Főoldal » Közgazdász volt-e Paul a polip? – Az EB a GDP keresztmetszetében

Közgazdász volt-e Paul a polip? – Az EB a GDP keresztmetszetében

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Elkezdődött a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság, egy hónapon keresztül erről szól majd minden, hogy aztán egy kis pihenő után átadja a stafétát az olimpiának. De egyelőre maradjunk az EB-nél. Hálás téma ez a sajtó és a média számára is, rengeteg aspektusból lehet foglalkozni a nagy eseménnyel. Nem hiányozhat ezek közül a gazdaság sem, ezért úgy gondoltam, hogy egy érdekes megvilágításból közelítem meg a gazdaság és a foci-EB közötti kapcsolatot.

Eget rengető szakmai megállapításokra, a spanyol viasz feltalálására nem kell számítani, inkább érdekességként szolgálnak majd az eredmények. Mégpedig annak az eredménye, hogy az EB-n résztvevő országok gazdasági teljesítménye mennyire tükröződik a kontinenstornán mutatott szereplésükben. Mivel a gazdasági teljesítményt meglehetősen sok módon lehet vizsgálni, ezért kiválasztottam egyet, a GDP-t, azaz az országok bruttó hazai termékének dollárban kifejezett nagyságát. Ahogy mondtam, nem számíthatunk komoly elemzésre, ez már a hipotézisből is látszik, mely szerint minél nagyobb az adott ország GDP-je, annál esélyesebb a győzelemre illetve a végső sikerre. Arra vagyok kíváncsi, hogy a csoportmérkőzések eredményei, a továbbjutók listája és a kieséses szakasz eredményei összefüggésben vannak-e a résztvevő országok gazdasági erejével. Nem lehet és nem is kell komolyan venni, de érdekességnek megteszi, nem sokkal unalmasabb, mint a huszadik fajta állat, amellyel próbálják megjósoltatni a meccsek eredményét, szegény megboldogult Paul polip után szabadon.

Először nézzük a résztvevő országokat és a 2011-es évre vonatkozó GDP-adataikat (milliárd dollárban kifejezve, az www.imf.org alapján):

Németország

3 577,031

Franciaország

2 776,324

Anglia

2 417,570

Olaszország

2 198,730

Oroszország

1 850,401

Spanyolország

1 493,513

Hollandia

840,433

Svédország

538,237

Lengyelország

513,821

Dánia

333,238

Görögország

303,065

Portugália

238,880

Írország

217,669

Csehország

215,265

Ukrajna

164,960

Horvátország

63,842

 

Most már láthatjuk a GDP-szerint felvázolt erőviszonyokat, ahol az élmezőny nagyjából tükrözi a labdarúgásbeli erőviszonyokat is, csak a sorrend nem stimmel. Az viszont látható, hogy ha csak a GDP-t nézzük, akkor hazánk is beférhetett volna a 16 csapat közé, a 140,303 milliárd dolláros értékkel Horvátországot előznénk meg. A következő nagy tornán talán már a sportteljesítmény alapján is lesz helyünk a résztvevők között, de ez más téma.

Nézzük csoportokra bontva az országokat:

A csoport:

Oroszország

1 850,401

Lengyelország

513,821

Görögország

303,065

Csehország

215,265

 

B csoport:

Németország

3 577,031

Hollandia

840,433

Dánia

333,238

Portugália

238,880

 

C csoport:

Olaszország

2 198,730

Spanyolország

1 493,513

Írország

217,669

Horvátország

63,842

 

D csoport:

Franciaország

2 776,324

Anglia

2 417,570

Svédország

538,237

Ukrajna

164,960

 

Ha megnézzük a csoportokat, akkor az előzetes esélyek alapján a GDP-adatok által felállított erőviszonyok egész jól tükrözik a csapatok erejét, kivétel talán a C csoport, de mivel ott még nem játszottak mérkőzéseket, ezért nem tudjuk megítélni az állítás valóságtartalmát. Az írás pillanatában egyedül az A csoportban játszották le az első forduló összecsapásait, melyek eredményei összhangban vannak a gazdasági adatokkal. Lengyelország és Görögország között a GDP alapján sincs nagy különbség, a pályán pedig még ennyi sem volt, igazságosan megosztoztak a felek a pontokon (1:1). Ezzel szemben Oroszország érvényesítette a GDP-ben megmutatkozó fölényét és legázolta Csehországot (4:1), vagyis egyelőre felfedezhetünk némi összefüggést a gazdasági és a sporteredmények között.

Azonban eddig még csak kettő mérkőzésen vagyunk túl, úgyhogy korai értékelni. Éppen ezért ezen bevezető bejegyzés után több részletben fogom megvizsgálni, hogy mutatkozik-e összefüggés a vizsgált tényezők alapján. Legközelebb a csoportmérkőzések első fordulója után vetem össze az eredményeket, majd ugyanígy a második és a harmadik forduló után is. A harmadik forduló után ismertté válik a legjobb nyolc mezőnye, ekkor már tudni fogjuk, hogy ez mennyire felel meg a GDP-listának. Ezután pedig a kieséses szakasz befejeztével újra megvizsgálom, hogy azok jutottak-e el az elődöntőbe, illetve a fináléba, akik a gazdasági adataik alapján erre predesztinálva voltak.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.