Főoldal » A Bruszilov-offenzíva

A Bruszilov-offenzíva

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az előző cikkem folytatásaként a 1916-os nagy keleti offenzívájáról lesz szó, amelyet az orosz cári hadsereg indított. Itt is, mint előző cikkemben nem önmagában az offenzíva lefolyásáról írtam, hanem a benne részvevő alakulatokra helyeztem a hangsúlyt. Jó olvasást kívánok.

Az orosz hadsereg támadó hadművelete Galíciában 1916 nyarán. Részét képezte volna az Antant általános hadjáratának a háború eldöntésére (francia-angol támadás Franciaországban, olasz támadás az Isonzó-fronton, francia támadás Szaloniki térségében), amelyekből a verduni csata és az osztrák-magyar dél-tiroli offenzíva miatt csak a támadás valósult meg, Románia hadba lépése is késett. A támadást végrehajtó orosz Délnyugati Front (parancsnok: Alekszej Bruszilov lovassági tábornok) állományába 4 hadsereg tartozott, összesen 573.000 katona (608 gyalogos zászlóalj és 400 lovas század), 2176 géppuska és 1815 löveg (ebből 145 nehéz) harcértékkel: Északról Délre a 8. hadsereg (VIII., XXX., XXXII., XXXIX., XXXXIX.hadtestek, IV. és V. lovas hadtestek, parancsnok: Alekszej Kalegyin altábornagy), 11. hadsereg (VI., VII., XVII., XVIII., hadtestek, parancsnok: V. Szaharov lovassági tábornok), 7. hadsereg (II. XVI., XXII.hadtestek és a II. lovas hadtest, parancsnok: Dmitrij Scserbacsov gyalogsági tábornok), 9. hadsereg (XI., XXXIII., XXXXI.hadtestek és a III. lovas hadtest, parancsnok: Lecsickij gyalogsági tábornok). A csoportosítás jobbszárnyát a Pripjaty-mocsaraknál a Nyugati Front 3. hadserege (június.23-tól átadva a Délnyugati Frontnak, parancsnok: Les tábornok) fedezte, a balszárny az Északi-Kárpátokra támaszkodott. A támadással egyidejűleg a Nyugati Front 4. hadseregének (parancsnok: Ragoza tábornok) is támadást kellett volna indítania Vilnius irányába. Bukovina keleti határától (a Pruth folyótól) a galíciai Bucaczig az osztrák-magyar 7. hadsereg (parancsnok: báró Karl Pfanzer Baltin vezérezredes), attól Zborówig a német Déli hadsereg (parancsnok: gróf Felix von Bothmer gyalogsági tábornok), attól Kremenecig az osztrák-magyar 2. hadsereg (parancsnok: Eduard von Böhm Ermolli vezérezredes), attól Olikálig az osztrák-magyar 1. hadsereg (parancsnok: báró Paul Puhallo vezérezredes), attól a Pripjaty folyóig az osztrák-magyar 4. hadsereg (parancsnok: József Ferdinánd főherceg, vezérezredes) volt védelemben. A Délnyugati Front többszöri halasztás után Rafalowka (a mocsarak szélén) és Csernovic között 400 km szélességben, 11 helyen, 2 órás tüzérségi előkészítéssel kezdte a támadást, mindegyik hadseregével, hogy a védőket megfossza tartalékaik szabad manővereztetésétől. Az első eredményt a jobbszárnyon az orosz 8. hadsereg érte el a lucki áttöréssel. 15-ére Lucktól nyugatra kijutott a Rozsiscse-Torgovica vonalra ám ott az osztrák-magyar ellenlökések megállították. Az orosz 7. hadsereg június. 7-én Bucacz körzetében lépett támadásba, de néhány km-es betörés után elakadt. A balszárnyon az orosz 9. hadsereg elől az osztrák-magyar 7. hadsereg június közepére Zalesczyktől lefelé kiürítette a Pruth-Dnyeszter közét. A 2. szakaszában az orosz 9. hadsereg június. 16-tól több ponton átkelt a Pruth jobb (déli) partjára, egyidejűleg Románia területén keresztül, a Sereth mentén átkarolta az osztrák-magyar 7. hadsereg jobbszárnyát. 18-án elfoglalta Csernovicet, július. 1-én Kolomeát, 8-án Daletynt, s július végére elérte az Északkeleti-Kárpátokat. A 9. hadsereghez jobbról kapcsolódó orosz 7. hadsereg július. 4-én újította fel támadását, de a Dnyeszter két oldalán csak lépésről lépésre haladt előre. Július. 4-én az orosz 3. és 8. hadsereg is támadásba lépett Kovel és Breszt-Litovszk irányába, de 9-éig tartó tömegtámadásaik ellenére a Pripjaty-mocsarakba keveredve, csak a Sztochod folyó vonalát érték el. A támadás 3. szakaszában, július. 26-án az orosz 7. hadsereg ismét felújította támadását a Dnyeszter mentén, s augusztus. 11-én elfoglalta Stanislaut, ám a várostól nyugatra elakadt. 28-án az orosz 3. és 8. hadsereg indított támadást Kovel és Lemberg irányába, de augusztus 1-ig tartó tömegrohamaival sem tudott átkelni a Sztochod bal (nyugati) partjára. A nyugati hadszíntérről és a balkáni hadszíntérről áthozott német és osztrák-magyar csapatokkal a lőszerhiánnyal küzdő orosz Délnyugati Frontot augusztus közepére sikerült megállítani, az nem teljesítette hadműveleti feladatát. A harcokban az osztrák-magyar hadsereg 600.000, a német 85.000, az orosz 800.000 főt vesztett. 1916. augusztus. 1-én a keleti hadszínteret kettéosztották. Az osztrák-magyar és a német erők felett a főparancsnokságot a Dnyesztertől északra a német Kelet főparancsnokság (parancsnok: Paul von Hindenburg tábornagy), délre a Károly-seregarcvonal parancsnokság – Heeresfrontkommando – ( parancsnok: Károly főherceg, trónörökös) vette át. 

Forrás :

          Dr. Ravasz István: Magyarország és a magyar királyi honvédség a XX.századi világháborúban 1914-1945, Puedlo Kiadó, 2005

          Dr. Ravasz István: Magyarország az első világháborúban, Lexikon, Petit Real Könyvkiadó, Budapest 2000

 

A vezérkép forrása: http://2.bp.blogspot.com/_BVIJCWdzHoM/TI7oEydGwbI/AAAAAAAAE2c/4PvlKfGKTrQ/s1600/russian+infantry.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.