Főoldal » Tobin-adóval a spekulációk ellen

Tobin-adóval a spekulációk ellen

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az európai adósságválság erősödése nyomán ismét előtérbe került James Tobin, Nobel-díjas közgazdász 1972-ben napvilágot látott javaslata, mely Tobin-adó néven vált ismertté. 

Szigorúan szakmai nyelven megfogalmazva ez egy olyan globális adó, amely a határokon átívelő spekulációs pénzmozgások visszaszorítását célozza meg. Egyszerűbben viszont arról van szó, hogy egységes, alacsony adókulccsal sújtanák a pénzügyi tranzakciókat, így a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhető az óriási méreteket öltő spekulációs tevékenység, ráadásul úgy, hogy a rendkívüli fontossággal bíró működőtőke áramlását nem befolyásolja. Az adó mértéke 0,01 és 0,1 % között lenne, amely az alacsony mértékéből kifolyólag csak a napi többszöri átutalásokat sújtja igazán, melyek a spekuláció egyik legfőbb jellemzői. 

Mint mindennek az életben, ennek az elképzelésnek is vannak előnyei és hátrányai.

Az előnye abból fakad, hogy a spekulációs vagy másnéven forró tőke eszeveszett tempóban áramlik a világban, azaz nem csak napi egy tőkemozgásra vonatkozna az adó, hanem az összesre, így a tőke kezelői számára sem lenne mindegy, hogy ez mekkora költségvonzattal jár, kénytelenek lennének ezzel is számolni, amikor döntenek a stratégiáról. Ezáltal kiszámíthatóbbá válna a pénzügyi rendszer és az árfolyamok alakulására is kedvező hatást gyakorolna. A várakozások szerint csökkenne a tranzakciók száma, egyúttal adóbevétel keletkezne, méghozzá várhatóan 50 milliárd euró értékben. 

További előnye, hogy mivel kellően alacsony, valamint igyekeznek a pénzügyi tranzakciókat minél szélesebb körében kiterjeszteni, meggátolhatják azt is, hogy a tranzakciók elvándoroljanak Európából, oda ahol nem sújtják őket semmilyen adóval. Tehát nem csak a részvényeket, kötvényeket és egyéb értékpapírokat érinti, hanem az összes pénzügyi eszközre vonatkozik, beleértve a tőzsdén kívüli kereskedelmet is. A részvények és kötvények esetében a tranzakció 0,1%-át kell kicsengetni, melyen az eladó és a vevő fele-fele arányban osztozik meg. Az összetett pénzügyi eszközök, azaz a derivatívák esetében viszont csak 0,01% lenne az adó mértéke.

A tervezett adó hátrányaira az ellenzői hívták fel a figyelmet, mivel szerintük a tervezett pozitív hatás helyett inkább destabilizálná a pénzügyi rendszert, továbbá a volatilitást, azaz az árfolyamok változékonyságát, ingadozását sem csökkentené, sőt inkább növelné vagy szinten tartaná, ami szintén nem sokat segít. 

További hátránya, hogy nem tesz különbséget a szokásos tranzakciók és a kimondottan spekulációs jellegű tranzakciók között, egyformán sújtja mindkettőt. Ez a szokásos pénzmozgások szempontjából valóban igazságtalan, de az is igaz, hogy ezek kevésbé gyakoriak napi szinten, mint a spekulációs pénzmozgások, így ez utóbbiakat jóval nagyobb mértékben sújtja. 

Az imént már említettük, hogy az adó komoly hátránya az is, hogy ha nem terjed ki globálisan, a világ összes pénzintézetére, akkor a spekulációs tőke egyszerűen elvándorol oda, ahol nincs ilyen adó és a spekulánsok ott folytatják tovább tevékenységüket, vagyis az elgondolás egyáltalán nem éri el a célját. 

Csak zárójelben jegyezném meg, hogy talán indokolatlanul lett ennyire negatív a spekulánsok megítélése, mert ha nem csak felszínesen nézzük a tevékenységüket, azt amit naponta hallunk vagy olvasunk róluk, hanem kicsit mélyebben belegondolunk abba, hogy miről is szól ez az egész tevékenység, akkor lehet másként látjuk őket. De ez legyen egy másik bejegyzés témája.

Visszatérve Tobin adójához, egyelőre nincs egyetértés a bevezetéséről, legalább annyian ellenzik, mint akik támogatják. A legnagyobb mellszélességgel Németország és Franciaország áll ki mellette, a legjobban pedig Nagy-Britannia ellenzi, ami érthető is, hiszen féltik a londoni City pénzpiaci vezető szerepét, amely az adó bevezetésével könnyedén átvándorolna Hongkongba vagy Svájcba.

Biztosra vehető, hogy kemény viták lesznek még a tervezett 2014-es bevezetésig, ha egyáltalán sor kerül erre. Abban mindenki egyetért, hogy valamilyen megoldást mindenképpen ki kell találni a válság megoldására és lehetőleg minél hamarabb. Tobin adója egy jó megoldásnak tűnik, de komoly ellenérdekek is vannak a háttérben, amelyekkel meg kell küzdeni a bevezetése érdekében. Nem mindenkinek érdeke a válság mihamarabbi, minél hatékonyabb megszüntetése, így pedig elég nehéz megoldást találni…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.