Főoldal » A helyes kritika – A jó kritikus

A helyes kritika – A jó kritikus

A helyes kritika - a jó kritikus

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

     Helyes kritika. Kritizálni mindenki tud, de úgy elmondani a másiknak, hol van javítanivalója, hogy örömmel lásson neki, már kevesen. Az egésznek a lényege oda vezethető vissza, hogy miért is akarunk „kritikát” mondani. Azért, hogy megmutassuk, milyen okosak és tapasztaltak vagyunk, vagy azért, mert érdekel a másik ember fejlődése és tudásunkhoz mérten szeretnénk minél jobban segíteni ebben?

 

Milyen a jó kritikus?

Sokan azt hiszik, a kritika az, amikor egy adott teljesítményről, vagy alkotásról minden hibát felsorolunk, amit találunk. Ez nem kritika, ez egyszerű hibakeresés. Hibákat, rosszat keresni máshol mindenki tud. Az igazán jó kritikus képes arra, hogy rávilágítson a javítandó aspektusokra, miközben az egyén lelkesedése és hite megmarad.

A túlzott kritika védekező álláspontot vált ki és ahelyett, hogy javítana a helyzeten, a kritizált személy gyakran nem ismeri el a jogosságát. A helyes kritikának meg kell maradnia értelmi szinten, következetesnek, érzelmi hatást csak akkor keltsen, ha dicsér. A jó kritikus mindig megfelelően adagolja az elemzését ahhoz, hogy a folyamat mindvégig építő maradjon kettejük közt. A helyes kritikából nem maradhat ki a jól végzett dolgok dicsérete. A jó kritikus rossz munka esetében is talál biztató jeleket és úgy forgatja a szavait, hogy az illetőben a remény érzése sose szűnjön meg.

Hasznos és építő, ha miközben elmondjuk a hibákat, mindig megemlítjük azt is, amit jól csinált.
Vannak persze kivételek ahol egyszerűbb a dolog, ilyen például a matematika. Nem mondhatjuk:
– Nagyon jól végezted ezt a feladatot, az eredmény sajnos nem stimmel, de azért igazán jó munkát végeztél.
Ez félrevezetés lenne.

 

A vélemény nem kritika

Ha elmondjuk a véleményünket valamiről, mint magánember, az még nem kritika. Például ha nem tetszett egy film, vagy egy könyv és ezt elmondom, ez csak a saját személyes véleményem. Ha részletesen és hosszan kifejtem, kielemzem, hogy miért, az már akár egy műelemzésnek is megfelelhet. A kérdés, ami ilyenkor felvetődhet, mennyire vagyok járatos a témában, milyen ismeretem vannak róla, az elemzésem tisztán szubjektív érzéseken alapul, vagy képes vagyok megfelelő távolságból szemlélni?

Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy most véleményt mondunk valamiről, vagy kritikát. A kritika esetében jobban oda kell figyelni és az érzelmi hatásokat amennyire lehet visszafogni. Ez nem jelenti azt, hogy a lelkesedést visszafojtsuk – csupán a túlzott rajongást iránt tanúsítsunk mérsékletet – de figyeljünk oda, hogy erős ellenszenveink, esetleg rossz emlékeink ne befolyásoljanak a háttérből.

 

Hogyan alkalmazzuk a helyes kritikát?

1. Mielőtt megtesszük, tisztázzuk magunkban a miértet. Segítő szándék vezérel, vagy csak ellenszenves a másik alkotása, cselekedete? Ha ez utóbbi, akkor  mondjunk le róla, mert semmiképp sem leszünk objektívek.
2. Sose mondjunk „nyers” kritikát! A szavak és a kifejezésmód helyes megválasztásával elkerülhetjük, hogy az illető megsértődjön, vagy ami még rosszabb, elmenjen a kedve az egésztől.

3. Legyünk következetesek, közérthetőek és ha szükséges, fejtsük ki a részleteket! Így a másik is képben lesz, érteni fogja miről beszélünk, a dolog megmarad értelmi síkon, s mivel nem vonunk bele semmilyen negatív érzelmet, cselekvésre késztetheti a másikat.
4. Akármilyen rosszul is sikerült valami, kritikánk nem állhat csupa támadásból, lekezelésből, negatívumból. Ha valaki valamit pocsékul tett, akkor is őrizzük meg hidegvérünket és higgadtan, türelmesen magyarázzuk el a helyzetet.

5. Ahhoz, hogy a kritikánk pozitív hatást váltson ki, érdemes a negatív észrevételeket pozitív köntösbe csomagolni. Ami azt jelenti, hogy elmondjuk, mi az, ami nem jó, de egyben összekötjük egy javaslattal, amely segítheti. Például ne mondjunk ilyeneket „ez pocsék”, „ez ócska”, mert ez csak felesleges ellenállást fejtene ki. Ehelyett beszéljünk így:
– Látom itt gondjaid voltak, mit szólnál hozzá, ha mutatnék egy remek megoldást?
6. Amit jól csinált, azt is mondjuk meg, hogy érezze, nem reménytelen, csak van még mit fejlődnie.
7. Nem szabad természetesen a ló túloldalára esni, hogy az építő javaslataink elsikkadjanak a dicséret mellett. Ha jól csináljuk, az illető valami ilyesfélét fog gondolni:
„ Nem is vagyok rossz, de van még mit fejlődnöm. Ez az ember nagyon hasznos dolgokat mondott nekem, alkalmazni fogom, hogy jobb legyek.”
8. A helyes kritikának mindig az adott dologra kell irányulnia, sohasem a személyre. A másik ember érezheti, hogy nem jól végezte a feladatát, de azt sosem, hogy ő maga egy értéktelen ember. A tevékenységet kritizálhatjuk, de az emberi méltóságot és értékeket sosem.
9. Ha valamit nagyon jól csinált valaki, mindig mondjuk el. Ha pedig nem találunk hibát, azt is mondjuk el. A legjobb kritika a dicséret. Ne fukarkodjunk vele!

Senkiről sem akarok rosszat mondani és minden jót el akarok mondani, amit bárkiről tudok.

Benjamin Franklin

 

Olvasd el ezt is: 10 szóváltoztatás, amely megváltoztatja az életed

 

Ha tetszett, lájkold, oszd meg és véleményezd!

A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.