Főoldal » Motiváció 3.0, avagy a XXI. századi motiválás pszichológiája

Motiváció 3.0, avagy a XXI. századi motiválás pszichológiája

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Nem feltétlen van a Motiváció 3.0-nak bármi köze is   fenntarthatósághoz, vagy a „zöld” (esetleg „kék”?) gondolkodásmódhoz, mégis úgy érzem kötelező elolvasni minden olyan embernek, fiatalnak, aki felelősséggel van a jövő iránt. Megkockáztatom, talán érdemesebb lenne ilyen témájú könyveket kötelező olvasmánnyá tenni a középiskolákban, a sokszor idejét múlt szépirodalmi könyvek helyett…
 

De mi is az a motiváció 3.0? Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük, ismerni kell a korábbi „verziókat” is. Daniel szerint a motiváció 1.0 az ember fiziológiai alapszükségleteit jelenti. Mióta ember az ember példának okáért, ismeri az éhség érzését, ezért vadászott, gyűjtögetett. Aztán fajfenntartó ösztöneinek köszönhetően folyamatosan azon volt, hogy kielégítse nemi vágyait, továbbörökítse génjeit. Ezek nagyon erős motivációk és valljuk be, ha itt állna meg szükségleteink szintje, nem sokban különböznénk a majmoktól. 

Ahogy egyre komplexebbé, fejlettebbé vált az emberi civilizáció (többen lettünk, olyan dolgokat kezdtünk el csinálni, amiket azelőtt soha senki, piramisokat építettünk, óriási kereskedelmi rendszereket hoztunk létre, új területeket hódítottunk meg, háborúztunk egymással), szükségszerűvé vált a motiváció egy új szintjének a kialakulása. Ezt Daniel a jutalmazás és büntetés rendszerének nevezte el, avagy a motiváció 2.0-nak, mely a mai napig a menedzsment uralkodó szemlélete és nagyban befolyásolja életünket. Ez a struktúra tulajdonképpen annyit tesz társadalmunkban, hogy a hosszú évek alatt létrejött viselkedéseink alapján kialakított szabályrendszer szerint az emberek cselekedeteit jó és rossz kategóriákba sorolja, s attól függően, hogy éppen mit tesz az adott egyén jutalmat, olykor büntetést kap. Ez a fajta motiváció több száz éve létezik és azon kívül, hogy megpróbálja kielégíteni az alapvető emberi szükségleteink (motiváció 1.0) által támasztott igényeket, már egy magasabb szintű motivációs rendnek is próbál megfelelni. Biztosan mindenki érzi, mit is jelent ez a jutalmazás-büntetés rendszere, hiszen ki ne tapasztalta volna már így vagy úgy. Például volt egy feladat, amelyet ha jól megcsináltunk, akkor kaptunk érte valamilyen – a feladat nehézségétől függően – ajándékot, jutalmat. Ez motivált minket arra, hogy helyesen megoldjuk az adott problémát. Aztán biztosan volt már rá precedens, hogy valamit nem úgy csináltunk, ahogy azt kellett volna, ekkor valamilyen formában (óvodában sarokba állás, munkahelyen pénzlevonás, iskolában rossz jegy, stb.) büntetés volt a „jutalmunk”. Ezen és hasonló példák olvasása közben megdöbbentett, hogy egy ilyen egyszerű rendszer mentén éljük le életünk nagy részét…
 

