Főoldal » Várépítés keleti módra

Várépítés keleti módra

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Közel 200 éves lemaradást kellett behoznia IV. Béla királyunknak a várépítés területén, akit úgy is nevezünk, második honalapító. A tatárjárás után ő kezdte meg a földvárak kőből épült erődítményekké alakítását, új kővárak építését hazánkban 1242 után. Nyugat-Európában ekkor már álltak a kővárak, amelyek a közel-keleti keresztes hadjáratok során megismert építmények mintájára készültek. 

Ilyen, az európai várépítészetre jelentős hatásokat gyakorló erőd volt a szíriai Homsz városától 60 km-re található Krak des Chevaliers. (Lásd a képen.) Az eredetileg kurd erődítményt 1110-ben foglalták el a keresztesek. A vár stratégiailag nagyon fontos helyen állt, hiszen már az ókortól kezdve forgalmas karavánutak keresztezték itt egymást. Itt zajlott le a híres kádesi csata II. Ramszesz Egyiptoma és a hettiták között, amely a történelem legnagyobb harci szekeres ütközete volt.

Ez a hatalmas erőd akár négyezer embert is védelembe tudott venni. A johannita lovagrendre bízták 1144-ben, akik modern várrá alakították, később az ispotályosok vették át. Ekkor neve: Crak de l’Hôpital lett. 

Az erődítmény már méreteivel is lenyűgözi a szemlélőt: 13 bástyával védett 3000 négyzetméteres alapterületén békeidőben is legalább kétezer ember lakhatott, miközben akár ezer ló is elfért az istállókban. A korabeli szóbeszéd szerint a vár készleteivel élelmiszertámogatás nélkül akár fél évtizedig is ellenállhatott volna egy nagyobb erejű támadásnak. A században két nagyobb ostrommal is szembe kellett nézniük a johannitáknak, előbb 1163-ban, majd a térség legnagyobb katonai potenciáljával rendelkező Szaladin egyiptomi és szíriai szultán 1188-ban sikertelenül próbálta bevenni az erőd várárokkal is védett három méter vastag falait.

Krak des Chevaliers-ben járt II. András királyunk is, aki komolytalan keresztes hadjárata alkalmával 1218-ban meglátogatta és megajándékozta a híres erődöt. Ha ekkor II. András, azaz IV. Béla apja meghonosította volna nálunk is a várépítési projektet, a tatárokat felkészülten várhattuk volna. 

Ezt az erődöt végül 1271-ben Záher Baibarsz mameluk szultán seregei csellel foglalták el, amelyet a muszlimok jelentős erődjévé tettek. Ma régészek és turisták ostromolják, 2006-ban pedig az UNESCO kulturális világörökségi helyszínévé vált.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/20130104_keresztes_lovagvarak_a_kozelkeleten

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.