Főoldal » Secondary world fantasy, avagy high fantasy

Secondary world fantasy, avagy high fantasy

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A korábban olvasható kategóriák közül ez az irányzat jelent meg elsőként, emellett ezt ismerik a legtöbben. Ha fantasy-t mondunk, általában erre asszociálnak az emberek – elég, ha csak annyit mondok: J. R. R. Tolkien.

 

 Tolkien munkássága egy teljesen új irányzat elindítója lett a hatvanas években, a műfaj újravirágzása idején, melyet high fantasy-nak neveznek; legfőbb jellemzője a mítoszteremtés és a régi eposzok, mesék világához fűződő szoros kapcsolat. [1]

 

E jellemzésből fakad roppant terjedelme, anekdotázós hangvétele is. Már a Gyűrűk ura trilógia sem rövid a maga több mint 1500 oldalával, de ez a maga nemében még nem is számít kiemelkedően hosszúnak (háromszor ilyen hosszú secondary world fantasy regény is létezik). Ahogy a neve is mutatja, teljesen más földrajzi, társadalmi világba vezet el minket az író, más fajok és fizikai törvények közé, alaposan kidolgozott, mindenre kiterjedő világleírásokkal, térképpel, népek jellemrajzával. A múltba vágyódást jelzi, hogy a secondary world fantasy művek legtöbbje preindusztriális társadalomban játszódik, melyet tökéletes idill jellemez. Ezt az idillt dúlja fel a bonyodalom, amely általában globális, magát a világrend fennmaradását veszélyezteti. Középpontjában tehát a jó és a gonosz harca áll, amely általában egy küldetés formájában áll vagy bukik. A műfaj modern megjelenése nem sokkal a második világháború utánra tehető, így a jelentől való szabadulni akarás egyik formájaként is értelmezhető (bár pl. Tolkien tagadja a világháború és Középfölde fenyegetettségének párhuzamát).[2]

 

This impulse is further quickened by these writers’ experience of modern war and war’s proximity, without which they might not have felt so impelled to write. [3]

 

A műfaj fontos mozgatórugója az eposzteremtő vágy. A fantasy minden ága, még a subversive is hajlamos rá. Nagyvárosi legendákat találnak ki, vagy egy-egy nép, dinasztia történelmét évszázadokra visszavezetik, kitöltve ez által a tátongó űrt, amely a modern ember életét jellemzően betölti: a gyökértelenséget. Ez is mutatja, mennyire nemzetközi a műfaj, hiszen globálisan jellemző a hovatartozás érzésének hiánya a mai társadalmakban. A secondary world fantasy-re azonban kiemelten, részletezően, ráérős aprólékossággal jellemző a leírás, a történet kerekké dagasztása. A Gyűrűk ura magában is több mint kielégítő történelmi háttérrel szolgál az általa felépített világról, ám trilógiának szerves részét képezi a Babó és a Szilmarilok, amelyek még több információt szolgáltatnak a középföldi történelemről, illetve Bilbó fiatalkori kalandjairól. A hiánypótlás kiemelkedő eszköze ez, hiszen dokumentumjelleget ad a műveknek az aprólékosság. Ezáltal úgy tűnhet, hogy a valóságról olvasunk.


[1] Kornya Zsolt: A képzelet másik világa – Amit a fantasy-ról tudni illik.

[2] Manlove munkája alapján jellemzem a secondary world fantasy-t.

[3] Manlove idézett műve, 49. old.

Saját fordításomban: „A modern háború közelsége és tapasztalatai nagy ösztönzőerő e szerzők számára. Enélkül nem éreztek volna ekkora ihletettséget az írásra.”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.