Főoldal » PTI tájékoztató (2011.08.17)

PTI tájékoztató (2011.08.17)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mire figyel a munkaügyi ellenőrzés? 
Csökkent a feltárt feketefoglalkoztatás az első félévben Magyarországon; az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzései csaknem 7.500 munkavállalót érintően tártak fel munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzést, míg a tavalyi első hat hónapban több mint 19.000 dolgozót alkalmaztak feketén.

A főfelügyelőség honlapján közzétett ellenőrzési eredményekből kiderül: 2011. első félévében a munkaügyi hatóság 11.481 munkáltatót ellenőrzött, és a vizsgálatok a munkáltatók 42 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe bevont munkavállalók (105.720 fő) 42 százalékát érintették. Ezek a jogsértési arányok kedvező változást jeleznek: 2010 azonos időszakában a munkaadók felénél találtak jogsértést az alkalmazottak 52 százalékát érintően.

A 2011. első félévében feltárt jogsértéseket elkövető munkáltatók közül 3.326 vállalkozással szemben alkalmazott a munkaügyi hatóság munkaügyi bírságot – azaz a szabálytalan munkáltatók több mint kétharmadával szemben – összesen 710,8 millió forint büntetést szabott ki.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók ellenőrzési aránya a tavalyihoz képest nem változott (11 százalék maradt). Ez az ágazat foglalkoztatta 2011. első félévében a feketemunkások legnagyobb részét, közel 40 százalékát. Idén január-júniusban a feketemunkások csaknem ötöde, 19 százaléka esett az építőipari vállalkozásokra, összhangban azzal, hogy az ellenőrzések 14 százaléka az építőiparban volt. Ez 2010. első félévéhez képest csökkenést jelent, ami összefügg a válság által jelentősen sújtott építőipar helyzetével.

A feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók „bejelentési kedve” kis mértékben romlott: míg 2010 első hat hónapjában a feketefoglalkoztatás 5 százaléka erre az ágazatra esett, idén ez az arány már 8-9 százalékos. Az ellenőrzési arány a 2010. első félévhez képest 1 százalékponttal nőtt, elérte a 10 százalékos mértéket.

A kereskedelmi vállalkozások esetében is kedvezőtlen változás tapasztalható a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók száma tekintetében. A tavalyi év első hat hónapjában ez az ágazat adta a feketemunkások alig 5 százalékát, idén ez az arány 7 százalék. A munkaügyi hatóság minden negyedik vizsgálatot a kereskedelemben végzett.

A vendéglátásban a korábbi évekhez képest szintén nagyobb arányú, 9 százalékos volt a bejelentés nélküli foglalkoztatás, amely azonban annak figyelembe vételével, hogy az ellenőrzések ötöde ebben az ágazatban volt, viszonylag kedvező aránynak mondható.

2010-hez 11 százalékkal 7.199 munkavállalóra csökkent a szabadsággal kapcsolatos jogsértések által érintettek köre.

Ezzel együtt ez a jogsértés a legtipikusabb szabálytalanságok közé tartozik, figyelemmel arra is, hogy az összes főbb jogsértés 15 százalékát e szabályszegések jelentik. A munkaidővel, pihenőidővel, összefüggő szabálytalanságok az előző év azonos időszakához képest jelentős csökkenést (a főbb jogsértések alig 9 százaléka), a rendkívüli munkavégzéssel
kapcsolatos jogsértések némi növekedést mutatnak, de így is csak a súlyosabb szabályszegések 2 százalékát teszik ki – derül ki az OMMF adataiból.

A munkaidő és pihenőidő szabályainak megszegését gyakorta próbálják a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével leplezni. Ez megközelítőleg 10.000 munkavállalót érintett, a jogsértések közül minden ötödik a nyilvántartással kapcsolatos valamely szabálytalanság volt.

A kötelező legkisebb munkabér szabályainak nyílt megsértése változatlanul ritka, de az írásba foglalt, visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, valamint a határidőben történő bér és pótlékfizetéssel összefüggésben megállapított jogsértések mértéke elérte az összes szabálytalanság 22 százalékát.

Átvihető-e a veszteség beolvadásnál? 
Kérdés:
Egy kft 2006-ban alakult és minden évben az adózás előtti eredménye negatív volt, továbbá az adótörvény szerinti adóalapja (elhatárolt veszteség) is negatív volt . A bevételei minden évben megahaldták a költségek 50%-át . ( 2008, 2009,2010-es években a minimum adó alapján adózott .)  Ez a cég beolvad egy másik kft-be. Kérdésként merült fel, hogy az elhatárolt veszteséget teljes egészében vihet-e tovább, avagy mi a pontos szabálya a jogutodnál történő felhasználásnak ?

Válasz:
Az Art. 6.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján a jogutódot megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették. Kérdés, hogy a jogelőd rendelkezett-e a veszteségelhatárolás lehetőségével az egyes adóévekben. Hogy egy keletkezett veszteség elhatárolható-e vagy sem, azt mindig az adott év hatályos társasági adóról rendelkező jogszabályából lehet megállapítani. Mivel az alapítás évében az előtársasági időszak kötelezően külön adóévnek minősült, így az előtársaság, a 2006-os és a 2007-es években keletkezett negatív adóalap korlátozás nélkül elhatárolható (Tao.tv. 17.§ (1)). Mivel a 2008-9.adóévekben keletkezett veszteség a 4.adóévet követően történt, így a (8) bekezdésben előírt korlátozó feltételek miatt nem elhatárolható. 2010-ben a veszteségelhatárolás lehetősége kiszélesedett (a 17.§ (1) megváltozott és ezzel egyidejűleg a (8) hatálytalanná vált), ennek köszönhetően ha a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megtartása mellett keletkezett, akkor a veszteség elhatárolható.
 
