69 forintos veszteséget ?gyártanak?.

Számukra fontos adat, hogy a tavalyi évben sok gondot okozó lengyel dömping a végéhez ér. A Varsói Statisztikai Hivatal­ közlése szerint a sertések száma 2006. július óta 4 százalékkal, 17,4 millióra esett, ezen belül a kocák száma öt, a malacoké hét százalékkal csökkent.

Némi reményt adhat, hogy a mostani erőteljes termeléscsökkenés után körvonalazódni látszik a keresleti piac. Az EU megbízásából készült elemzés 2008 tavaszára 30 százalékos áremelkedést jósol, amelyik itthon 360 forintos átvételi árat jelente, de ez is csak hajszálnyival haladná meg a jelenlegi igen magas önköltséget. A magyar piacot elemző egyik dán tanulmány 2008 áprilisára 320, az év második felére pedig már 380 forintos sertésárakat prognosztizál.

A legtöbb magyarországi gazda a jelenlegi helyzetben azért nem húzza le a redőnyt, mert a telepe a bezárás pillanatában elértéktelenedik. Ráadásul ha egy pályázatban azt vállalta, hogy 3-5 éven át életben tartja az üzemet, csak a termeléscsökkentés, de nem a telep felszámolása mellett dönthet.

Egy telepet újra indítani igen költséges. De minden rosszban van valami jó. Néhol a telep bezárása csak ideiglenes, és az esedékes generációváltást segíti. Fiatal agrárvállalkozói hitel keretében maximum 50 millió forint kedvezményes hitelhez juthat a vállalkozó kedvű, induló gazda. Miközben az állomány egy része egy másik telepen ?parkol?, a családban lévő üzemet át lehet írni az utód nevére. ?Első feltöltés? címen azután újra lehet indítani a vállalkozást, akár napokkal azután, hogy bezárt a telep. A dolgok mostani állása szerint áprilistól már nullszaldós a sertéstenyésztés. Akinek most pénze és takarmánya van, annak éppen a mélyponton célszerű bővítenie.

Forrás: www.haszon.hu

Kép: www.media.photobucket.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.