Főoldal » Vízgazda, avagy a fenntartható vízgazdálkodás

Vízgazda, avagy a fenntartható vízgazdálkodás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mostanában egyre több cikk foglalkozik az ivóvíz és egyáltalán az édesvíz készleteinkkel. Valóban nagyon törékeny dologról van szó, amely a jövőben fontosabb lesz a kőolajnál és minden fosszilis energiahordozónál, mivel létezésünk feltételét biztosítja és ráadásul fogyóban van Földünkön. Ennek ellenére lépten-nyomon azt tapasztalhatjuk, hogy nem a hozzá méltó módon bánunk vele. Ennek egyik legfeltűnőbb megnyilvánulása az ivóvízzel történő vécé öblítési szokásunk. Ha ma épül  egy ház, és még mindig ivóvíz öblítéses vécét telepítenek a vízgazdálkodási rendszerébe, akkor annak gazdája biztosan nincs tisztában  az ivóvíz, és környezetünk fontosságával. Éppen ennek elkerülése végett fontos minél szélesebb körben népszerűsíteni Országh József vízgazdálkodással kapcsolatos gondolatait és az általa kidolgozott rendszert. Természetesen a már kiépített rendszereken változtatni néha igen nehéz, főleg paneltömbök, társas házak esetében, mivel a lakók egyhangú egyetértése is szükséges egy ilyen jellegű rendszer kiépítéséhez, de igazából minden akarat (és engedélyek…) kérdése.

A vízfelhasználás megoszlása

Európában a háztartások vízfogyasztása a teljes vízfogyasztás 15%-a volt 2007-ben. Az ipar 53%-kal, a mezőgazdaság 32%-kal vette ki a részét (forrás itt). Gyanítom nálunk Magyarországon valamivel magasabb lehet a mezőgazdaság részaránya e képzeletbeli víztortából. Látható, hogy a háztartások ugyan nem a legvízigényesebb részei a modern civilizációnak, de így is napi 130-150 liter/fő fogyasztásterhelést jelentenek. Ennek  majdnem teljes egésze, 98%-a szennyvíz lesz (a maradék 2%-ot ivásra és főzésre használjuk fel). A szennyvíz logisztikai rendszerének kiépítése, majd magának a szennyvíznek a megtisztítása, energiaigényes folyamat és sokszor nem vezet eredményre. Nem beszélve a hátramaradó szennyvíziszap problémáiról és elhelyezési lehetőségeiről.

A szürke szennyvíz

Ahhoz, hogy megértsük miért rossz a jelenlegi szennyvízkezelési rendszerünk meg kell értenünk milyen hol keletkezik és milyen minőségben háztartásunk szennyvíze. Ez alapján kétféle szennyvizet különíthetünk el. Egyrészt keletkezik szürke szennyvíz (a szürke szó a víz minőségére utal, nem a színére), mely a tisztálkodás, mosás, mosogatás, autómosás, kertöntözés után visszamaradt, jobb esetben szappanos, mosószódás, valamilyen organikus alapú tisztítószeres vizet jelent. Nitrogén nagyon kevés van benne. Továbbá hangsúlyozni kell, hogy semmilyen gyógyszermaradékot nem tartalmazhat. Ezek a vizek szenet, hidrogént, és oxigént tartalmazó makromolekulákból állnak, melyek a talajba jutva szén-dioxiddá és vízzé alakulnak. Az esetleges kén- és foszfortartalmú vegyületeket oldhatatlan ásványi sók formájában (szulfátok és foszfátok), nem szennyezik a talajvizeket (forrás). A szürkeszennyvíz egyszerű eljárásokkal könnyen tisztítható és a természetbe engedhető. A szürke szennyvíz, így a teljes napi szennyvíztermelés kb. 65%-át (91 liter/fő) adja.

A fekáliás szennyvíz

A problémát a fekáliás, úgynevezett fekete szennyvíz okozza. Ez tartalmazza az ürüléket és a vizeletet, melyet a legtöbb háztartásban ivóvízzel öblítenek le. A probléma – azon túl hogy tiszta vizet használunk az öblítéshez – az hogy a fekete és szürke vizet településeink bonyolult szennyvíz hálózatában összeeresztjük és együtt kezeljük. Ezzel csak azt érjük el, hogy a kevésbé szennyezett, egyszerű technikákkal tisztítható szürkevizet “befertőzzük” a fekáliás szennyvízzel, melynek már a keletkezésének létjogosultsága is megkérdőjelezhető, annak tudatában, hogy vízöblítés nélkül is megfelelően semlegesíthető. A hagyományos vécé öblítés így 33%-os részarányt (46 liter/fő) képvisel a napi vízfogyasztásunkból (az adatokat az Ökológiai Intézet – Az esővíz hasznosítása című videójából vettem).

