Főoldal » Lépjük át a határokat – építsünk az intézményi erősségekre, ugyanakkor fogadjuk be a külvilágot

Lépjük át a határokat – építsünk az intézményi erősségekre, ugyanakkor fogadjuk be a külvilágot

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mit tanulhatnak a magyar felsőoktatási intézmények a Crossroads of Global Entrepreneurship Education konferenciából?

A Global Entrepreneurship Week washingtoni irodájának munkatársaként részt vettem az idei „Global Consortium of Entrepreneurship Centers” (GCEC) konferencián, ahol túlnyomórészt vállalkozói ismereteket oktató professzorokkal, egyetemi intézetvezetőkkel és a terület prominens szereplőivel találkoztam. A tapasztalt amerikai közönség szemszögével ellentétben az én hozzáállásomat teljesen más hatások formálják: jelenleg is egyetemi hallgató vagyok gazdálkodástudományi területen (CEMS Masters in International Management), aktívan részt veszek a magyar vállalkozói környezet alakításában egy nemrég létrehozott egyetemközi, diákok által vezetett egyesületen, a Kairos Society Magyarországon keresztül. Tagja vagyok Fiatal Vállalkozók Szövetségének és örömmel látogatom a European Entrepreneurship Foundation rendezvényeit, ezeknek a szervezeteknek közös célja a fiatalok vállalkozásra ösztönzése és sikeres cégek útnak indítása az ötlettől a megvalósítás felé. Jelen cikk megírása mellett azért döntöttem, mert szeretnék útmutatást adni mindazoknak, akik szeretnék a vállalkozói ismereteket oktató programjukat közelebb hozni a világ élvonalához, szívesen tanulnak a globális sikertörténetekből.

Kezdetnek fontos leszögezni, hogy a történelem során mi magyarok újra és újra bebizonyítjuk: a megfelelő eszközök birtokában és egy támogató környezet hatására az innováció élvonalába tudunk kerülni. Ezért professzoraimmal, diáktársaimmal és barátaimmal azon dolgozunk országszerte, hogy ez a hírnév ne kopjon meg. A korszakalkotó tanulmányok piacra vezetésében kulcsszerepet játszanak a vállalkozók, ezért nagy szükség van egy olyan irányú kultúraváltásra, ahol a „vállalkozó” szó nem az adóelkerüléshez és a tisztességtelen, kizsákmányoló üzleti magatartáshoz társul. Ha az oktatási rendszer felkészít minket, diákokat az üzleti világban történő boldogulásra, számos tudományterületen okozhatunk meglepetéseket találmányainkkal szerte a világon.

A konferencia mely tanulságait ajánlom tehát a magyar egyetemek figyelmébe? A látottak alapján úgy gondolom, hogy Amerika legsikeresebb intézményei figyelnek a globális trendekre, célközönségükre szabott programokat kínálnak, amelyet a rendelkezésükre álló erőforrásokkal reálisan meg is valósítanak. A hallgatók nyíltan, érdeklődve kezdik meg tanulmányaikat, ezért az egyetemek legfontosabb feladata, hogy tudassák velük – míg az üzleti tantárgyak elsöprő többsége a munkavállalói létre készíti fel őket, addig a vállalkozói ismeretek tantárgy a munkahelyek megteremtésére maguk és mások számára. A hallgatók megnyerése kulcsfontosságú. A következő öt pont segíthet a figyelem és az érdeklődés fenntartásában, valamint hozzásegítheti a jövő magyar vállalkozóit ahhoz, hogy amerikai társaikhoz hasonlóan gyakorlatias oktatásban részesülhessenek:


Az új trendeket figyelembe vevő, modernizált tanterv

Az internet gyakorlatilag ingyen elérhetővé vált, így napjainkban az intézmények már nem csak egymással versengenek a hallgatókért, hanem a témában elérhető összes online forrással. Ha az érdeklődők azt tapasztalják, hogy az általuk fontosnak ítélt témában a weben jobb képzést kaphatnak vagy találhatnak olyan helyi csoportot, Startup Weekend-et ami jobban szolgálja céljaikat akkor nem az intézményesített oktatási formát fogják választani. A sokszor túlbürokratizált egyetemi környezet gátat szab a tananyag gyors változtatásának, ám nem szabadna hátráltatni az újdonságok beépítését. Ki állná útját egy, az egyetem területén szervezett ötletbörzének, ahol a diákok megvitathatnák vállalkozási elképzeléseiket? Miért ne lehetne a Googletől vendégelőadót hívni, aki bemutathatná az induló vállalkozásoknak fontos Google Adwords vagy Google Analytics gyakorlati használatát? A coworking irodák és inkubátorházak ideális, tantermen kívüli helyszínt biztosíthatnak, a diákok itt testközelben ismerkedhetnek meg induló vállalkozások sokaságával.

A stratégiai irányváltások tanítása az üzleti tervezés mellett

A tervezés centrikus képzések erős elméleti alapot adnak, de a gyakorlat sokszor mást mutat. Fiatal vállalkozók előszeretettel dolgoznak a vállalkozáson, mielőtt a vállalkozásban, az alaptevékenységgel foglalkoznának. Ez hiba lehet a jelenlegi üzleti környezetben, ahol a „lean startup” mozgalom kiteljesedni látszik. Sok sikeres cég előbb kezdi meg tevékenységét mielőtt névjegyeket nyomtatnának vagy véglegesítenék a céglogót, a Ben and Jerry’s fagylaltgyár alapítói első üzleti tervüket egy barátjuk pizzériájától kapták meg, amiben a „pizza” szó összes előfordulását lecserélték „fagylalt”-ra, mégis sikerült milliárdos céggé fejlődniük. A jó üzleti érzék és egy működő modell fontosabb a dokumentációnál. A startup cégek gyakran teljesen más területen találják meg igazi piacukat, mint azt eredetileg gondolták és utólag olvasva az üzleti tervüket azok a tündérmesékkel azonos komolyságúak. Az angol ‘pivot’ szó melyet magyarra stratégiai irányváltásként fordíthatunk, nincs megfelelően elismerve a magyar vállalkozási ismeretek oktatásban, pedig Amerikában a professzorok egyik fő üzenete az, hogy legyünk résen, maradjunk rugalmasak az üzletmenet elindítása után és vegyük észre az irányváltások során realizálható előnyöket.

