Főoldal » PTI tájékoztató – 2011/35

PTI tájékoztató – 2011/35

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Tartalom
Külföldön munkát vállaló személyek járulékfizetése 
Lényegesen módosult az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetéke 
Vetélkedő, verseny nyereménye 
Egyszerűsítenek az uniós pályázati dokumentumokon 
Módosuló cégjogi szabályok 

Külföldön munkát vállaló személyek járulékfizetése 
Gyakran felmerülő kérdés, hogy miként kell járulékot fizetnie annak, aki külföldön vállal munkát. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban munkát végzőknek itthon nem kell járulékot fizetniük, illetve annak önkéntes vállalására sincs lehetőségük, viszont a külföldi járulékfizetésről bejelentést kell tenniük az OEP-nél. Aki nem EGT tagállamban vállal munkát, saját maga után köteles itthon havonta járulékot fizetni.
 
Amennyiben a magyar állampolgár az EGT valamely tagállamában vállal munkát, úgy rá annak a tagállamnak járulékfizetési szabályai vonatkoznak, ahol a munkát végzi, ott kötelezett a járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján járulékfizetési kötelezettség erre a magánszemélyre itthon nem terjed ki, illetve annak önkéntes fizetésére sincs lehetősége. Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, és Magyarországon ne kelljen járulékot fizetnie, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél. A „Bejelentkező lap külföldön biztosítással rendelkezők részére”

elnevezésű nyomtatvány letölthető az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról, a oldalról, a bejelentést pedig a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében az adott EGT-tagállamban végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok alapján megalapozza a biztosítási kötelezettséget.

Amennyiben a magyar állampolgár nem EGT tagállamban vállal munkát, de állandó bejelentett lakóhelye Magyarországon van, az itthoni járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá, tehát egyéb jogosultság hiányában, havi 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Mindezekről bővebb információt az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kérhetünk, illetve a oldalon találhatunk.

/Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága/

Lényegesen módosult az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetéke 
Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 11. §-a alapján új rendelkezés lép az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontjának helyébe 2011. július 15-től.

A módosítás értelmében a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (ilyen például a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részjegy, a befektetői részjegy, az átalakított befektetői részjegy stb.) megszerzésére a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak abban az esetben terjed ki, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratban megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

Vetélkedő, verseny nyereménye 
2011. január 1-től új rendelkezéssel egészül ki az Szja tv. 76.§-a. A törvényalkotó a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, – ha az egyébként nem minősül pl. ajándéksorsolásból származó nyereménynek – a 76.§ (3) bekezdésének rendelkezését rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően, ha a vetélkedő, verseny győztese tárgyjutalomban részesül, akkor az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19 szerese és az adó mértéke 16 százalék.

Általában a vetélkedőn, a versenyen a résztvevőknek valamilyen képesség vagy tudás alapú feladatot kell megoldaniuk, teljesíteniük. Így vetélkedőnek, versenynek minősülhet a sportversenyeken túl többek között a kvízjáték, a keresztrejtvény vagy a rajzverseny is. Ugyanakkor az adóhatóság gyakorlata szerint a vetélkedő, verseny megítélését nem befolyásolja az, ha a vetélkedőn való részvételt bizonyos termék, vagy meghatározott értékű áru, szolgáltatás megvásárlásához kötik, hiszen a több vásárló személy közül ebben az esetben is az okosabb, gyorsabb, jobb személy kerül ki győztesen.

Ezek a versenyek oly módon is megszervezhetőek, hogy a tudás vagy képesség alapú feladatot megoldó személyek közül nem minden résztvevő részesül díjazásban, hanem csak meghatározott számú nyertes, amelyet a feladatot teljesítők közül sorsolnak ki. Pl: újságok keresztrejtvényeinek nyertesei

A juttatás nemcsak abban az esetben minősül 76.§ (5) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a nyertes részesül díjazásban. A vigaszdíj, vagy a versenyen, vetélkedőn részt vevő minden személynek adott juttatás szintén e szakasz alapján minősíthető. Például ha ügyességi vetélkedőn minden résztvevő kap egy ajándékcsomagot, akkor az szintén minősülhet vetélkedő, verseny díjának.

Lényeges, hogy a verseny bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett legyen, azaz a résztvevők ne legyenek egy szűk körre korlátozva. Bárki számára meghirdetettnek tekinthető az a verseny, amelyen minden 16 év alatti általános iskolás tanuló részt vehet, de az már nem amelyet egy céges rendezvény keretében szerveznek az ott megjelent gyerekek között.

