Főoldal » Szolnoki török híd

Szolnoki török híd

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A 2003-as aszályos év idén is megismétlődött, aminek hatására Szolnokon újra látható, szabad szemmel is, a török kori híd. A Tisza alacsony vízállása tette lehetővé kilenc éve is, hogy nemzetközi felfedezésnek legyenek szemtanúi Szolnok lakói. 450 éve megszületett egy korszakalkotó építmény, amit a mai napig megőrzött számunkra a szőke folyó. Csodás érzés a múltba révedni, miközben ezeket a több száz éves tölgyfacölöpöket szemléljük. Naponta több tíz szolnoki lakos áll meg és fotózza le városuk büszkeségét.

1552-ben a törökök elfoglalták Szolnokot, majd 1562-ben a debreceni ácsok adójuk ledolgozása miatt megépítették Güzeldzse Rüsztem budai pasa utasítására a szolnoki török kori hidat, mely 110 m hosszú volt. Ez volt az első állandó folyami híd a Tiszán, sőt Magyarországon is. A híd a mai hídtól pár méterre helyezkedik el a Zagyva torkolat irányába.

Sajnos a múltbéli pusztítások és tüzek miatt nem sok történelmi emlék maradt a városban ezért is nagy látványosság, ha néha láthatóvá válnak a facölöpök. 2008-ban még Oya Tuzcuoglu a Török Köztársaság magyarországi nagykövete is ellátogatott a városba, hogy részt vegyen a szolnoki „Török kori híd” kiállítás megnyitóján az Aba-Novák Kulturális Központ.

Anno nem volt könnyű dolga a hídépítőknek, mivel a Tisza áradáskor gyors folyású, illetve télen nagy jégtáblákat sodor magával, melyek roncsolják a pilléreket. Az 1500-as években a helyben fellelhető építőanyag a fa volt, ami azonban főleg puhafákból állt, ami ilyen jellegű építésre nem alkalmas. Az első Tisza-híd megépítésének anyagát északról leúsztatott tölgyfa jelentette. Kő nem jöhetett szóba, mivel az legközelebb a Mátrában volt, aminek a szállítása gazdaságtalannak bizonyult.

Évszázadok után 2003 nyarán a Tisza ismét megmutatta rejtve őrzött kincsét. A rönkök átmérője 20–30 cm, nagy része függőleges állapotban maradt meg, de lehet látni vízszintesen fekvőket is. A cölöpök eloszlásának vizsgálatából a kutatók rájöttek, hogy eredetileg nem egy, hanem kettő, korban egymást követő hídról lehet szó. A kormeghatározást az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének Környezetanalitikai Laboratóriuma végezte.

A híd építéséről a legfontosabb forrás a Verancsics Antal egri püspök Miksa cseh királynak 1562. május 29-én írt levele: „…A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és – ahogy mondják – nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala. ”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.