Főoldal » Mobil e horror

Mobil e horror

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az epikus szövegek mellett a kortárs finn irodalomban kiemelt szerepet kapnak a drámák is. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Finnországban sokkal jobban elterjedt a színház kikapcsolódási lehetőségként, mint Magyarországon. A következőkben már nemcsak regények, hanem drámák is szerepelnek majd ajánlóim között, melyek a Mai finn drámák című kötetben jelentek meg. Az első dráma egy vígjáték Juha Jokela Mobil e horror című drámája.

Ha valami igazán finn kortárs művet szeretne olvasni az ember, akkor a Mobil e horror tökéletes választás. Az alapsztori egy mobil alkalmazásokat fejlesztő kisvállalkozás mindennapjait mutatja be, miután a cégvezető idegösszeomlása után visszatér munkahelyére. Különböző világnézetek, különböző személyiségek állnak egymással szemben, miközben rá vannak kényszerülve arra, hogy egymás segítségével alkossanak valami olyat, ami megállja a helyét a piacon ebben a mai kapitalista üzleti szférában. A humor forrását elsősorban az előbb említett jellemi ellentétek szolgáltatják elsősorban. A történet folyamatosan érdekes marad a meg nem szűnő feszültségnek köszönhetően, miközben mi is tanulunk valamit a szereplők viselkedésének köszönhetően. A Mobil e horror pont emiatt jó: gyakorlatilag bárhol járunk, bármit dolgozunk, mindenhol felismerhetjük a tipikus mai társadalmunkban is jelen lévő karaktereket, világnézeteket. Olyannyira életszerű, hogy akár igaz történeten is alapulhatna a dráma.

Szokás szerint a dráma nyomán Finnország kultúrájából is kaphatunk egy szeletet, melyből talán jobban meg tudjuk érteni, hogy milyen is lehet az élet ott a sarkvidék környékén. Az első ilyen a mobiltelefon és a telekommunikáció fontossága. Az egyik legfontosabb export terméke a finneknek a Nokia, így nem kell csodálkoznunk azon, hogy Finnországban rengeteg embernek van valamilyen kapcsolata telekommunikációs, illetve elektronikai céggel. A második finn jellegzetesség, amire felfigyelhetünk, hogy a cégvezető nő. Bár ez az északi országokban megszokott, nálunk kuriózumnak számít, ha egy vezető pozíciót nem férfi tölt be. Végül, de nem utolsósorban,  az előzőekhez képest igazán kevés a természetleírást találhatunk, viszont legalább annyira sokat árul el a finnekről a munkakörnyezet.

Most pedig, szokás szerint, következzen egy rövid betekintés a műbe:

„Seppo: … Szóval leírtam egyszer, hogy „Gandhi”, és vártam, hogy a tudatalattim vagy mim mit kezd vele. Ilyen szavak jöttek, hogy… kopasz, hippi, béke, sovány, éhség, kolostor, Hare Krisna, bajusz, furulya, kígyó, bőr, hőség, etno, szem, kóbor kutya, curry, por, fény, szitár, inak, piszkos, comb. Aztán leírtam azt, hogy „mobilszolgáltatás”, és ezek ugrottak be: mozgó, trendi, kúl, repül, kicsi, gyors, dinamikus, csillogó, fény, reflektor, Csillag születik, cybertér, normális…

Terhi: Oké… de…

Seppo: Tényleg nincs sok hátra… toronyóra láncostól, hall, csengőhang, avagy csengő fül, rock, imbuszkulcs, vörös, bitch.

Terhi: Oké

Seppo: Aztán a szakértelmem bemondta az unalmast, már nem emlékeztem, mit akartam ezzel.

Terhi: Aha…

(Seppo leteszi a lapot, és a flipcharttáblához lép.)

Seppo: De aztán megvilágosodott az agyam: az van, hogy Gandhit és a mobilszórakoztatást egy világ választja el egymástól. Olyanok, mint a pozitív és a negatív pólus, sehogy se kapcsolódik egyik a másikhoz, taszítják egymást.”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.