Főoldal » Józan ésszel – az akácról…

Józan ésszel – az akácról…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A biológiai sokféleség, más néven biodiverzitás fogalma az utóbbi két évtizedben az ökológiai válság jeleinek sokasodása nyomán vonult be a köztudatba. Jelentése igen tág: az élőlények sokféleségének teljességét írja le. Lefedi az élet minden megjelenési formájának (állat, növény, gomba, mikroorganizmus stb.), illetve a hierarchikus biológiai szerveződés minden egyed feletti és alatti szintjének sokféleségét. Leggyakrabban a fajok változatosságáról, illetve a genetikai diverzitásról, tehát a fajon, populáción belüli genetikai változatosságról esik szó.  

Invazív idegen fajok: a biodiverzitást súlyosan és egyre növekvő mértékben veszélyeztető növény- és állatfajok.

Magyarországi inváziós növények: Ebbe a kategóriába 10 faj tartozik – szakvéleményem készítésének idején, ezek: ártéri japánkeserűfű, mirigyes bálványfa, fehér akác, gyalogakác, kanadai aranyvessző, keskenylevelű ezüstfa, kőrislevelű juhar, parlagfű, selyemkóró, süntök. Az erdészeti jogszabály (153/2009. /    XI.13./ FVM r. az erdőtörvény végrehajtásáról) bővebb: 47 (!) fafajt sorol fel: (csak az érdekesebbek) amerikai kőris, bálványfa, erdefenyő és fajtái, európai vörösfenyő és fajtái,feketedió, feketefenyő, közönséges orgona, magyar tölgy (!!!), turkesztáni szil, vöröstölgy (!!!). Hová jut így az erdészeti szakma ?!

Akác (’fehér akác’): Robinia pseudoacacia L. – nevéből is következően hamisakác, a Fabaceae család Faboideae alcsaládjába tartozó fa. (A valódi akácokat – Acacia nemzetség – a magyar nyelvben akáciának mondjuk !) Őshazája: az Egyesült Államok délkeleti középső része. Európába 1636-ban hozták be – hasonlóan a kukoricához, napraforgóhoz, burgonyához, babhoz, stb. – stb. Hazánkban először 1710 körül ültették, erdőtelepítésre a Magyar Kincstár már 1750-ben alkalmazta !

Számos területen károsan terjedő fajként tartják számon – merő tudatlanságból ! Nagy termetű fa (12 – 20 m, jó termőhelyen 25 – 35 m), törzse térgörbe, állományban jól feltisztul, mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett. Pillangós virágai (Robiniae pseudoacaciae flos) levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga. Termése vörösesbarna színű hüvely, apró – mérgező – magjai vese alakúak. Tél és tavasz során a hüvely felnyílik, a magok a talajra hullanak. A talajba kerülve évtizedekig megőrzik csírázó-képességüket ! Hosszú életű (200 – 250 év), gyorsan növő.

Hazánkban 35 éves vágásfordulóval termesztjük, mivel ez után rohamosan elveszíti sarjadzó képességét. Május második felében virágzik, termése októberben érik be. Meleg- és fényigényes, fagyérzékeny növény. Xeromezofil – tehát jól bírja a szárazságot. Neutrofil: gyökerein élő nitrogénkötő baktériumok segítségével képes megkötni a levegőből az életfontosságú tápelemet, ezzel kifejezetten  j a v í t j a     talajának  tápanyagszintjét !

Hazánkban területi aránya 22,5 % – már csak ezért sem lehet invazív ! Az évi teljes folyónövedék 23 %-át az akác adja hazánkban. Elsősorban az Alföldön elterjedt – nélküle nincs magyar tanya ! Nehéz, kemény, tartós fája van. Felhasználása rendkívül sokrétű: vezeték- és kerítésoszlop, szőlőkaró, talpfa, épületfa, parketta, sőt az egyik legkíválóbb tűzifa ! Jó mézelő: 18 – 30 év között adja a legtöbb nektárt.

Virágának főzete köhögéscsillapító. Palacsinta-tésztába mártva kirántva – némi porcukorral hintve – különleges csemege, sőt: akácbort is készítenek belőle ! Kérge gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszer-alapanyag. Méztermése nemzetgazdasági jelentőségű: 800 kg/ha terméssel ! A tiszta akácméz kristályosodásra nem hajlamos.

Hogy ez a 300 éve itt élő fafaj miért került fel hazánkban a tiltó-listára – az rejtély ! Az emberi butaság határtalan – pláne az akác esetében ! NEM ÍRTANDÓ FAFAJ – hanem kezeléséről folyamatosan gondoskodni kell ! A ’jó gazda gondossága’ évezredes ismeret az akác esetében is megállja helyét. Ahol valóban nem szabad megtűrni: a mély termőrétegű hegyvidéki bükkös – kocsánytalan tölgyes erdőtömbökben ! De igenis helye van a MAGYAR ALFÖLDÖN – különösen is fája rendkívül sokrétű felhasználása és méztermelése okán ! A magyar tanyavilág eltűnik és a magyar Alföld sivataggá válik az akác nélkül ! Ne engedjük a ’divat-diktátorokat’ az erdészeti szakma közelébe !

Dr. Pálos László erdőmérnök, tájrendező szakmérnök közlése

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.