Főoldal » Füzéri látnivalók…

Füzéri látnivalók…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A meglévő turisztikai vonzerőt az érintetlen természet és a gazdag, élő hagyományok jelentősen emelik. A Füzéri Várhegy Magyarország természeti csodája.

A Nagy-Milic, a Füzéri Vár, a környező hegyek, erdők, a gazdag növény- és állatvilág nagyszerű élménnyel szolgálnak az ide látogatóknak, melyet hagyományőrző programok színesítenek.

A vár rövid története

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátatozó falvakkal együtt királyi birtok volt.

A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.

A Tájház ismertetése

A füzéri paraszti építkezés, lakás- és eszközkultúra bemutatására helyreállított lakóház a mestergerendába vésett évszám alapján 1879-ben épülhetett. Az épülethez tartozó telek hátsó végén áll a lakóház. A telken ezen kívül egy hidasól és egy favázas sop is található. A tájház valamikor a Horváth-sor egyik lakóháza volt.

Az alaprajzi elrendeződést tekintve a hegyközi parasztság zömét képviselő néhány holdas gazdaságok lakóházainak jellemző típusa: szoba-pitvar-komora, különbejáratú istálló beosztású.

Az épület kő-alapokon nyugvó, sárba rakott kőfalazattal épült. Padlózata valamennyi helyiségben döngölt agyag. Keleti és északi homlokzata mentén kb. 40 cm széles padka, töcke is készült, amit agyagtapasztással lemázoltak. A födémszerkezet gerendás, mestergerendás deszka, ill. pallófödém, a tetőtérben agyagtapasztással. A tetőszerkezet kontyos nyeregtetőt formáz, amit zsuppal lépcsőzetesen lefedtek. Az egyes zsúpkötegeket kicskének hívják. A zsúp leszorítására a tetőgerincen deszkából összeácsolt bakot alkalmaztak. A falakat kívül-belül sárral betapasztották, majd fehérre bemeszelték. A kékes színezés szlovákos jellegre utal, de festették a falat rózsaszínre és sárgára is.

A Füzéri Tájház lényegében a helyi, de tágabb értelemben a hegyközi hagyományos kisparaszti építkezést és lakáskultúrát mutatja be. A nemzetiségi jelleg már csak néhány elemben (kék falfestés, vallási képek, tárgyak) és az egyes szerkezeti elemeknek (tőcke, kicske stb.) terminológiai különbözőségében fedezhető fel.

 A XIX. századból származó tulipános ládák, a tükrös kép, festett karos láda, bölcső, szentképek, kézzel festett tányérok, és a különböző használati eszközök között a látogató megismerkedhet a paraszti élet viszontagságaival és szépségeivel.

A Füzéri Tájház számos, évente megrendezésre kerülő hagyományőrző rendezvény helyszínéül is szolgál: Fonó, Csűrdöngölő, Falusi lakodalom.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.