Főoldal » H í r l e v é l – 2011/38

H í r l e v é l – 2011/38

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Tartalom
Visszakérhető az áfa – a ki nem fizetett beszerzések után 
PwC – Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében 
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése 
Internetjuttatások szja kötelezettsége 
A kkv-knál is népszerű a cafeteria 

Visszakérhető az áfa – a ki nem fizetett beszerzések után 
 
A  vállalkozások október 20-ig külön kérelemmel igényelhetik vissza a nekik az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján járó általános forgalmi adót, illetve később áfabevallásukban is megtehetik ezt.

Az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn egyhangúlag, 301 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.

Az Európai Unió bíróságának július végén hozott ítélete szerint nincs összhangban az uniós joggal a magyar áfaszabályozás azon része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést. A döntés miatt az államnak mintegy 250 milliárd forint áfát kell visszafizetnie a vállalkozásoknak.

A hétfőn elfogadott jogszabály hatályon kívül helyezi az áfatörvény kifogásolt passzusát, és rendelkezik az eddig visszatartott forgalmi adó kifizetéséről. A vállalkozások október 20-ig kérelmet nyújthatnak be ennek érdekében, illetve későbbi áfabevallásukban visszaigényelhetik a nekik járó összeget.

A visszaigénylésről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha nem fogadja el. Máskülönben a visszaigényelt áfát 30 napon – ha az egymillió forintnál több, akkor 45 napon belül – utalja vissza.

A Nemzetgazdasági Minisztérium angol nyelvű, a Széll Kálmán-terv frissítéseként megjelent tájékoztatója szerint a visszatérítést nem a költségvetés részeként, hanem egyéb állami eszközökből finanszírozzák, a tárca azonban eddig nem közölte, hogy miből.

A javaslatot hétfőn a házszabálytól eltérve tárgyalta meg és fogadta el a parlament. A jogszabály a kihirdetést követő napon hatályba lép.

 
PwC – Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében 
 
 A Munka Törvénykönyve július közepén megjelent módosításának új szabályai részben már életbe léptek, illetve részben 2011. december 1-jétől lesznek hatályosak.

PwC – Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében

A PwC tanácsadó cég a hírlevelében az aktuális változásokra, és azokkal kapcsolatos gyakorlati teendőkre hívja fel a figyelmet. Jövőre jelentősen változik a munka világának szabályozása, ami érintheti ezeket a szabályokat is; az új Munka Törvénykönyvéről még folynak az egyeztetések, a kormány várhatóan ősszel dönt a tervezetről.

A hírlevél ismerteti: az üzemi tanácsot az új jogszabály szerint 5 évre kell választani. Ezt a rendelkezést a következő üzemi tanácsi választástól kell alkalmazni. Ahol most folynak az üzemi tanácsi választások, ott a felek jogosultak eldönteni, hogy az új, vagy a régi szabályokat alkalmazzák. Fontos, hogy már nem három, hanem ötéves időtartamra választják az üzemi tanács tagjait.

A 3 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónapra terjedő próbaidőt csak kollektív szerződésben lehet szabályozni, de a próbaidőben az egyedi munkaszerződésben is meg kell állapodni. Mindaddig, ameddig a munkáltató nem állapodik meg a szakszervezetekkel a maximum 6 hónapos próbaidő alkalmazásáról, és ennek a kollektív szerződésben történő szabályozásáról, a munkaszerződésben maximum 90 napos próbaidőben lehet megállapodni.

Ha a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságról a munkavállaló 2011. augusztus 1-jét követően tér vissza, úgy részére a szabadságot már az új szabályok szerint kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak adható szabadság egyrészt megváltható pénzben, másrészt a szabadság nem a gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, hanem csupán az első 6 hónapjára számítható, illetve ez alapján kell kifizetni.

Ha a munkáltató úgy dönt, hogy ezt a szabadságot nem fizeti ki, úgy a számított szabadságot 183 napon belül kell kiadni, amit a visszatérés napjától kell kiszámítani. A munkavállaló javára ettől eltérhetnek, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy meghatározott ideig még a régi szabályokat alkalmazza.

Arra is lehetőség van, hogy a régi és új szabályok kombinálásával a visszatérő munkavállaló számára a régi szabályok szerint számolt szabadságot pénzben megváltsák. Előfordulhat, hogy egyes munkáltatóknál kollektív szerződés tartalmazza azt a szabályt, hogy a szabadság a gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár. Ekkor a szabadságra vonatkozó új szabályokat addig nem lehet alkalmazni, ameddig a kollektív szerződést az új szabályoknak megfelelően nem módosítják. Annak is fennáll a lehetősége, hogy a korábbi szabályok szerint számított szabadságot – megállapodás alapján – a munkáltató kifizesse.

