Főoldal » Paprika Múzeum – Kalocsa

Paprika Múzeum – Kalocsa

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Magyar Fűszerpaprika Múzeum a történelmi városközpontban, a Szentháromság tér szomszédágában helyezkedik el, és egyike annak a három nevezetes látnivalónak, amelyet Kalocsán járva nem lehet kihagyni:

A Paprika Múzeum Kalocsa egyik patinás épületének padlásán (ún. Szent István ház, egykor kanonokok lakták) kapott helyet. A látogatás élményét fokozza a gerendákra akasztott több ezer paprika fűzér látványa és illata.

A paprika őshazája Mexikó déli része, Közép-Amerika és az Antillák szigetvilága. A paprika európai és ázsiai elnevezése a bors jelentésű görög-latin peperi-piper szóra vezethető vissza. A magyar paprika szó a szláv papar (bors) kicsinyítő képzővel ellátott alakjának átvétele.

Európai elterjedésének két útját kell megkülönböztetnünk. Egyrészt Kolombusz Kristóf közvetítésével került Európába, aki a leírások szerint olyan borsot hozott magával, mely csípősebb a kaukázusinál. A paprika az indiánoknál termesztett növény volt, a felfedezők indiai borsnak nevezték el. A forró égövben termő paprika kiváló alkalmazkodó képességének köszönhetően az őshazájától igen eltérő éghajlati viszonyok között is képes volt meghonosodni. Spanyolországból Dél-Franciaországba és Angliába került, s Európa kedvelt dísznövényévé vált. Magyarországon is először dísznövényként tartották számon. 1570-ben Széchy Margit kertjében vörös törökbors néven emlegették. 1579-ben Batthyány Boldizsár kertjében Clusius francia botanikus közvetítésével honosodott meg a paprika.

A paprika fűszerként való használata török közvetítéssel terjedt el a 18. században, a Balkán félszigeten, majd hazánkban is. Termesztésére vonatkozó első adataink Kalocsa és Szeged vidékéről származnak. Az alföldi folyóvölgyek száraz éghajlata, a napsütéses órák magas száma, valamint a különleges talaj eredményezte a sajátos magyar fűszerpaprika kialakulását, melynek értékes tulajdonságai, tűzpiros színe, illata, íze, különleges aromája, felülmúlták az őshaza paprikafajtáit.

A hazai szakácskönyvekben még sokáig nem találkozhatunk a fűszerpaprika említésével. Használata eleinte az egyszerűbb nép körében terjedt el, fűszer- és gyógynövényként egyaránt alkalmazták. Már a 17. században gyógyszerként fogyasztották fűszerpaprikát az Alföld mocsaras vidékein pusztító váltóláz (morbus hungaricus) ellen. Csapó József 1775-ben “Új füves és virágos magyar kert” című munkájában azt írta a növényről, hogy “igen erős eszköz ez, s az ember vérét igen meghevíti“. A paprika gyógyászati szempontból valóban jelentős. A leggazdagabb C-vitamin forrás, -még őrölt formában is- étvágygerjesztő, emésztést segítő fűszer. A paprikából kivonható, kristályosítható kapszaicin gyógyszeralapanyag, vérbőséget okoz, gyógyítva a reumás bántalmakat.

A fűszerpaprika hamar a magyar konyha egyik legjellegzetesebb ételízesítőjévé vált. Kalocsa térségében nélkülözhetetlen kelléke a bográcsban főtt pörköltnek, sült húsoknak, töltött káposztának, de nem utolsó sorban a leveseknek és a főzelékeknek is. Az itt élő háziasszonyok találékonyságát bizonyítja, hogy az őrlemény kristálycukorral történő párosítása egyedi ízhatásával a szegényebb családok kedvelt csemegéjének – a paprikás kalácsnak – töltelékül is szolgált a XX. században.
Valódi italkülönlegességet jelent az először a kecskeméti Borssy Mihály által előállított paprikapálinka, melyet gabonaszeszből, paprika aromából, vízből és érett csípős kalocsai paprikából készített.

A paprika a 19. század közepére keresett termékké vált. Nagyobb arányú termesztése Kalocsa környékén a 19. század végén indult meg. A paprikatermesztés egyik fő központja Bátya volt. A jellemzően 1-2 holdas családi birtokokon termő fűszerpaprika megélhetést biztosított a falu szinte egész lakossága számára. Beszédes adat a bátyai paprikatermesztésre vonatkozóan, hogy a környék legnagyobb paprikamalma, mely Merkler Lajos tulajdona volt, itt kezdte meg működését 1912-ben.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.