A verseny megítélése során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nyertest hogyan választják ki. Abban az esetben, ha zsűri választja ki a nyertes személyét, akkor egyértelmű, hogy versenyről beszélhetünk. Mostanában az internet térhódításával egyre gyakoribbak azok a nyereményjátékok, amelyekben az adott pályaművet – pl: fényképet, videót – meghatározott internetes weboldalra kell feltölteni. A nyertes pedig az lesz, akire a weboldalra látogatók a legnagyobb számban szavaztak. Egy-egy nagyobb promóció kapcsán már valószínűsíthető, hogy nem csak az ismerősök szavazatai alapján nyeri meg valaki a versenyt, hanem tényleg a legjobb pályamunka részesül díjazásban.

A versenynek vetélkedőnek nem pénzben kapott díja után az adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16 százalék.
A kifizető bevallási, és befizetési kötelezettségének a 1108. számú bevalláson a juttatás hónapját követő hónap 12-éig tesz eleget.
A verseny fogalmának elemzését követően arról a lényeges szempontról sem szabad megfeledkezni, hogy abban az esetben, ha a verseny vagy vetélkedő díja pénz, akkor az az Szja tv. 28.§ (1) bekezdése alapján egyéb jövedelmemnek minősül, amelynek adókötelezettségéről és az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban kiállítandó igazolásokról az előzőekben már szóltam.

A juttatások fajtáit és adókötelezettségüket végignézve a juttatók és a nyertesek részére a legkedvezőbb feltételeket a vásárláshoz kötött nyereményjátékok esetében az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglaltak szerint szervezett nyereményjáték biztosítja. Abban az esetben viszont, ha a nyereményjáték nem kötött vásárláshoz, akkor a nyereményjáték juttatásaként csekély értékű ajándék juttatása tűnik a legegyszerűbbnek.
 
Egyszerűsítenek az uniós pályázati dokumentumokon 
Jelentős egyszerűsítést és egységesítést vezetett be az európai uniós finanszírozásból támogatott projektek pénzügyi és szakmai előrehaladását bemutató dokumentumainál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a pályázatok feldolgozása, illetve megvalósításuk nyomon követése során szerzett tapasztalatok alapján – jelentette be a szervezet.
 
Az NFÜ szerdai közleménye szerint az új rendszerben jelentősen egyszerűsödik a dokumentum-alapú ellenőrzés, a jövőben viszont alaposabb és szigorúbb helyszíni ellenőrzések lesznek. Az intézkedések célja, hogy gyorsuljanak a kifizetések, valamint a kedvezményezettek és a pályáztató szervek számára is egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a projektek megvalósulását nyomon követő rendszer – idézi a közlemény Dányi Gábort, az NFÜ elnökhelyettesét.

A változtatás lényege, hogy a bekérendő dokumentumok száma jelentősen csökken, az elszámolást alátámasztó dokumentumokat tevékenység vonatkozású költségkategóriákhoz (például építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb.) rendelik. Szélesebb körben alkalmazzák az összesítőket (értékcsökkenés, kiküldetés-útiköltség, személyjellegű költségek, saját teljesítés, rezsi stb.), továbbá egységes nyomtatvány és összesítő sablonokat dolgoztak ki.
 
Módosuló cégjogi szabályok 
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről, valamint azok költségtérítéséről szóló 2006-os igazságügy miniszteri rendelet az érintetteket kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben kötelezően megjelentendő közleményeik díját befizessék.

A napirenden lévő módosítás megengedi, hogy a befizetést más is teljesítse. A jogi képviselőket, felszámolókat és az önkormányzatokat érinti az a cégjogi rendelet-tervezet, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készített és a kormány honlapján jelent meg.

A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről, valamint azok költségtérítéséről szóló 2006-os igazságügy miniszteri rendelet az érintetteket kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben kötelezően megjelentendő közleményeik díját befizessék. A napirenden lévő módosítás megengedi, hogy a befizetést más is teljesítse. A tervezet indoklása szerint a cégeket képviselő ügyvédek, felszámolók és egyéb képviselők is befizethetik a díjakat, amelyek egyébként változatlanul 15-35 ezer forint közöttiek maradnak. A másik módosítás oka a megyei kormányhivatalokat létrehozó törvény egyik szabálya. Ez írta elő azt, hogy az önkormányzatok a mérlegeiket ne a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben, hanem a Hivatalos Értesítőben tegyék közzé. Ezért törli a rendelettervezet azt a szabályt, amely szerint a Cégközlönybeli önkormányzati mérleg megjelentetés 35 ezer forintba kerül.
 
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.