Főoldal » Hírlevél – 2011/36

Hírlevél – 2011/36

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Tartalom
Milyen címet adjunk meg a számlán? 
Nagycsaládosok gázártámogatása 
Támogatás szőlőültetvények szerkezetátalakítására 
Családi kedvezmény: évközben is megszűnhet 
A NAV informatikai fejlesztéssel növelné az adóhátralékok beszedésének hatékonyságát 

Milyen címet adjunk meg a számlán? 
A számla kiállítás, és különösen a számla befogadása formalításnak tűnik, de itt is lehet hibázni.  Illetve egy jövőbeni adóellenőrzésre tip-top fel kell készülni, az olyan apró hibák, mint a vevő címének elvétése a számlán – akár súlyos áfa-következményekkel is járhat.

Az Áfa törvény a számla kötelező adattartalmát  akként határozza meg, hogy a számlán a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét kell feltüntetni – egyebek mellett természetesen.

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételét ebben a körben a törvény a számlában határozza meg, amely alatt természetesen az Áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően kiállított és befogadott számlát kell érteni.  Azaz a számlának a valóságnak – azaz cégbírósági/ hatósági bejegyzésnek megfelelően kell tartalmaznia a számlakiállító / befogadó címét.

Cím alatt alapesetben a társaság székhelyét értjük. Ha ez értékesítés egy telephelyhez kötött, akkor annak a címét.

Mindezekkel szemben nem helyes az a gyakorlat, ha a számlán a tulajdonos lakóhelyének címét, vagy az iratőrzési címet tüntetik fel – amennyiben ez eltér a cég székhelyétől.

Kampányszerűen vizsgáljuk felül tehát számlakiállítási gyakorlatunkat – akkor bizonyosan nem hibázunk, ha a számlán címként a társaság bejegyzett székhelye szerepel.  Minden más eset csak a bizonytalanságot növeli.

Nagycsaládosok gázártámogatása 
A nagycsaládosok szeptember 30-ig kérelmezhetnek kedvezményes árú földgázt a jövő évre – közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága

A közleményben emlékeztetnek: a kedvezményes gázár iránti igényléseket a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaihoz kell eljuttatni. Az igénylőlapot a kincstár küldte meg az érintett családoknak. Akikhez mégsem jutott el, azok az allamkincstar.gov.hu internetes oldalon tölthetik le, vagy a megyei igazgatóságoktól és a gázszolgáltatóktól is igényelhetik. A három vagy több gyermek után családi pótlékot kapó családok emellett igényelhetik az augusztusban megszűnt gáz- és távhőtámogatás helyébe lépő lakásfenntartási támogatást is – emlékeztetnek.

A szociális alapú gáz- és távhőár-támogatás augusztus 31-én szűnt meg és épült be a lakásfenntartási támogatásba, amelyet a fűtéstámogatáson túl egyebek mellett lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáramra, valamint víz- és gázfogyasztás költségeire is kérni lehet.

Újdonság az is, hogy ezt a támogatást a földgázt vagy távhőt használók mellett a más módon fűtők is igényelhetik. A kérelmeket a helyi önkormányzathoz kell benyújtani, az jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez, és pénzben, illetve természetben állapíthatja meg a támogatást.
 
Támogatás szőlőültetvények szerkezetátalakítására 
Októbertől igényelhető támogatás a szőlőültetvények szerkezetátalakítására

A termelők mintegy 12 milliárd forint támogatást kapnak a következő két évben a szőlőültetvények szerkezetátalakítására – közölte a vidékfejelsztési tárca. A közösségi forrásból finanszírozott programra az idén 22,5 jövőre 22 millió euró áll rendelkezésre.

A támogatás akkor jár, ha a legkisebb összefüggő terület is eléri a 0,2 hektárt. Az igénylést október 1. és december 15. között lehet beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH).

A kérelemhez mellékelni kell a borvidéki terv alapján készített, két évre szóló egyéni tervet, amelyben meg kell jelölni azt, hogy melyik évben, milyen támogatási intézkedéseket tud teljesíteni a pályázó. Az MVH az egyéni tervek alapján – a beérkezés sorrendjében – bírálja el a kérelmeket, jövő év március 31-ig.
 
Családi kedvezmény: évközben is megszűnhet 
Évközben is megszűnhet a családi kedvezményre való jogosultság, mivel a középiskolai tanulmányaikat befejező diákok után már nem jár a családi kedvezmény – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A közlemény szerint a családi kedvezményt elsősorban azon gyermekek után lehet igénybe venni, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak. A középiskolát befejező gyermekek után azonban – a Magyar Államkincstár határozatában feltüntetett időponttól – már nem jár a családi pótlék. Az ellátásra való jogosultság megszűnésére tekintettel a gyermek után már nem lehet igénybe venni a családi kedvezményt sem. A NAV közleménye alapján, ha tehát a középiskolás gyermek után a tanév végétől már nem jár családi pótlék, akkor a családi kedvezményt addig érvényesítő szülő köteles a munkáltatója felé ezt jelezni, azaz a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatát módosítani vagy visszavonni. A NAV szerint nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy ha a gyermek felsőoktatási intézményben tanul tovább, akkor őt a hallgatói jogviszonyának kezdetétől a testvérei után járó családi kedvezmény összegének számítása során – tehát abból a szempontból, hogy a család háromgyermekesnek minősül-e – eltartottként figyelembe kell venni.
 
A NAV informatikai fejlesztéssel növelné az adóhátralékok beszedésének hatékonyságát 
Informatikai fejlesztésekkel igyekszik a növelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóhátralékok beszedését. Az MTI azt követően kereste meg az adóhatóságot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és ÁSZ vezetője is a kint lévő adóhátralékok nagyságáról, a beszedés hatékonyságának javításáról beszéltek. Az adószakértő szerint az adóhatóságnak a végrehajtást kellene szigorítania.

Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese úgy vélekedett, a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által elmondottak nem kritikát jelentenek, természetes a kormányzat célja, hogy minél magasabb összeget szedjen be az adóhatóság.
    Leszögezte: a NAV-nak növelnie kell a hatékonyságát, ez a kötelessége. Mint mondta, ezt az informatikai fejlesztésekkel igyekeznek elérni, létszámbővítésre nincs lehetőség. Az adóhatóság örömmel fogadná, ha az adótörvények módosításakor eljárási szabályokat is változtatná a parlament – közölte az elnökhelyettes.
    Varga Árpád megjegyezte, az adóbevételekben az áfa kiemelt helyen szerepel, ebből várják a legnagyobb bevételt, de az adózok is általában ezt az adónemet mulasztják el befizetni, inkább a személyi jövedelemadót és járulékot teszik első helyre, hiszen ezek büntetőjogi következményei sokkal súlyosabbak. Az áfa esetében van egy kis “játék”, azt akkor fizetik be az érintettek, ha megkapják az ellenértéket, a körbetartozás miatt jellemző viszont, hogy nincs is miből befizetni – fogalmazott.
    Mint elmondta, a teljes hátralék, amelyben benne vannak felszámolás alatt lévő cégek és a működök is, majdnem fele az áfából származik, a működő cégek esetében ez viszonylag kisebb arány, itt az áfa alig 20 százalékos arányt képvisel.
    Kiemelte, a működő adózók hátraléka az elmúlt 4-5 év alatt nem változott, azaz nem nőtt, pedig az infláció, vagy a válság miatt ez is megtörténhetett volna. Szerinte tudomásul kell venni, hogy válság van, és ha ebben az időszakban az adóhivatal “lekaszálná” a fenti összeget, azzal sokkal rosszabbat tenne, mint most, amikor tudomásul veszi a hátralékokat és megpróbálja beszedni.
    Az elnökhelyettes azt mondta még, hogy az 500 milliárd forintos kintlévőségből éves szinten 300 milliárd forintot szednek be végrehajtás keretében; az adóhatóság célja, hogy minél hamarabb ott legyen a nem fizető cégeknél, de a költségvetés szempontjából előnyösebb, ha a “nagyobbaknál” kezdenek.       
    Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke más véleményen van. Szerinte az adóhatóságnak szigorítani kellene a végrehajtást, azzal már az idén is lehetne bevételre szert tenni. Közölte: szükség lenne arra is, hogy az adóhatóság bővebb ellenőrzési eljárásokat kezdjen, illetve arra, hogy törvénymódosítással a parlament kiterjessze a fordított adózás lehetőségét.
    Azt mondta: az adóhatóság gyakorlatán kellene radikálisan változtatni, és a végrehajtásokat azonnal el kellen indítani, az nem járható út, hogy a hatóság a behajtások során csak nagy tételeknél, a több 10 millió forintos tartozásnál lép; a tartozásokat akkor kellene behajtani, amikor még arra van reális esély, a kis tételeknél kellene kezdeni, nem akkor, amikor már úgy felhalmozódik az adósság, hogy végül az érintettnek vagyona nem fedezi az adótartozását.
    Szerinte az ÁSZ által említett 1.900 milliárd forintból 500-600 milliárd forintnyi lehet a rövid lejáratú tartozás értéke, ez be is hajtható.
    Tény – fűzte hozzá -, hogy a legnagyobb adóelkerülés az áfá-ban folyik, sokan élnek vissza ezzel, arra játszva, hogy az adóhatóság érdemben nem foglalkozik azokkal, akik áfá-t ugyan fizetnek, de úgy, hogy a bevételeiket “elcsalják”, annak jelentős részét nem vallják be. Ezt nehezebb ellenőrzi, itt a színvonal emelésével, a kapacitás növelésével lehetne változást elérni, de ez hosszabb időt igényel – közölte
    Zara László szerint ki kellene terjeszteni a fordított adózás lehetőségét, ahogy az már működik az építési engedélyköteles tevékenységeknél, ezt az áfatörvény aktuális módosításával párhuzamosan meg lehetne lépni, és el lehetne indítani a jóváhagyási kérelmet Brüsszel felé.
    Az adótanácsadó nem osztja azt a vélekedést, hogy a cégek a válság miatt nem tudják befizetni az adókat. Szerinte az, aki a vevőjétől megkapta az ellenértéket, az áfát is ki tudja fizetni. Azt elismerte, hogy a körbetartozás miatt azok, akik nem kapták meg az ellenértéket, az áfát sem tudnak fizetni. De a körbetartozást is lehetne rendezni, olyan rendszereket kellene alkalmazni, amely ösztönzi a vállalkozókat, hogy a problémát saját maguk körében oldják meg – fűzte hozzá.
    Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta: az áfa területén továbbra is nagyon nagy az adóvisszaélések, -elkerülések, csalások mértéke, ezen pedig változtatni kell, „az adóhatóságnak ezen a területen jobb teljesítményt kell nyújtania”.
    Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott: a forgalmi adókat hatékonyabban kell beszedni, mert 600 milliárd forint nem folyik be a költségvetésbe erről a területről.
    Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői a 2010-es zárszámadás kapcsán beszéltek az adókintlévőségekről. Domokos László elnök azt emelte ki, hogy az év közben tervezett adóbevételek majdnem 236 milliárd forinttal elmaradnak a törvényben tervezettől. Becker Pál főigazgató azt jegyezte meg, hogy ijesztő nagyságrendű a kint lévő adóhátralék 15 százalékkal, 1.900 milliárd forintra nőtt tavaly.
 
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.