Főoldal » Gazdálkodási Napló – Vis maior/Megjegyzések

Gazdálkodási Napló – Vis maior/Megjegyzések

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Kötelező kitölteni minden GN vezetésre kötelezett gazdálkodónak, valamint azoknak, akik a GN-t választják nyilvántartásnak.

A „Vis maior/Megjegyzések” (GN-18) lapon elsősorban a gazdálkodási napló egyes lapjainak „vis maior/megjegyzés” oszlopaira hivatkozással kell kifejteni a vis maior eseményt, valamint a megjegyzést, illetve csatolni a kapcsolódó dokumentumokat, így minden vis maior/megjegyzésre való utalás könnyen visszakereshető.

A Megjegyzés mezőben lehet feltüntetni a bejelentés köteles tevékenységeket, amelyeket a GN-02-05 alap-adatlapokon és a GN-07 adatlapon is jelölni kell.

A szántó tematikus előíráscsoportok esetében bejelentés köteles tevékenységek:

– másodvetés,

– középmély lazítás,

– zöldtrágya leforgatása,

– istállótrágya, baktériumtrágya kijuttatás,

– ökológiai jelentőségű másodvetés betakarítása.

A gyep tematikus előíráscsoportok esetében bejelentés köteles tevékenységek:

– kaszálás,

– szárzúzás.

Az ültetvény tematikus előíráscsoport esetében bejelentés köteles tevékenységek:

54

– ültetvény kivágása,

– ültetvény újratelepítése.

Ez a lap a vis maior esemény részletes kifejtését, az adatok rendszerezését, valamint az ellenőrzések folyamán a tények dokumentumokkal, utalásokkal való alátámasztását, bizonyítását szolgálja.GN.2jpg

A vis maior jelzése történhet a GN-02-05 alap-adatlapon a megjegyzés mezőben „x” rögzítésével és a folyamatos műveleti naplóban is a nyomonkövethetőség érdekében.

Az AKG kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeken bekövetkező „Vis Maior” eseményeket a nyomonkövethetőség érdekében minden AKG-ban résztvevő gazdálkodónak rögzíteni kell.

Az AKG célja, hogy a programba bevont területen minimum 5 éven keresztül a program követelményeinek megfelelő gazdálkodás történjen.

A gazdálkodás során törekedni kell a „vis maior” esetek elkerülésére, megelőzésére még akkor is, ha bekövetkezésük előre nem látható.

A gazdálkodás különböző folyamatainak, illetve ehhez kapcsolódóan a megkövetelt különböző előírások teljesítésének (külső körülmények miatt történő) meghiúsulása csak abban az esetben minősíthető önhibán kívülinek, azaz „vis maior”eseménynek, ha annak hivatalosan igazolt bejelentése és a hatóság (MVH) általi elfogadása megtörtént.

A „vis maior”-ra, azaz az elháríthatatlan külső okokra vonatkozó szabályokat a 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet és a … /2015. MvM rendelet állapítja meg.

Az egyes „vis maior” esetek olyan körülményeket eredményezhetnek, melyek akadályozhatják az egyes kötelezettségek teljesítését. Ilyen előre ki nem számítható, váratlan esemény(ek) bekövetkezése esetén, az egyes kötelezettség(ek) mulasztása, illetve az(ok) teljesíthetetlensége abban az esetben mentesíthet a szankció(k) alól, amennyiben a „vis maior” eset(ek) megfelelő időben és formában bejelentésre került(ek).

Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet a következő fontosabb esetekre, valamint a hozzájuk kapcsolódó eljárási cselekményekre terjed ki, mely az AKG teljesítése során is bekövetkezhet (példaként, tájékoztatásul a rendelet 3. §-a alapján):

– az ügyfél halála;

– az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége;

– a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterületnek a kisajátítása, a mezőgazdasági üzem jelentős része vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterület vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés megkötése, a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterületnek jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt előrelátható;

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.