Főoldal » Kontraszelekció és a használt autók

Kontraszelekció és a használt autók

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A gazdaság egyes területein illetve bizonyos piacokon (pl. munkaerőpiac, tartós fogyasztási javak piaca) a vevők nem ismerhetik pontosan az áru minőségét. Lehetnek feltevéseik a termék minőségére vonatkozóan, de nem tudhatják biztosan, hogy az általuk vásárolt termék milyen minőségű. Egyfajta információs aszimmetria jelentkezik, mégpedig rejtett információ, azaz kontraszelekció formájában.

 

 

 

Vegyük példának George Akerlof tragacspiacát, egy aszimmetrikus információs modellt, amely a kontraszelekció leírására jött létre 1970-ben. Akerlof tragacspiaca egy használtautó piac, ahol jó minőségű és rossz minőségű autók egyaránt vannak, de csak az eladók ismerik az általuk eladásra kínált autók minőségét, a vevők nem. A vevők így gondolhatják például azt, hogy az autók fele-fele arányban jók, illetve rosszak.

Ebben az esetben az autók használati értéke számukra éppen a jó és a rossz minőségű használtautók értékének az átlaga lesz, így tehát az az ár, amit maximálisan hajlandóak kifizetni egy autóért, azaz a rezervációs áruk, éppen egyenlő lesz a jó illetve a rossz minőségű autókra vonatkozó rezervációs áraik átlagával. Vagyis tegyük fel, hogy maximum 200 000 Ft-ot fizetnének egy rossz minőségű autóért és maximum 600 000 Ft-ot egy jó autóért. Így tehát a rezervációs áruk 400 000 Ft lesz.  A jó minőségű autók eladói viszont minimum 500 000 Ft-ot akarnak kapni a kocsijukért, így inkább nem adják el az autót, kivonulnak a piacról. Vagyis a rossz minőségű használt autókból többet adnak el, mint jó minőségűekből, mivel a rossz autók eladói 100 000 Ft-ért már odaadják a négykerekűt. A vevők így kénytelenek lesznek korrigálni azt a feltételezésüket, hogy az eladásra kínált autók fele-fele arányban jók és rosszak, hiszen valójában a rossz autók vannak többségben.

Emiatt a piacon lévő autók a vevők előzetes vélekedése alapján sokkal inkább rossz minőségűek, mintsem jók, így az eladott mennyiség mindkét minőség esetén csökkenni fog, de a jó autók részaránya valószínűsíthetően tovább csökken. 

Az ismeretlen minőségű autók iránti kereslet mindaddig tovább csökken, amíg a jó autók feltételezett részaránya a valós paci részarányukkal meg nem egyezik. Az is előfordulhat, hogy az ismeretlen minőségű autók iránti kereslet annyira visszaesik, hogy a jó autók teljesen kiszorulnak a piacról, a vevők félelme a rossz minőségű autóktól annyira leszorítja az árakat, hogy egyáltalán nem éri meg jó autót eladni. Tehát a rossz minőségű autók kiszorítják a piacról a jó minőségű autókat, ezért lehet az a jelenség, hogy a használtautó piacon többnyire csak tragacsokkal lehet találkozni. Lényegében erről szól a kontraszelekció, az egyik fél magáninformációval, azaz olyan ismeretekkel rendelkezik, amelyet a másik fél nem ismerhet.

Felmerülhet a kérdés, hogy a jó autók eladói miért nem hozzák a vevők tudtára, hogy jó minőségű autót kínálnak? Ez azonban nem ilyen egyszerű, mert nyilvánvalóan a rossz minőségű autók eladói is jónak tüntetik fel az árut, így tehát a vevőknek nem ajánlatos megbízni az eladók által a minőségre vonatkozóan mondottakban. Senki sem, vagy csak nagyon kevesek vallják be nyíltan, hogy rossz minőségű autót árulnak, tudva, hogy sokkal magasabb áron is eladhatják, ha jó minőségűnek állítják be.

A modell szerint a kontraszelekció megoldása az lehet, ha a vevők által maximálisan kifizetni hajlandó ár nagyobb annál az árnál, amelyet a jó minőségű autók eladói minimálisan kérnek a portékájukért. Ebben az esetben a jó minőségű kocsikat is el fogják adni, bár a vevők egyik fele rosszul jár, mert rossz minőségű kocsit vesz, de a másik fele jól jár, mivel jó autót kap a pénzéért. Továbbá a jó minőségű autók sem szorulnak ki a piacról, ami a társadalom számára is előnyös, mivel nem csak rossz minőségű használt autókhoz lehet hozzájutni.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.