Az esővíz felhasználási lehetőségei

Az esővizet, ha másra nem is, de növények öntözésére mindenképpen ajánlott használni. Tartalmazza azokat az ásványi anyagokat, melyeket a sterilizált, csapból folyó ivóvíz már nem biztosít számukra. Ezentúl lehetőség van az esővíz más célú felhasználására is. A vécé öblítése teljesen kiváltható esővízzel, de akár mosáshoz, fürdéshez is használható a vízgazdálkodás szintjének megfelelően. A TELESŐ (teljes esővíz hasznosítás) rendszer már ivóvíz előállítására is alkalmas. Ez a rendszer földalatti barlangokhoz hasonlatos (anyaga lehet beton, szikla, állhat nagyobb kődarabokból), ahol az esővízből ivóvizet állíthatunk elő. A technológiát bemutató honlap nagy segítségünkre van az elvi hátterének a megértésében, onnan idézem a következő bekezdést:

“Az esővíz széndioxid tartalmából eredő természetes savassága, a későbbi felhasználás szempontjából, inkább egy előnyt jelent. A helyesen kiválasztott, ill. megépített tároló falai ezt a savasságot semlegesítik. Az eredetileg ásványi sót alig tartalmazó (tulajdonképpen a nap által desztillált) esővíz, a tároló falaiból ekkor értékes ásványi sókat old ki. Egy jó esővíztárolóban tehát vegyileg semleges, lágy (nagyon kevés vízkövet tartalmazó), igen jó minőségű víz áll rendelkezésünkre. Rendkívüli minőségű ivóvíz előállítására, vegyi összetétel szempontjából, a tárolt esővíz egy eszményi «nyersanyag». Ehhez elég a benne lévő baktériumokat kiszűrni. A TELESŐ rendszer víztárolója nem más, mint egy földalatti sziklás vizes barlang mesterséges utánzata, ahol egyenletes hőmérsékleten a víz jó minőségét állandó jelleggel megőrzi.”

Természetesen sok tényezőt kell itt is figyelembe venni, az összegyűjtő rendszerek anyagától kezdve, a különböző mikroszűrők elhelyezéséig, de a vízönellátó honlapján tájékozódva megérthetjük a rendszer viszonylagos egyszerűségét és ezzel együtt nagyszerű előnyeit.

A szürkeszennyvíz tisztítása, a kegyedi rendszer

A szürkeszennyvíz semlegesítése akkor lesz a leghatékonyabb, ha magunk is környezetkímélő mosószereket használunk (házi szappan, mosószóda, bórax, mosódió, stb.) Erre mindenképpen törekedni kell.

A rendszer kitalálója, Országh József eredeti szakmáját tekintve elektrokémikus, de a 90-es évek elején másfelé sodorta érdeklődési köre, később bekerült a belgiumi kormány vízügyi szakértői közé. Ő vetette fel elsőként, mi lenne ha külön kezelnék a szürkeszennyvizet a fekáliás víztől. Az így alkalmazható technológia olcsóbb, környezetbarátabb módon tisztítja meg és vezeti vissza a vizet a talajba. Ennek egy módját a sok közü,l ebben az Ökológiai Intézet által készített videóban meg lehet tekinteni. A szürkeszennyvíz kezelése ebben az esetben egyedi víztisztító berendezést igényel, minimális külső energiaforrást igénybevéve. Az elve miatt nagyon érdekes és mindenképpen említésre méltó.

Képzeljünk el 3 aknát. Az első az úgynevezett oldó akna, ahová a szürkeszennyvíz megérkezik. A nagyobb szennyeződések leülepednek az aljára és, ha vízszint eléri az akna tetejét, akkor túlfolyik egy második ülepítő aknába a víz. Itt egy rotor kevergeti a vizet, miközben a felszínről egy szivornya segítségével oxigént juttat a rendszerbe. Ez biztosítja az aerob környezetet bizonyos baktériumoknak a szerves anyagok lebontására, miközben tisztítják a vizet. Itt keletkezik az energiafelhasználás egésze is, amely a rotor mozgatásában érhető tetten. A harmadik aknába túlfolyt vízből már csak nagyon finom szemcsés anyagok ülepednek le, ezt a vizet már a környezetbe lehetne engedni, de ha alaposak és biztosak akarunk lenni a dolgunkba, akkor még egy negyedik tisztítási lépés beiktatásával, a gyökérzónás víztisztítással (például fűzfák segítségével) is tovább fokozhatjuk a tisztítás hatásfokát.


A fekália semlegesítése, komposzt toalettek

Azzal, hogy a fekáliát tiszta vízzel öblítjük le, nem csak rengeteg vizet pazarolunk el, de szennyezzük is azt, amit így újra meg kell tisztítani különböző eljárásokkal. Egyzerűbb volna úgymond szárazon kezelnünk a fekáliát. Az összes szennyvíz nitrogén- és foszfortartalmának 90%-a származik a fekáliából, nagyrészt ezek vegyületei (nitrátok, nitritek, foszfátok, stb.) teszik olyan szennyezővé a vizet (a gyógyszermaradványoktól most eltekintek). Az emberi ürülék semlegesítéséhez, komposztálásához a szén-nitrogén arányt kell megváltoztatnunk. A fekáliában túl sok a nitrogén és kevés a szén. Ahhoz, hogy meginduljon a komposztálódás folyamata, biztosítani kell az oxigént és növelni kell a szén részarányát, amit a legegyszerűbben valamilyen faalapú anyaggal tudunk elérni (fűrészpor, forgács,  fekete-fehér újságpapír). Ennek másik jelentős hatása is van, mégpedig a szagtalanítás. Ha minden ürítés után egy marék fűrészport szórunk magunk után a toalettbe, akkor a kellemetlen szagok sem fognak jelentkezni. Az ilyen toaletteket nevezi a szakirodalom komposzt toaletteknek, alomszékeknek. Sok fajtája ismert, attól függően, hogy a komposztálás folyamata hol szeretnénk, hogy végbemenjen. Az így kezelt emberi ürülék 2-3 év komposztálódás után használható fel a mezőgazdaságban kockázatok nélkül.

Ha úgy gondolod, hogy hasznos volt számodra és tetszett a bejegyzés, nyugodtan megoszthatod. : )

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.