Főoldal » Az innováció képlete

Az innováció képlete

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az innováció kifejezéssel úton-útfélen találkozhat az ember, mégis azt tapasztalom, hogy sokan nem értik a lényegét. Még akinek a végzettsége, a munkaköre ezt a fajta szemléletet követelné meg, azok többsége is csak elvi szinten ismeri a fogalmat. Megtanulta azokat a szófordulatokat, amelyeket hangoztatni szokás, de ez sajnos messze nem jelenti azt, hogy akárcsak a saját munkája kapcsán innovatív lenne.

Hosszú és bonyolult definíciók idézése és elemzése helyett az innováció lényegének megvilágítására legyen elég az alábbi könnyen megjegyezhető összefüggéseket felírni:

Innováció= kitalálás+megvalósítás+elterjesztés

Vagyis az innovációs folyamat azzal indul el, hogy felfedezünk, vagy feltalálunk valami olyan dolgot, amely lehetőséget ad valós problémák új módon való megoldására. Ahhoz, hogy ilyen újdonságértékű dolgot kitaláljunk, általában kellő tudásra és kreativitásra van szükség. Ráadásul e két képesség közé inkább szorzásjelet érdemes tenni, mint a két képesség összeadódásáról beszélni. Ennek megfelelően felírhatjuk az innovatív ötletre, hogy:

(1) kitalálás=tudás*kreativitás

  Gondolatban, de még az íróasztalon is sok minden kiválóan működik, azonban a valóság gyakran bizonyul legyőzhetetlen akadálynak. Kétségtelenül nem könnyű feladat a jó ötletet a megvalósításra nem alkalmastól, vagy nem érdemestől megkülönböztetni. A legtöbb ötletnek ugyanis azzal ártanak a legnagyobbat, ha rosszul valósítják meg. A jó innovatív ötlet jó megvalósítása általában erős akarattal elhatározott kemény munkát követel. Vagyis:

(2) megvalósítás= akarat*munka

  Ebben a fázisban szoktak előjönni azok a nehézségek, amelyek sokszor az eredetileg megoldott, vagy megoldottnak vélt problémánál is nagyobbnak tűnnek. Sokan ilyenkor adják fel, s keresik meg azokat a kifogásokat, amelyekkel a kudarcot maguk és mások előtt meg tudják magyarázni.

  A prototípus szintű megvalósítás és a széles körben való elterjedés között még óriási a távolság, amit szintén nagy hiba volna lebecsülni. A piac megnyerése és folyamatos ellátása kockázatos vállalkozás és sok munkát követel. Tehát:

(3) elterjesztés=vállalkozás* munka

  Talán a fenti elnagyolt levezetésből is jól látszik, hogy az innováció egy összetett, sok lépésből álló folyamat, amely lépések mindegyikének meghatározó szerepe van. Bármelyik hiányzik, vagy akár rosszul kivitelezett, az innováció sikere azonnal megkérdőjeleződik.

  A mai Magyarországon az innovációval kapcsolatos valóságot megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy valamennyi fent nevesített összetevő, tényező tekintetében igen rosszul állunk.

  Az innováció számára rendkívül fontos problémamegoldó képesség, rendszerszemléleten alapuló tudás egyre inkább hiányzik. A kreativitást is jobban szolgálná a gyakorlatorientáltabb, mélyebb szakmai ismereteket közvetítő képzés. Az élethosszig tartó tanulás területén meglévő nagy lemaradásunk pedig azt jelenti, hogy az aktív korosztályok még az esélyt sem adják meg a képzéssel megszerezhető képességeknek.

  A megvalósításnak szintén számos feltétele van, amelyek tekintetében sajnos szintén nincs okunk büszkeségre. Rendkívül nagy a távolság a hétköznapokban megtapasztalható óhajok és az erős akarattal elhatározott célok között. A megvalósítás objektív feltételei sem sokkal kedvezőbbek a válság következtében egyre inkább elszegényedő országunkban.

  A vállalkozói szellem a szocializmus időszakában nem tudott kifejlődni, így az idősebb korosztályoknál inkább beszélhetünk kényszervállalkozásokról, mint az innovatív gondolatok jegyében megszületett tervek valóra váltásáról. A fiatalok körében elvégzett vizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony a vállalkozói kedv.

  Végezetül pedig szót kell ejteni a munkáról, mint az innováció minden szakaszában jelen lévő tényezőről. Számos statisztikai tény igazolja, hogy idehaza a munka világában, az arra való felkészülésben, a hozzá való viszonyulásunkban sok neuralgikus pont van. Sem a családok, sem pedig a képzőhelyek nem igazán készítenek fel kellőképpen a munkára. A munkaképes korú lakosság foglalkoztatási szintjével az európai mezőnyben a sor végén kullogunk.

  Az utóbbi idők történései is azt igazolják, hogy a problémák maguktól nem fognak megoldódni. Valóban nagy szükség volna ma az innováció különböző területeken való érvényre jutására, természetesen nem elsősorban a szavak, hanem a tettek szintjén. Az országunkban mérhető életszínvonal és életminőség sajnos azokkal a tényekkel van szoros korrelációban, amit a felsorolt részterületek adatai is mutatnak. Ha valóban akarnánk, s nem csak óhajtanánk a jobb létet, akkor azért tenni is kellene valamit. 
Emlékeztetőül a feladat:

(tudás*kreativitás)+(akarat*munka)+(vállalkozás*munka)= Innováció

dr. Reith János 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.