Amennyiben egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló 2011. augusztus 1-jét követően jelzi, hogy vissza kíván térni a munkába, úgy a munkáltató 30, illetve 60 napon belül köteles visszavenni az eredeti munkakörébe, attól függően, hogy 6 hónapnál rövidebb vagy hosszabb időt volt távol. Ha ezt a kötelezettséget nem tudja teljesíteni, úgy a 30 illetve a 60 nap elteltétől a munkavállaló számára az állásidőre járó alapbért kell megfizetni.

Augusztus 1-jén hatályba lépett az a szabály, amely szerint a munkavállalók részére évenként legalább egyszer 14 összefüggő naptári nap távollétet kell biztosítani. Az új szabály vonatkozik 2011-re is.     Azoknál, akik nem így vették ki a szabadságukat, ezt az év végéig meg kell oldani. Erre úgy is lehetőség van, hogy a munkavállaló a szabadságát még 2011 végén megkezdi, és 5 nap áttolódik 2012-re.

Szintén augusztus 1-jén lépett hatályba az a szabály, hogy túlmunka esetén az 50 százalékos bérpótlék helyett a munkáltatók egyoldalúan előírhatják, hogy pótlék helyett szabadidőt biztosítanak a munkavállalónak. Ez a lehetőség csak azoknál alkalmazható, ahol kollektív szerződés egyébként nem írja elő kötelezően a bérpótlék pénzben történő megfizetését rendkívüli munkavégzés esetén. A munkáltatók a bérpótlék helyett a szabadidő biztosításának jogát írásban, előre és kizárólag az augusztus 1-jét követően elrendelt rendkívüli munkavégzés esetére alkalmazhatják.    

December 1-jétől változnak a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok is. Valamennyi kölcsönzött munkavállalónak az azonos munkakörben foglalkoztatott saját munkavállaló alapbérével azonos összegű alapbért kell biztosítani. A cafetéria és egyéb, adott munkakörhöz rendelt bérjellegű juttatások vonatkozásában is azonos módon kell eljárni a kölcsönzött és a saját munkavállaló esetében.

A másik jelentős módosítás, hogy a munkaerő-kölcsönzés tartama egy adott munkavállaló vonatkozásában nem lehet hosszabb 5 évnél. Akik már több mint 5 éve úgynevezett kölcsönzött munkavállalók, azokat legkésőbb 2011. december 1-jén véglegesíteni kell, vagy vissza kell adni a kölcsönbe adó cégnek. Előfordulhat az is, hogy a kölcsönbe adó hívja vissza egy munkavállalóját, mivel ő sem foglalkoztathat kölcsönzés keretében 5 évnél hosszabb időtartamra személyeket.

Szintén új szabály, hogy a kölcsönzött munkavállalók létszámáról, foglalkoztatási feltételeiről, továbbá a betöltetlen álláshelyekről az üzemi tanácsot és a szakszervezetet is legalább félévente egy alkalommal tájékoztatni kell. A béradatok, illetve egyéb, a foglalkoztatással kapcsolatos adatok vonatkozásában a szakszervezet, illetve az üzemi tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli.
 
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése 
 
Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel.

Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni. A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi – az adózás előtti eredmény növekedése miatt – a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból – az adózott eredmény terhére – került az osztalék jóváhagyásra). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2010. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint ugyanis nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését.

A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése alapján, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.  

Bár a konkrét eset az idézett alapelv szerint felsoroltak szó szerint értelmezésével, azok egyikének sem felel meg, de tekintve, hogy tartalmában megvalósítja a bevétel kétszeres figyelembevételét, ezért az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011.]

Internetjuttatások szja kötelezettsége 
 
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a kifizető a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a magánszemély feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat igénybevétel mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg.

A munkavállalók részére a munkavégzés helyén, a készenlétben lévő dolgozók részére otthoni munkavégzés céljából biztosított internethasználat, valamint a meghatározott munkakörben vagy beosztásban dolgozó munkavállalók részére a munkavégzés helyéhez nem kötötten biztosított internethasználat munkáltató általi akár ingyenes, akár kedvezményes biztosítása megfelel az Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdésébe foglalt rendelkezésnek, így nem minősül a magánszemély bevételének és nem eredményez adófizetési kötelezettséget.

Az Szja tv. 71.§-a (1) bekezdésének f) pontja béren kívüli juttatásként nevesíti az internethasználatot, melyet a felek közötti munkaviszony alapoz meg, és nem a munkavégzéshez biztosított eszköz magáncélú használata lesz az, ami a magáncélú használatot megalapozza.

Béren kívüli juttatásként biztosított internet-szolgáltatás

Az Szja tv. már hivatkozott 71.§ (1) bekezdésének d) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak

    d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben

        da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása

    vagy

    db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve – legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással – a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is.

