Főoldal » Az emberi fejlődés indexe

Az emberi fejlődés indexe

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A HDI mutatót az ENSZ már húsz éve használja a világ országainak összehasonlítására, melynek alapját a születéskor várható élettartam, az oktatás és az életszínvonal képezi.

 

A humán fejlettségi mutatót Mahbub ul Haq pakisztáni közgazdász dolgozta ki 1990-ben, az ENSZ pedig 1993 óta használja az országok évenkénti rangsorolására. A mutató nagy előnye, hogy jól használható a fejlett, fejlődő és fejletlen országok elkülönítéséhez, továbbá mérhetővé teszi az egyes országok gazdaságpolitikájának az életszínvonalra gyakorolt hatását.

A HDI mutató tehát 3 fő részből áll. A hosszú és egészséges életet a születéskor várható élettartam felhasználásával közelíti meg. A következő összetevő az oktatásban megszerzett tudás, melyet két változó felhasználásával mér. Az első változó a 15 éven felüliek írás-olvasás tudása, melyet kétharmados súllyal vesz számításba, a másik pedig a kombinált iskolázottsági arány, azaz az alap-, közép-, és felsőfokú iskolázottság összevont mutatója, mely egyharmados súllyal szerepel. A harmadik összetevő pedig az életszínvonal, melyet a vásárlóerő-paritáson (PPP) számított GDP-vel mér, egy főre kifejezve. A vásárlóerő-paritás két valuta közötti árfolyam kiszámítását teszi lehetővé. Azt méri, hogy mennyi terméket illetve szolgáltatást lehet vásárolni egy adott valutában egy másik valutához mérve, ezáltal figyelembe veszi az egyes országokban eltérő árakat.

Persze, mint minden mutató, a HDI is megkapta a maga kritikáját, melyek egy része magát az indexet illetve egyes összetevőit érintette. Sokan sokféleképpen értelmeznék az indexhez felhasználandó mutatókat, más és más összetevőket hiányolva. A bírálatok egy másik része a mutató módszertanára vonatkoztak, mely egyébként folyamatosan változik. Akadnak azonban olyan kritikusok is, akik szerint az egész mutató értelmetlen úgy, ahogy van. De egyelőre még használják, úgyhogy nézzük is meg a 2011-es HDI-rangsort:

A 30 legfejlettebb ország:

 [token node title-raw]

A teljes lista megtekinthető itt. Magyarország 0,816-os értékkel a 38. helyen szerepel a 187 országot tömörítő rangsorban, ezzel az eredménnyel a legfejlettebb országok közé tartozunk. A 0,816-os érték a korábbi évhez képest egy századdal magasabb, a helyezésben azonban ez az előrelépés nem nyilvánul meg, mivel 2 hellyel hátrébb szerepelünk, mint a 2010-es jelentésben. 

Ha az első 30 országot nézzük, nem találunk olyat, amelyen meglepődhetnénk, hogy mit keres ennyire előkelő helyen. Két szomszédunk is az elitben szerepel, Ausztria és Szlovénia, ez sem meglepő, mert a határon átlépve elég hamar érzékelhetjük is, hogy nem hazudik a lista. Aktuálisan még többek között Szlovákia, Brunei, Andorra és Málta is előttünk jár, de még mielőtt túlzottan idegesek lennénk, azt is hozzá kell tenni, hogy eközben olyan országokat előzünk meg, mint például Lengyelország, Portugália, Bahrein, Mexikó vagy éppen Horvátország és Románia. Persze a 2012-es lista elkészültével a helyzet még változhat, de ott vagyunk az élmezőnyben, ami mindenképpen jó, viszont bőven akad még tér az előrelépésre is.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.