Főoldal » Japánt ért katasztrófa és az Észak-Afrikai események hatásai

Japánt ért katasztrófa és az Észak-Afrikai események hatásai

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az utóbbi napok szomorú eseményei fényében nehéz a történtek gazdasági, pénzügyi következ-ményeit latolgatni, azonban a piacok nem tartanak egy pillanatnyi szünetet sem. A Japánt ért óriási földrengés-sorozat, a vele járó, pusztító cunami, illetve a fukushimai atomerőmű-ben történtek híre sérülékeny időszakban érte a világgazdaságot.
2011. első negyedévében az inflációs félelmek által vezérelt részvénypiaci korrekcióval egy idő-ben Észak-Afrikában és a Közel-Keleten felkelé-sek zajlottak, melyek elsősorban a növekvő élel-miszerárak okozta elégedetlenségre vezethetőek vissza. Mindeközben az európai országok adós-ságproblémái következtében több országot is leminősítettek a vezető hitelminősítő intézetek.
A Japánban történtek kapcsán a legkomolyabb aggodalomra a fukushimai atomerőmű bizonyta-lan helyzete, a radioaktív szennyezés fokozódása, és egy esetleges komolyabb katasztrófa lehető-sége ad okot. A három prefektúrát (megyét) érintő földrengés és a part menti vidékeken pusztító cunamik gazdaságra gyakorolt hatása az 1995-ös kobei földrengés tapasztalatai alapján relatív biz-tonsággal jól előre jelezhetőek: a negatív hatások rövid időn belül realizálódni fognak, melyet egy gyors újjáépítés által vezérelt fellendülés fog kö-vetni.
Egyes szektorok – mint például az iparvállalatok, illetve a biztosító pénzügyi vállalatok – papírjai az elmúlt 2 napon komoly esést produkáltak, azon-ban az időszakos termeléskiesés, és a szűkös áramellátás miatti esetleges termelés-korlátozás az érintett társaságok egész éves eredményét is negatívan befolyásolják. Fontos kiemelni azon-ban, hogy a földrengés és cunami által érintett területek Japán GDP-jének mindössze 6-7%-át adják, míg a jelenlegi helyzet alapján szakértők az ország GDP termelésére gyakorolt hatását nehe-zen tudják felbecsülni. A világgazdaság növeke-déséhez a Japán gazdaság az utóbbi időben csu-pán csekély mértékben járult hozzá. Azonban nem árt kiemelni, hogy londoni elemzőházak
becslései alapján a japán katasztrófa nyomán bekövetkező anyagi károk az éves japán GDP mintegy 2,5%-ára tehetők, mellyel minden idők egyik legsúlyosabb katasztrófájává lépne elő.
Az események áttételes nemzetközi hatása sem elhanyagolható, hiszen a japán termelővállalatok nemzetközi beszállítói, illetve a japán beszállítók-kal együttműködő, nehezen pótolható chipeket, fejlett elektronikai cikkeket alkalmazó gyárak ter-melése rövid időre szintén szünetelni kénytelen. Ezeket a káros következményeket azonban a világ jelentősebb tőzsdéi úgy tűnik egyből beáraz-ták, a tragédiát követő harmadik napon Ázsiában már korrekciót láthattunk.
A Japánban történtek bár tragikusak, azonban idővel normalizálódni fog a helyzet, megkezdődik az újjáépítés – mely az ország gazdaságára és termelékenységére pozitív hatást fog gyakorolni – és egyszeri, példa nélküli tragédiaként vonul be a történelembe.
A legrosszabb forgatókönyvet figyelembe véve nehéz bármit is előre jelezni, hiszen fejlett gazda-sági térségben bekövetkezett nukleáris katasztró-fára még nem volt példa a történelemben, de az bizonyos, hogy a gazdaságra és a társadalomra nézve beláthatatlan következményekkel járna.

Észak-Afrika és Közel-Kelet
A geopolitikai események tekintetében szintén aggasztó az észak-afrikai országokban és a már közel-keleten is tapasztalható elégedetlenség. A bizonytalanság közel-keletre terjedése, az olaj árának folyamatos emelkedése tovább fűti az inflációs félelmeket, mely veszélybe sodorhatja a jelenleg még törékeny globális növekedést. Amennyiben a politikai események hatására az olaj ára meghaladná a hordónkénti 140 dollárt, az jelentősen veszélyeztetné a világ gazdaságának növekedését. Az olajár alakulására kedvezőtlen hatással vannak az elmúlt héten Bahreinben egy-re súlyosabbá váló összecsapások a tüntetők és a rendfenntartó erők között.

Mit tegyünk, ha ázsiai részvény-kitettségünk van?
Az ázsiai térséget – Kínával és Indiával együtt – a japán katasztrófa kapcsán, a fenyegető infláció és nyersolaj függősége miatt továbbra is alulsú-lyozásra javasoljuk és ezzel a térséggel szemben a nyersanyag termelő, elsősorban olaj kitermelő régiókat javasoljuk felülsúlyozásra: Oroszorszá-got, a Kelet- Európai térséget (Oroszországnak a régióban betöltött nagy súlya miatt) és Dél-Amerikát.
Az egyetlen szektor, melyet eladásra javasolunk, az a luxus és presztízs márkáké. Az ezen ágazat-ra fókuszáló alapok véleményünk szerint a jövő-ben nem néznek fényes jövő elé, hiszen ennek a szegmensnek Japán volt az egyik legnagyobb felvevő piaca, de a japán kereslet most tartósan visszaeshet.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.