Kis és középvállalkozások az uniós forrásokról 
Az uniós társfinanszírozású pályázati támogatások továbbra is fontos forrást jelentenek a vállalkozások számára, átlagosan minden második kis- és középvállalkozás (kkv) tartja reálisnak, hogy részesül ilyen típusú támogatásból – derül ki a K&H Bank által készített kkv bizalmi index kutatásból.
A kutatás eredményeit összefoglaló hétfői közlemény szerint azon kkv-k közül, amelyek reálisnak tartják, hogy részesüljenek ezekből a támogatásokból, leginkább a mezőgazdasági vállalkozások, valamint a nagyobb árbevételű cégek optimisták a támogatáshoz jutást illetően.

Konkrét pályázatot tekintve ugyanakkor az ipari, termelő cégek érzik magukat előnyben, hiszen mintegy 39 százalékuk jelezte, hogy az elmúlt időszakban hallott olyan pályázati kiírásról, amely komolyan érdekli a céget. Ez az arány a szolgáltató cégek esetében 33, a kereskedelmi cégek esetében 32, míg a mezőgazdasági cégek esetében csupán 25 százalék.

A közleményben emlékeztetnek, hogy elérhetők a kkv-k körében egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő uniós támogatás, a telephely-fejlesztési pályázat kitöltő programjai, így benyújthatók a támogatási kérelmek. Egyúttal a benyújtási határidő is módosult szeptember 19-re, azonban a dél-alföldi, észak-alföldi és észak-magyarországi régió esetében továbbra is december 30. a végső benyújtási határidő. Az igényelhető támogatás összege 10-100 millió forint, kivétel ez alól az észak-magyarországi régió, ahol 10-150 millió forint lehet, a támogatási mérték viszont egységesen 20-60 százalék között van.

A K&H és a GfK 2004 óta készíti el a mikro-, kis- és középvállalkozások körében végzett kkv bizalmi index kutatást. A felmérés célja a magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaságok következő egy évre vonatkozó várakozásainak megismerése.

A vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezők alapján 10 részindexből számítják a teljes kkv bizalmi index értékét. Az adatvétel negyedévente, 700 vállalkozás vezetőjének megkérdezésével történik. A legutóbbi adatfelvétel 2011. június 7-17. között történt.

Szeptembertől indul a tanyaprogram 
Megjelent a Tanyafejlesztési Programról szóló rendelet a Magyar Közlönyben, így összesen 825 millió forintra szeptember 1-től 30-ig pályázhatnak az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek – tájékoztat a kormány.hu kormányzati portál.

A pályázatokat a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) bírálja el legfeljebb 60 napos elbírálási idővel és a támogatásra érdemesnek ítélt pályázókkal 30 napon belül szerződést is kötnek.

A kormányzati hírportál emlékeztet: a Tanyafejlesztési Program kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének javítása, gazdálkodásának támogatása. Jellegzetes földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai alapján a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség és egyben az európai örökség részét képezi.

A programra fordítható 825 millió forintot 207 településen veheti igénybe. A támogatás mértéke települési és térségi fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90 százaléka, míg tanyagazdaságok fejlesztésénél ez az arány 75 százalék. Előleget is lehet igényelni, amely a megítélt támogatás összegének legfeljebb 25 százaléka lehet.

A tanyaprogram pályázattal a rossz állapotú utak felújítását,  az ehhez szükséges gépek beszerzését, a tanyai áruk piacra jutását, az állatállomány gyarapítását, bővítését, a regionális tanyafejlesztési programok kidolgozását, a  vetőmag és gyümölcsfa beszerzést, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítását, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztését, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszerűsítését kívánja támogatni a kormány.

Mint ahogy az a kormányzati portálon olvasható, a tanya a szerves fejlődésben kialakult külterületi gazdálkodási-, élet-, és települési forma, így fontos része a jövő korszerű mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének. Ezek a területek a fenntartható fejlődés, a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének mintapéldái lehetnek. Ennek sikeres megvalósításához járulnak hozzá a pályázaton elnyerhető források – hangoztatja a kormányzati portál ismertetője.

Már szeptembertől élhet a rögzített árfolyam 
Az árfolyamgát konstrukcióhoz csatlakozó devizahitel adósok már a szeptemberi törlesztő részletet a rögzített árfolyamon fizethetik – jelentette be Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
Az árfolyamgát alkalmazása a svájci frank alapú hitelek esetében 30 százalékkal csökkenti a törlesztő részletet az augusztus 10-i árfolyammal összehasonlítva, az euró esetében 10, a jen esetében 20 százalékkal – ismertette.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a forintban vezetett gyűjtőszámla kamatozása rendkívül kedvező, jelenleg 6,09 százalék, amin a bankoknak nem képződik profitjuk; ezen felül semmilyen díjat, költséget nem számíthatnak fel. A közjegyzői díj mértéke a megszokott összeg töredéke lesz, mértékét miniszteri rendelet határozza meg a jövő héten.

Nátrán Roland bejelentette: a kormány napokon belül létre fog hozni egy monitoring bizottságot kormányzati szakértők, az MNB, a PSZÁF és civil szervezetek szakértőinek részvételével annak érdekében, hogy a konstrukció végrehajtását, annak megvalósulását figyelemmel kísérje, amiről a kormányzatot és a közvéleményt rendszeresen tájékoztatni fogja.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.