Főoldal » Mennyit érnek a szakértői pontok???

Mennyit érnek a szakértői pontok???

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Úgy nézem, a rendszer most kapott egy jókora maflást! A rendszer, ami korántsem volt tökéletes, de valamelyest működött, mert a résztvevőkben munkált egyfajta „betyárbecsület” azt illetően, hogy a pontok a befektetett munkát honorálják. Na, ez most megbukott!

Megbukott, mert jött egy „ifjú titán”, aki cinkelt lapokkal játszik. A játszótársak pedig csak néznek ki a fejükből: akkor most mi is van?

De vegyük sorjába. Sokan és jó ideje írogatunk már a magazinba, és elfogadtunk egy – nem a kezdetektől működő -, a bloggerek teljesítményét mérő pontrendszert, ami a „szakértői pontok” titulust viseli. Persze, nem tökéletes, de nem is lehet az, hiszen az „almát” próbálja összevetni a „körtével”. Ám mégis csak valamiféle mérce, és hellyel-közzel elfogadott, mert a mérendők mindegyike végül is „gyümölcs”.

És akkor bedob valaki a köztudatba egy „körtemagot”! Arra játszik, hogy a rendszer majd „megkajolja”, hiszen valahol az övé is „gyümölcs”, még ha csak a magja is. A számitás bejön, a rendszer érzékelője nem tudja mérni a nagyságbeli különbségeket, így befogadja a „kakukktojást”.

Magyarra fordítván a dolgokat: itt és most csúnyán kijátszották a rendszer gyengéit! A magazinba eddig írogatók iparkodtak egy – hivatalosan ugyan senki által nem definiált szintet – teljesíteni. Igyekeztek legjobb tudásuk szerint, ki-ki a maga szintjén a maximumot adni, és ha voltak (vannak) is komoly különbségek a munkák színvonalát illetően, az egységes pontozás vonatkozásában ezidáig komolyabb morgolódások nem voltak. Amiért eddig mindenki némán „tűrt”, annak oka abban keresendő, hogy valamennyien láttuk, az összes kolléga belead apait-anyait, azaz mindenki tudása legjavát próbálja adni, így nem érhette szó senki „házelejét”.

Most azonban baj van!

Jött valaki, aki számolatlanul szórja a pár soros ételrecepteket (minden bizonnyal saját szerzemények, fel sem merem tételezni, hogy egy telefonkönyv… bocsi szakácskönyv lapjairól származnak), és kaszírozza be érte darabonként (majdnem azt írtam kilóra) az 50 pontokat. És akkor még egy „felsőbb régiókból” valósi kolléga tapsol! Brávó, brávó mondja, ez igen, öt nap alatt 30 post!

Már bocsánat, de mit is kell itt éltetni? Tudomásom szerint „SZAKMAI blogmagazin” vagyunk. Az első szót szándékosan írtam nagybetűvel. Belefér ez a pár soros hozzávalók/elkészítés iromány ebbe a kategóriába? Vagy csak az számít, hogy sok legyen (már mint a bejegyzések száma)? Számít valamit, hogy mennyien olvassák, és milyen képet alakít ki a magazinról?

Ha ez utóbbiak nem lényegesek, akkor valószínűleg megvalósítom a kolléganő sikertörténete inspirálta gondolatomat, és blogot indítok „SZORZÓTÁBLA” címmel, mert máris zsong a fejem a sok kész post-tól. Íme néhány:

1×1=1, 2×1=2, 3×1=3… és már teszem is közhíré valamennyit (na, persze nem ömlesztve, hanem szépen egyesével). Már látom is lelki szemeim előtt, hogy egy nap alatt 10.000 pontot kaszírozok!

A néhány napja „praktizáló” kolléganőnek ugyanis már közel ennyi összegyűlt! És könyörgöm, senki ne gondolja, hogy a „savanyú a szőlő” alapon teszem szóvá ezt az egészet, mert szó nincs erről. Egyszerűen az aggódás íratja velem ezt a post-ot, mert úgy vélem, hogy a történtek fényében nem csak bennem merült fel a gondolat: innentől semmi értelme az egésznek!

Nagyon remélem, hogy felelős vezérkarunk is átérzi a helyzet tragikomédiába illő voltát, és lépni fog, mielőtt a rendszer – a belekerül homokszem (kavics) okán – maga alá nem temeti ezt a harmadik éve működő nagyon jó kis közösséget.

Kár lenne értünk!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.