Főoldal » Egyiptomi események hatása a tőkepiacokra

Egyiptomi események hatása a tőkepiacokra

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az egyiptomi belpolitikai helyzet bizonytalanságot okozott a befektetők szemében, azonban ez egyelőre a nagyobb tőkepiacok árfolyamaiban nem tükröződött. Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi események az adott régióra korlátozódnak, vagy amennyiben továbbterjed, mekkora hatást gyakorol a világ országainak gazdaságaira.

Egyiptom annak ellenére, hogy 80 millió lakossal rendelkezik, a világgazdaságnak marginális részét képviseli. Habár az ország makrogazdasági mutatói meggyőzőek (5-6%-os éves GDP növekedés, alacsony külső eladósodottság, stb.), az egy főre jutó GDP összege rendkívül alacsony, az élelmiszerárakat pedig állami támogatások révén tartják mesterségesen alacsonyan. Mindemellett a munkanélküliség az utóbbi években kezelhetetlen méreteket öltött, melynek következtében már tömegek élnek a létminimum alatt.
Ahogy Tunéziában, Egyiptomban is az élelmiszerek drágulása váltotta ki az első tüntetéseket – azonban az egyiptomi elégedetlenség országos méretűvé vált.
Egyiptom belpolitikai eseményei – az ország elenyésző világgazdasági súlyánál fogva – aligha befolyásolják jelentősen a világgazdaság alakulását, mivel nincsenek hatással sem a fejlett (USA, Európa), sem a jelentősebb fejlődő országok (Kína, India, Oroszország, Brazília) vállalatainak eredményeire.

Amennyiben az események átterjednek az észak-afrikai régióból a közel-keleti olajkitermelő országokra, az már komoly kockázatot jelenthet a világ tőkepiacai számára, mivel az várhatóan az olaj világpiaci árának jelentős emelkedésével járna együtt, – az pedig a jelenleg is napirenden lévő inflációs félelmeket fűtené tovább. Egy jelentős olajár-emelkedés ezáltal kedvezőtlenül érintené a vállalati eredményeket, míg az energiaszektort értelemszerűen pozitívan befolyásolná.

A másik jelentős kockázat az egyiptomi fennhatóság alatt álló Szuezi-csatorna esetleges lezárása, mely globális szinten komoly költségnövekedést okozna a vállalati szférának, mivel minden ázsiai és közel-keleti szállítmánynak 6000 km-rel nagyobb utat kéne megtennie Európa felé. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, mivel az események hatására várhatóan tartósan hanyatló turisztikai bevételek mellett a Szuezi-csatorna működtetéséből származó jelentős devizabevételekre is szüksége lesz az országnak a talpra álláshoz.

A harmadik kockázati tényező, ha a világ nagyhatalmai a régiós befolyásuk növelése érdekében politikai-diplomáciai konfliktusba keverednek egymással, melynek komoly következményei lehetnének a világkereskedelemre, mint például kereskedelmi szankciók a szembenálló országok áruforgalmára – azonban ennek az esélye jelenleg elhanyagolható.

Összegezve: Az Egyiptomban zajló események bár sajnálatosak és borzolják a politikai és befektetői kedélyeket, jó beszállási lehetőséget biztosíthatnak a globális részvénypiacra, mivel a jelenlegi események – még ha polgárháborús helyzetet is idéznek elő – valószínűleg az észak-afrikai régióra fognak korlátozódni.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.