Főoldal » Hó és tél…

Hó és tél…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Nap mint nap találkozunk ezekkel a fogalmakkal a televízióban, rádióban, újságban vagy az interneten, de legtöbbször nem tudjuk, hogy  miként és hogyan keletkeznek.

A hó 0 °C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.

A téli sportot kedvelők és gyerekek örömén túl a hó fontos szerepet tölt be a mezőgazdaságban is. A hótakaró védi az őszi vetésű növényeket a kifagyástól. Úgy is szoktuk mondani, jó ha „hópaplan” borítja a növényzetet. Ezen kívül elolvadva a hó a talajba szivárog és a növények tápanyagfelvételét segíti.

A hó mérésekor a mérőedénybe esett havat megolvasztjuk, utána megkapjuk az értéket mm-ben is. Tapasztalatok szerint, 1 cm frissen leesett hó kb. 1 mm csapadékmennyiségnek felel meg, de ez erősen függ a hó összetételétől, víztartalmától.                                                                                 

A hó vastagságát egy egyszerű, cm-es beosztású vonalzó segítségével állapíthatjuk meg. A mérés szélvédett, 45°-os szögben nyitott helyen történik. A mérést olyan sík helyen kell elvégezni, ahol a hó magassága, az észlelő becslése szerint, a környezet általános hóviszonyainak megfelelő.                          

A mérés nem ad megfelelő eredményt, ha azt egyenetlen talajon (pl. konyhakert), vagy olyan helyen mérjük, ahol a szél a havat buckákba összehordta, vagy ahonnan elhordta a hótakaró egy részét.                                                                           

A legpontosabb mérési eljárás az átlagolás. Ilyenkor a hóvastagságot különböző helyeken megmérjük, és azok középértékét vesszük. (a mérési értékeket összeadjuk, majd elosztjuk a mérések számával). Ha a talaj legalább(!) felét hó borítja, akkor annak vastagságát minden nap meg kell mérni, független attól, hogy mikor esett. Ha kevesebb, mint a felét borítja, akkor hófoltról beszélünk. Ugyancsak hófoltról beszélünk, ha a talaj több, mint felét hó borítja, de az átlagos hóvastagság már nem éri el az 1 cm-t. Ha a talajt összefüggő(!), 0,5 cm-nél vékonyabb hóréteg borítja, akkor beszélünk lepelről. Az ónos jégbevonatot (0,5 cm-nél vékonyabb esetben) nem tekintjük hótakarónak.

Az 1999-es Magyar szókincstár szerint a magyar nyelvben a havazás főnévre 9 (hóesés, hószakadás, hóhullás, hószitálás, hószállingózás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg), a havazik igére 9 (szállingózik, hulldogál, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik, pilinkél, pelyhedzik, havazkál), a hó szóra pedig 3 (hópehely, hópihe, hókristály) formát használhatunk, és akkor még nem beszéltünk a hideg csapadékok fent említett más formáiról, mint például a latyak, a lavina és a jég egyéb összetételeiről.

Bartos Tibor Magyar szótárában (Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, 2002) az alábbi szavak szerepelnek a hóra: pillehó, pele (Gyergyó), hópelyhek, hópihék, pilinke, porhó, tűhó, dara, havas eső, havazás, hóesés, hófúvás, hóvihar, hóförgeteg, hótorlasz, hóakadály, átfúvások.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.