Aztán a XX. század közepén szociológusok, pszichológusok és más tudósok (köztük  a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály is, a pozitív pszichológia egyik atyja) észrevették, hogy valami nagyon nem jól működik világunkban, valamit nagyon elrontottunk. Csíkszentmihályit a II. világháború személyes élményei döbbentették rá erre a felismerésre. Miért van az, hogy emberek ölik egymást, olyanokat, akiket egyáltalán nem is ismernek és semmi rosszat nem ártottak nekik. Nem volt még 10 éves, amikor ezen elgondolkodott. Életét innentől kezdve a következő kérdésnek szentelte: Hol, mit rontottuk el és mi lenne a helyes út az igazi boldogsághoz? Rájött, hogy az emberek akkor igazán boldogok, ha olyan dolgot csinálnak, amit szeretnek, amibe bele tudnak feledkezni, amikor megáll az idő és eggyé válnak az adott tevékenységgel (például a színész, amikor a színpadon játszik, vagy egy festő, amikor alkot valami újat). Ezt nevezte el Flow-nak, magyarul Áramlatnak. Daniel megismerve Csíkszentmihályi és több más kiváló tudós e témával kapcsolatos gondolatait, felhasználva azt, a könyvben bevezeti a motiváció – modern világunkban a vállalatok és politikusok által kevéssé ismert, eddig teljesen figyelmen kívül hagyott – új, magasabb szintjét, elnevezve azt az ember belső motivációjának, avagy motiváció 3.0-nak. Ezzel nem azt mondja, hogy az előtte lévő motiváció 2.0 szint már nem is létezik, hiszen vannak olyan monoton munkák (csomagolás, árufeltöltés, stb.), melyekben nagyon nehezen tudja bárki is belső vágyait kielégíteni, a kreativitás hiánya és sokszor a munka kötöttsége miatt. Itt továbbra is jó megoldásnak tartja a jutalmazás-büntetés módszerét a motiváláshoz. Daniel szerint a motiváció 3.0 három, nagyon fontos alkotóelem nélkül mit sem ér, ezek egyértelműen az egyénhez köthetők mégpedig: ÖNÁLLÓSÁG, CÉLTUDATOSSÁG, SZAKMAI IGÉNYESSÉG. Ha ezek egyike is hiányzik az egyénnél, csökken a belső motiváció kialakulásának esélye. A könyvben erről a három dologról részletes leírás található, példákkal fűszerezve.
 

Megfogott Daniel egyik kijelentése a könyvben. Azt írja, addig nagyon nehezen lehet belső motiváció kialakulásáról beszélni, míg a munkáért járó ellenérték és az elvárt ellenérték nincs összhangban az adott egyénnél. Ha valaki nem kap elég pénzt (vagy másféle juttatást) munkája elvégzéséért cserébe – nem tudja ellátni saját magát, esetleg családját – azt nagyon nehéz a motiváció magasabb szintjére emelni, nehezen tudja átélni az alkotás bensőséges pillanatát vagy egyszerűen csak élvezni azt, ami a feladata. A kérdés számomra a mai fogyasztói társadalmat ismerve, hogy mi az az anyagi szint, ami elfogadható a legtöbb ember számára. Kétlem, hogy a többség ki lenne békülve LED tévé és autó nélküli élettel…
 

Rögtön a pénz említését követően felhívja a figyelmet, hogy azok számára, akik sokszor, rendszeresen átélik a flow élményt nem a pénz a mindenük. Hiszen ki ne elégedne meg kevesebbel, ha cserébe olyan dolgot csinál, amelyet a világon semmiért sem cserélne el mással.
 

A könyv azért volt nagy hatással Rám, mert utat mutathat egy új világ kialakulása felé, utat mutathat a vállalatoknak is, hogyan motiválhatják egy teljesen új módszerrel dolgozóikat, ahol nem a pénz, hanem az emberek egyéni vágyai állnak központban. Perspektívát adhat a kiutat kereső fiatalok számára, hogyan motiválhatják magukat egy olyan világban, ahol a pénz uralkodik és a hagyományos menedzsment szemlélet nem hagyja kiteljesedni, elnyomja az embereket. Nem utolsó sorban pedig teljesen összhangban van a kulturális kreatívoknak nevezett társadalmi réteg gondolatiságával – melynek egyre több és több tagja van a világban – akik szélesedő köre reményt adhat egy új világ kialakulására.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.