A da) alpont szerinti internetszolgáltatás csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a számla kiegyenlítése nem utalvány felhasználásával történik. Ilyen eset lehet, amikor a szolgáltatás megrendelője a munkáltató, a szolgáltatás díját vagy annak egy részét is a munkáltató fizeti, de a szolgáltatás helye a munkavállaló lakása, vagy mobilinternethez kapcsolódó internetszolgáltatás esetén a munkáltató a munkavállalónak adja át a hordozható csatlakozó eszközt (internet mobile stick).

A db) alpont már lehetővé teszi az utalvány formájában történő juttatást is, de ennek a juttatásnak feltétele a számlával történő utólagos elszámolás. Szintén számla alapján történő elszámolás keretében a juttatás pénzben is ellentételezhető. Ekkor a számla a juttatásban részesített vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója (házastárs, gyermek, szülő stb..) nevére szól. Az elszámolás alapjául szolgáló számlának elegendő a másolatát a munkáltató rendelkezésére bocsátani, vagy azt bemutatni. Azon számlák esetében, amelyen a szolgáltató más szolgáltatásokat is feltüntet pl: kábeltelevízió, telefon stb…, biztosítani kell a különféle szolgáltatások elkülöníthetőségét az utólagos elszámolás biztosítása érdekében.

A havi 5000 forintos juttatás utalvány formájában történő biztosítása esetén nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló mely havi számlát egyenlíti ki a kapott utalvánnyal. Elfogadható gyakorlat az, amikor a munkavállaló több havi internetutalvánnyal fizet ki egy havi internetszolgáltatást.

Éves, vagy féléves díjfizetési gyakoriság esetén viszont az Szja tv. 71.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályok utalvánnyal történő kifizetés esetén abban az esetben alkalmazhatóak, ha az utalvány juttatása és az azzal történő fizetés között három hónapnál kevesebb idő telt el.

Abban az esetben, ha a félévnyi használatról a számlát június végén kapja kézhez a magánszemély, akkor azt a három hónapos időintervallumon belül – pl. április végén – kapott internetutalványokkal is megfizetheti.

Az előzőekben foglaltak értelemszerűen alkalmazhatók a társas vállalkozások és személyesen közreműködő tagjaik esetén is.

 [Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/4098/2/2011.]
 
A kkv-knál is népszerű a cafeteria 
 
A magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv) 61 százaléka építi be bérezési rendszerébe a cafetériát a következő egy évben; a legnépszerűbb béren kívüli juttatás az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés – derül ki a K and H Csoport legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit hétfőn juttatta el az MTI-hez.

A közleményből kiderül, hogy a 61 százalékos arány egyelőre jóval elmarad a 2008-ban tapasztalt csúcstól, amikor is a kkv vezetők 80 százaléka számolt a béren kívüli juttatások valamilyen formájával, ugyanakkor a mostani eredmény 2 százalékpontos növekedést mutat az előző negyedéves felmérés eredményeihez képest.

A K and H felmérése szerint a legnépszerűbb cafeteria elem továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a vállalkozások 43 százaléka tervez alkalmazni a következő egy év során. Ezt követi a közlekedési hozzájárulás (29 százalék), ugyanakkor az üdülési csekkel a vállalkozások 16 százaléka számol, habár október elsejével megszűnik a juttatási forma kedvezményes adózása, és mint bérjövedelem kell utána adót fizetni. A kkv cégvezetők 39 százaléka gondolta úgy, hogy semmilyen béren kívüli juttatást nem ad dolgozóinak. A cégmérettel arányosan a béren kívüli juttatások aránya is egyértelműen növekszik, hiszen míg a 100 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások 54 százaléka nyújt valamilyen cafeteria juttatást, addig a kisvállalkozások esetében 67 százalék, a középvállalkozásoknál 71 százalék ez az arány.

A már jelenleg is elérhető Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyával kapcsolatban a kkv vezetők részéről egyelőre kivárás figyelhető meg, hiszen csupán egy százalékuk jelezte, hogy a következő egy évben alkalmazni kívánják a legújabb cafeteria elemet. “A SZÉP Kártya elterjedését segítheti az a napokban bejelentett kormányjavaslat, amely szerint 2012. január 1-jétől a kártya felhasználhatósága az eddigiekhez képes kibővül meleg étkezés, valamint szabadidős és egészségmegőrző szolgáltatás igénybevételének lehetőségével” – idézi a közlemény Németh Lászlót, a bankcsoport kkv marketing főosztályának vezetőjét.

Az elmúlt negyedévhez képest fontos változás, hogy megállt a befektetési típusú juttatások csökkenő tendenciája: míg az egészségpénztárt választó kkv-k arányát tekintve csupán stagnálásról beszélhetünk, a cafeteria keretében nyújtott életbiztosítást, illetve önkéntes nyugdíjpénztárt alkalmazni kívánó vállalkozások aránya emelkedést mutat – hívja fel a figyelmet a K and H. 
 
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.