Főoldal » A kutatás-fejlesztés eredménye a publikáció?

A kutatás-fejlesztés eredménye a publikáció?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A természettudományok és a műszaki tudományok területén viszonylag kikristályosodott gyakorlat alakult ki a kutatás- fejlesztés menetének a lebonyolítására, az eredmények közvélemény elé tárására.

  „A bölcsészjellegű tudományos kutatás módszere Magyarországon többnyire ad-hoc jellegű, egyetemenként, sőt tanszékenként változik. Szempontjai a magyar szabványt alig veszik figyelembe. Jelen oktatási anyag a magyar szabvány figyelembevételével igyekszik támpontokat adni tudományos dolgozatok elkészítéséhez.”
(Forrás:Dr. Molnár János: A tudományos kutatás módszertana tárgy célkitűzése)

  A bölcsész jellegű tudományok módszertanát oktató tankönyvből származik a fenti idézet. E két mondat kiválóan példázza a hazai helyzetet. Minden szó mögé igen fontos megállapítások tehetők:


  A kutatás módszere ma Magyarországon többnyire ad-hoc jellegű, egyetemenként, sőt tanszékenként változik, az egyetemeken kívül lévő világban vélhetően sem sokkal jobb a helyzet.


  Van ugyan szabvány több dologra is, de azokat nem szokás figyelembe venni. Más szavakkal, a hazai tudomány képviselői nem használják a saját munkájuk előírásait.


  Az oktatási anyag sem céloz meg túl sokat. Egyrészt ugyanis csak igyekszik támpontokat adni. De mihez is? Kizárólag a tudományos dolgozatok elkészítéséhez. Nem csoda tehát, ha a laikus kívülálló azt gondolja, hogy a kutatás- fejlesztés valójában nem más, mint egy tudományos dolgozat elkészítése. 


  Sajnos ma Magyarországon a kutatás- fejlesztés egyetlen elismert végeredménye a dolgozat, a tanulmány, amelynek értékét oldalszámra szokás mérni. A kutató -fejlesztő munkák esetében is gyakran az tapasztalható, hogy az érdemi munka helyett dokumentumokkal jól körülbástyázott publikációk születnek. Nem csoda, ha a közvélekedés szerint a k+f munka lényege egyre inkább nem más, mint egy megbízási díjjal arányos terjedelmű mű megírása.


  Nagyon különböző ettől az a szemlélet, amely a dolgok érdemi lebonyolítására koncentrál, s csak ezt követően tartja fontosnak a történések dokumentálását. Azt látjuk, hogy a fejlett világban a szakmai publikációk, az eredmények közzététele nem csupán marketing eszköznek tekinthető, sokkal inkább egy olyan ellenőrző szerepnek, amely segít felfedezni a hiányosságokat, ami új szempontok bevonását eredményezheti a megnyugtató módon soha le nem zárható kutatási folyamatban. A kutatás- fejlesztés utolsó szakaszában készül el a beszámoló, amelyben törekedni kell arra, hogy a megfogalmazott eredmények egymásra épüljenek, kapcsolódjanak más hasonló kutatások eredményeihez, azokkal valamifajta viszonyra mutassanak rá.

  A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ország fejlettségi szintje és a társadalomban az innovatív szemlélet és gyakorlat elterjedtsége szoros összefüggésben van. Azon kellene tehát idehaza is dolgozni, hogy megteremtsük azokat a viszonyokat, amelyek alkalmassá tesznek bennünket a nemzetközi versenyben való eredményesebb részvételre. Az eredményességet a fejlett világban ugyanis bevételben és profitban mérik, s nem csupán a publikációk számában, mindenféle hivatkozási indexekben.

dr Reith János

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.