Főoldal » Napjaink leghíresebb közgazdászai – Soros György

Napjaink leghíresebb közgazdászai – Soros György

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A napjaink neves közgazdászait bemutató sorozat következő főszereplője nem feltétlenül csak a közgazdasági munkájáról ismert, sokkal inkább a tőzsdei, befektetési tevékenységéről. Elsősorban tőzsdei spekulánsként, befektetési szakértőként ismert a köztudatban, na és persze úgy, mint a világ egyik leggazdagabb embere.

Soros György 1930-ban született Budapesten, Schwartz György néven, melyet a család az antiszemitizmus akkori térhódítása miatt volt kénytelen megváltoztatni. A holokausztot egy minisztériumi tisztviselőnek köszönhetően élte túl, aki Budapesten rejtegette őt. 1947-ben költözött az Egyesült Királyságba, ahol 1952-ben diplomázott le a London School of Economics-on, majd 1956-ban az Egyesült Államokban telepedett le.

Az USA-ban először egy évtizedig egy tőzsdei cégnél dolgozott értékpapír-elemzőként és alkuszként, majd 1969-ben, miután rájött, hogy sokkal inkább fekszik neki a befektetések világa, mint a cégvezetés, megalapította saját befektetési társaságát, a Quantum Befektetési Alapot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit egy évvel később Magyarországra is kiterjesztett.

1994-ben indította el a Global Power Investments nevű cégét, melynek keretein belül több nagy európai országban is nagy visszhangot kavaró spekulációs ügyleteket vitt véghez. Igazából ekkor ismerte meg a nevét a világ, mint komoly spekulánst. Pontosabban 1992. szeptember 6-án, az azóta csak fekete szerdaként emlegetett napon lett egy csapásra híres, amikor is több mint 10 milliárd dollár értékben shortolta az angol fontot. Túlértékeltnek tartotta az angol fizetőeszközt, ezért annak gyengülésére spekulált, amit olyan sikeresen vitt véghez, hogy még az angol jegybankot is megadásra kényszerítette. Mivel a jegybank tartalékai elfogytak, kénytelenek voltak leértékelni a devizájukat és be kellett látniuk, hogy több hibás döntést is hoztak, amikor úgy gondolták, hogy erősebbek lehetnek, mint a globális pénzpiac szereplői. Soros György csak ezen az egy ügyleten 1 milliárd dollárt keresett, látható tehát, hogy nem aprópénzzel gurigázik…

Spekulációs tevékenysége érthetően számos konfliktust is kiváltott, ezek közül az egyik közelmúltbeli és minket is érintő ügy 2008-ban, a válság kezdetekor robbant ki, amikor is az OTP részvény árfolyama egyetlen nap alatt 22%-ot zuhant, annak is köszönhetően, hogy a kereskedési nap végén érkezett egy szokatlanul magas eladási megbízás. Sorost azzal vádolták meg, hogy ő állt a megbízás mögött, azonban tagadta mindezt és sajnálatát fejezte ki az események miatt. Ide kapcsolódik egy idézet tőle, mely szerint: ” Úgy mozgatni a piacokat, hogy profitáljak belőle, ez nem menne. Talán a befektetők úgy vennének, mint én – de mi van ha eladok? Ez mind nem olyan egyszerű. Tudatában vagyok a körülöttem kialakult mítosznak. Valójában az összeesküvés-elmélet terméke, ami abból indul ki, ha valami történik, akkor azt valaki előidézte.” 

Az elsők között ismerte fel az amerikai jelzáloghitel-válságot, melyet nem restellt az 1929-33-as nagy gazdasági világválsághoz hasonlítani. Ahogy fogalmazott: “Van egy alapvető félreértés a pénzpiacok jellegét illetőleg. A közfelfogás szerint a piacok mindig az egyensúly felé tartanak. De a pénzpiacokon a várható áralakulások megsejtése a fontos, itt nincs egyensúly. A legtöbb üzletet bizonyos értelemben a rend és a káosz határán kötik. Ezért kell tennünk valamit, hogy megakadályozzuk a piacok kisiklását.” Azért elég szépen szokott keresni a rend és a káosz határán kötött üzleteken.

Az általa megalkotott elmélet, az ún. Soros-féle elmélet azt mondja ki, hogy a pénzpiacokon az árak nem tartanak szükségképpen az egyensúly irányába. Az árak nem csak egyszerűen reagálnak a kereslet-kínálat kihívásaira, hanem befolyásolják is ezeket. Minden fellendülést és hanyatlást egy alapvető változás előz meg, mint például az internet elterjedése. Eleinte az új trend félreértelmezése tapasztalható az árak terén, azaz áremelkedés kezdődik. Idővel azonban felismerik a téves értelmezést, a piaci ártrend pedig azon nyomban megfordul, azaz esés kezdődik. A hitelfedezetek szintén zuhannak, a fedezetek tulajdonosainak pedig nyomott áron kell túladniuk rajtuk, hogy ezáltal még valamennyi pénzhez jussanak, az ilyen eladások pedig átlendítik a piacot a másik irányba. A zuhanás általában rövidebb és gyorsabb, mint az azt megelőző fellendülés. Ez a folyamat ellentmond annak a hagyományos szemléletmódnak, mely szerint a piacok az egyensúly felé tartanak, és csak véletlenül következhet be az egyensúlytól történő eltérés.

Végezetül álljon itt egy igencsak beszédes számadat. Azok a befektetők, akik 1969-től 1997-ig Soros György befektetési alapjában tartották a pénzüket, minden, kezdetben befektetett 100 ezer dolláron 353 millió dollárt kerestek. Valamit azért tud az úriember. Azonban nemrégiben bejelentette visszavonulását, vagyis a Quantum Fund befektetési alap megszüntetését, mivel az utóbbi években már nem értek el megfelelő eredményeket, ezért a jövőben már csak a saját vagyonának növelésére koncentrál és nem foglalkozik tovább befektetések kezelésével. Tanácsaival azonban továbbra is ellátja a gazdasági szereplőket, befektetőket, tehát érdemes odafigyelni arra, amit mond, mert sokat érhetnek a meglátásai.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.