Együttműködés az érdeklődőkkel és a segíteni szándékozókkal – legyenek azok lelkes diákok vagy eredményes vállalkozók

Az Egyesült Államokban a sikeres oktatási programok tanácsadó testületében és tanári karában is megtalálhatóak a vállalkozók. A Georgetown Universityn pár vállalkozó szellemű diák létrehozta magának és diáktársainak a vállalkozói ismereteket oktató tantárgyat, ami akkor még nem szerepelt az egyetem kínálatában. Előadóik egytől egyig gyakorló vállalkozók voltak és a magas szakmai színvonalnak köszönhetően a program mára országos szintű franchise hálózattá nőtte ki magát. A kiemelkedő programok az akadémiai oldal, az aktív vállalkozók és a támogató ágazatok (kockázati tőke, tanácsadás) és visszatérő diákok kooperációjából születnek. A szervezeti tudás és a valóságból hozott naprakész esettanulmányok nem csak a leendő diákok képzeletét ragadják meg, hanem nagyon is megfogható versenyelőnyt adnak az egyetem képzésének. A különböző élethelyzetekből és tapasztalatokkal érkező szereplők demonstrálják a hallgatók számára azt a fontos tanulságot, hogy egy jó csapatban a tagok kiegészítik egymás szakértelmét, ellensúlyozzák a gyengeségeket.

A diákok segítése az elindulásban, a vállalkozás gyakorlati oldalának illusztrálása

Az igazi vállalkozók sokszor beismerik, hogy első ötleteik zsákutcának bizonyultak, de a kezdeti kudarcok nélkül nem tudták volna sikerre vinni a következő cégüket. A magyar oktatóknak is be kell építeniük a több iteráción át vezető tanulást programjaikba, követve ezzel amerikai kollégáik példáját. A Hankamer School of Business Baylor Business vállalkozói ismeretek kurzusában, a diákoknak a program kezdetét követő száz napon belül kereskedelmi forgalomban kaphatóvá kell tenniük terméküket, vagy el kell indítani szolgáltatásukat, a félév végén pedig nyereséget kell kimutatniuk. Szeptemberben a szigorú kiválasztási folyamaton végigjutott diákok háromfős csapatokat alkotnak, akik 5000-5000 dollár kezdőtőkét kapnak az első napon az üzletük beindítására. Az üzenet világos: döntsön a piac a termék életképességéről és ne csak egy sokszor félrevezető, feltételezésekkel teli Excel munkafüzet legyen a félév kimenetele. Szem előtt tartva az oktatás finanszírozásának különbözőségét Magyarországon és az Egyesült Államokban, érthető, hogy a magyar egyetemek nehezen tudnák diákjaik szárnypróbálgatásait anyagilag támogatni. A helyi környezeti sajátosságokkal számoló megközelítések azért életképesek lehetnek.

A lediplomázott hallgatók adományai segíthetnek a programfinanszírozásban

A pénzügyi nehézségek leküzdésére érdemes az alumni csoportok segítségéhez folyamodni. Hatalmas kiaknázatlan potenciál van egy egyetem volt hallgatóinak megkeresésében, de ahhoz hogy ebből gyakorlat váljon, kulturális váltásnak kell történnie. Lehet, hogy ez is helyi sajátosság, de jelenleg nem olyan erősek a szálak a magyar diplomások és alma matereik közt. Minden eszköz a professzorok kezében van, hiszen ők hosszú órákat töltenek a diákjaikkal hetente, így hathatnak a következő generációk adakozási szokásaira. A vállalkozói ismereteket oktató intézetek vagy központok sokszor keresnek meg sikeres volt hallgatókat esettanulmányokhoz vagy vendégelőadói meghívások miatt, ezentúl érdemes lenne „angyal befektetésekre” is felkérni őket a jelenlegi képzésekben részt vevők érdekében.


Huszonöt évvel ezelőtt még egészen más típusú problémák előtt állt a hazai felsőoktatási rendszer, a hatalmas kihívások leküzdésében nagyszerű munkát végeztek a magyar oktatók. Most új feladat előtt állunk és ez nem más, mint a világszintű mintaprogramok tudásanyagának befogadása és lokalizálása. Ennek véghezvitelében nagy segítséget nyújthat, ha megismerjük őket és ezáltal igyekszünk elkerülni azokat a hibákat, amiket esetleg mások már elkövettek bevezetésük során. Nincs egyetlen helyes út, nincs tökéletes program, ezért az oktatás sikerességében érdekeltek közös felelőssége a képzések helyi igényekhez igazítása és fenntartható finanszírozási modellek kialakítása. Amikor Jeffrey Cornwall professzor mosolyogva mesélt budapesti útjáról ahol magyarul is megjelent könyvét mutatta be, vagy amikor az Ohio University oktatói elmondták, hogy a magyar származású Charles Simonyi jön előadni hozzájuk egy hónap múlva, örömmel nyugtáztam, hogy még ha sokat is kell dolgoznunk a világszintű vállalkozói ismeretek oktatásért Magyarországon, nem kell mindent elölről kezdenünk.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.