Főoldal » A munkahelyi beillesztést segítő mentori folyamat kommunikációs buktatói

A munkahelyi beillesztést segítő mentori folyamat kommunikációs buktatói

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A mentorálást végző személy szakmai és személyes kompetenciáról már cikkeztünk, emellett a program kiépítéséhez és működtetéséhez is fogalmaztunk már meg irányelveket. Ebben az írásban a mentori kapcsolat kommunikációs buktatóra kívánjuk felhívni a figyelmet.

Információhiány: a mentort a vezető az új dolgozó munkaköri feladatait és ellátásának módját jól ismerő személyek közül választja ki, de az eredményesség feltétele az is, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen a mentorált szakmai előéletéről, mentális és fizikai állapotáról, kommunikációs képességéről. Az utóbbiak megismeréséhez támpontul szolgálhat a kiválasztással kapcsolatos dokumentációk tanulmányozása, de teljes mértékben nem pótolja a közös tevékenyég megkezdése előtti célzott információgyűjtés jellegű szóbeli kommunikációt. A mentorált személy egyéni adottságai ismeretének hiányából adódó rossz kommunikáció ugyanis komoly konfliktusforrás lehet.

Félreinformáltság: a beillesztés során együttműködő felekhez eljutott valótlan, vagy torz, akaratlanul vagy szándékosan megváltoztatott információk is okozhatnak konfliktust, amely a forrás hitelességének vizsgálatával kerülhető el. Különösen a „negatív hírek” valódiságáról indokolt előzetesen meggyőződni.

Információ rossz értelmezése: a mentornak szakmai ismeretei mellett megfelelő szóbeli kommunikációs képességgel is rendelkeznie kell ahhoz, hogy iránymutatásai, segítségnyújtásai pontosak, közérthetőek és egyértelműek legyenek. Indokolt emellett a mentorált visszajelzéséből minden esetben meggyőződni arról, hogy pontosan értette és helyesen értelmezte-e a kapott információt.

Bizalomhiány: a két fél együttműködése csak a kölcsönös bizalom alapján lehet eredményes és hatékony. Az új dolgozónak mindvégig bíznia kell abban, hogy olyan információkat és segítséget kap, amely hozzásegíti a munkaköri feladatai szakszerű ellátásához, a közösséghez történő beilleszkedéshez. A mentor joggal várhatja el, hogy a mentorált az iránymutatásait maradéktalanul érvényeítse, bíznia kell a dolgozó alkalmasságában és a közösség hasznos tagjává válásában. Bármelyik fél részéről történik a bizalomvesztés, az a vitás helyzetek forrása lehet.

Kommunikációs stílus: minden társas kapcsolatban, így a beilleszkedésben közreműködők esetében is a kommunikáció stílusát annak célja határozza meg. Itt a cél a segítségkérés, illetve a segítségnyújtás. Ezeknek alárendelve mindvégig fontos egymás személyiségének tiszteletben tartása és a kollegiális kapcsolat építése. A mentori segítségnyújtás során lényeges, hogy a kommunikáció szintjén is maradjon meg kölcsönös partneri viszony, a mentor minden esetben kerülje el a kioktatás látszatát is.

 

Kozák Anita

Ph.D. hallgató, tanársegéd 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.